Kötőszó

Karácsony közeledtével a könyvajánlatok között rögtön megakad a szemünk az olyan könyvcímeken, mint a „Lányok Bibliája” vagy a „Fiúk Bibliája”. A Harmat Kiadó év végén megjelent kiadványai ezek, melyek csupán fordítások, eredetijük ugyanis Angliában készült. A kiadó ezzel a szöveggel ajánlja a könyvecskéket: „Hollywood már rég más filmeket készít a kislányok és a kisfiúk számára, és most végre a Gyerekbiblia kiadói is rájöttek, hogy érdemes lehet másféle Bibliát tervezni a fiúknak és a lányoknak.” Úgy döntöttük megnézzük a két kötetet, hogy valóban olyan problémás-e ez a szétválasztás, mint elsőre is hangzik.

Szerzők: Kézdi Beáta-Laborczi Dóra

Amerikában már régóta szokás – valószínűleg üzleti szempontok miatt – hogy a könyvesboltokban ezerféle Bibliát árulnak. Ezek jók lehetnek arra, hogy bizonyos rétegek érdeklődését felkeltsék, és így kézbe vegyék a Bibliát, de a szelektív bibliaolvasat nagyon távol van attól, amit a Szentírásról tudunk és tanulunk. A fiúk-lányok Bibliájának logikája mentén szórakoztató belegondolni, vajon milyen Bibliákat lehetne egyetemistáknak, kamaszoknak, informatikusoknak vagy nyugdíjasoknak készíteni, de az igazság az, hogy a Biblia jelenlegi formájában sem csak a lelkészek és a bennfentesek Bibliája.

De kezdjük az elején. Cikkünk témáját adó mindkét könyvecskét nők írták, a lányokét Marion Thomas, a fiúkét Rhona Davies. Az illusztrációt azonban már ellenkező neműekre bízták: a fiúknak férfi, a nőknek nő rajzolt, és érdemes azt is tudni, hogy a fordítást a lányok esetében Forgács Ildikó, a fiúknál Gulyás Melinda készítette, mindez még nem jelent semmit, így haladjunk inkább a tartalom felé. 

A fiús könyv tartalomjegyzéke

Már a tartalomjegyzékeknél meglepődhetünk, mivel a lányok ötvenkilenc történetet, míg a fiúk csak huszonnyolcat kapnak. Ám a szöveg tanulmányozásakor feltűnik, hogy a lányok a bibliai szöveget gyerekek által is emészthető nyelven olvashatják, mellé egy kis imával, míg a fiúk mindent meseszerűbben, a margóra írt hasznos és érdekes információkkal kiegészítve kapnak. Elgondolkodtató kérdést azért mindkét nemnek feltesznek mindent fejezet után.

A lányos kötet tartalomjegyzéke

A lányok főként családdal kapcsolatos történeteket olvashatnak, míg a fiúk bátor férfiakról. De nem csak a történetválasztás szelektív, az alaptörténetek, mint amilyen a teremtéstörténet, más-más szöveggel szerepelnek a kislányok és kisfiúk Bibliájában.

A lányoknál ez olvasható: „Kezdetben, mielőtt a világ megtelt volna élettel, sötétség volt. Isten látta a sötétséget, és ragyogó világosságot teremtett. Istennek tetszett a világosság, látta, hogy az jó. Azután megteremtette a szárazföldet, és partok közé zárta a tengert. Majd Isten megtöltötte a földet virágzó és magot hozó növényekkel és fákkal. Elrendezte az égitestek fényeit, hogy elválassza a nappalt az éjszakától. Nappal a forró nap világított, az éjszakai égboltot pedig a hold és a csillagok ragyogták be. Isten gyönyörű, színes világot teremtett.”

A fiúk „A teremtés csodája” címmel ismerhetik meg a Mózes első könyvének első verseit, mely így hangzik: „ A kezdet kezdetén Isten volt. Mielőtt a fény megtörte a sötétséget, ő már létezett. Előbb volt, mint ahogy a csipkés hegyek, a lankás völgyek, a hullámzó tengerek és a zúgó folyók keletkeztek. Létezett, amikor még nem borították óriási termetű fák és illatos virágok a földet. Előbb volt, mint a nap és a hold. Előbb volt, mint a nap és a hold. Előbb volt, mint hogy a ragyogó csillagok szétszóródtak az égbolton. Isten teremtette a földet, majd olyanná formálta, amilyennek ma ismerjük, megtöltötte a tengert mindent elképzelhető élőlénnyel – a tüskés tengeri süntől kezdve a kecses csikóhalon és ráján át egészen a hatalmas kék bálnáig. Az eget kedves énekes madárkák, a szél szárnyán vitorlázó kányák, éles szemű sasok és nesztelenül suhanó baglyok, zümmögő méhek és pompás mintázatú pillangók népesítették be.”

A kedveskedő stílus, bár sokan úgy érzik, a gyermekkönyveknél kötelező, de ez esetben – mivel mégiscsak a Biblia történeteiről beszélünk – kifejezetten bántóan hat. Főleg úgy, hogy az egyik egy lebutított olvasat, a másik pedig egy túlburjánzó, tirádás szöveg. Itt kell rögtön megjegyezni, hogy láttunk már jó példát képes gyermek Bibliára (a Harmat Kiadó is sok szép példát mutatott már fel gyermekbibliákból), mely mindkét nem számára közérthető, színes és kedvelhető.

A teremtéstörténetben megismert koncepció végigfut az egész könyvön, mely szerint a lányok mind az 59 bibliai történet után egy kis magyarázatot kapnak és egy imát, míg a fiúk eleve minden történetet hosszabban olvashatnak és legalább 3-4 hasznos, érdekes információt kapnak mellé. Lehet, hogy ezt a szerzők a fiúk és lányok eltérő érettségi szintjével magyarázzák, de nincs meghatározva sem a kiadó szóróanyagán, sem a könyv borítóján a korosztály, így ez nehezen értelmezhető magyarázat lenne, mert így 6 évestől egészen 14 éves korig bárkinek szánhatták a köteteteket.

Összességében még talán értelmezhető lenne a csak külsőségekben fiús-lányos leosztás (az is leginkább csak úgy, mint marketing-fogás), de tartalmát nézve abszolút nem. A történeteket párhuzamosan olvasva érezhetjük azt, hogy teljes a kép, de külön-külön semmiképp sem.

Az pedig eleve értelmezhetetlen, hogy egy lányt miért ne érdekelhetné a világ leghosszabb folyója, vagy, hogy Jézus tanítványai közül heten halászok voltak. A könyvek ajánlói, mely szerint a lányok bátor, mégis esendő lányokról, hercegnőkről és anyákról, míg a fiúk hősökről, de gyáva férfiakról is olvashatnak, jobb volna, ha egy kötetben maradnának. Nem értjük, hogy miért ne olvashatnának a gyerekek mindenkiről a Bibliában, miért ne választhatnák ki a teljes képből saját maguk, melyik a kedvenc történetük. Egy ilyen erős szelekció nem adja meg ennek az esélyét.

Ráadásul, a való életben sem csak nőkkel, vagy csak férfiakkal találkozunk, mert így színes – kék és rózsaszín egyszerre – a világ, és így van ez jól.