Keresztényként a legfőbb forrás, amelyből hitünk és a mindennapok spiritualitása táplálkozik, a Biblia. Ha ránézek a saját Bibliámra, mégis már a lapok éleinek elszíneződéséből látszik, hogy gyakorló bibliaolvasóként sokkal többet forgatom az utolsó harmadát, az Újszövetséget. Persze Jézus az Újszövetségben szerepel, és keresztényként ő az igazodási pont. De tegyük a szívünkre a kezünket: nem csak ez az oka annak, ha elhanyagoljuk a Szentírás első felét. Mert bizony annyi nehezen emészthető, erőszakos vagy éppen – látszólag – felesleges tartalommal van tele, hogy az ember sokszor visszahőköl vagy elfárad az Ószövetség tanulmányozása közben.
Szerző: Kovács Viktor
Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetünk dr. Varga Gyöngyivel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem ószövetségi teológia tanszékvezető docensével, akitől kapunk egy-két támpontot az Ószövetség jobb megértéséhez és tippet, hogy miként fogjunk hozzá az olvasásához. A végén még az is kiderül, hogy Jézus bizony nagyon is ott van az Ószövetségben is.
Varga Gyöngyi Nomád teológia című legutóbbi könyve 2020-ban jelent meg a Luther Kiadó gondozásában.
Varga Gyöngyi további könyvei a Luther Kiadónál: Áldáskönyv, Remény s ég, Élők földje.
Ajánlott bejegyzések:
-
A Biblia tulajdonképpen beszédkonzerv – Szóbanforgó Podcast #10
-
Hol az ifjúság helye az evangélikus egyházban? – Szóbanforgó Podcast különkiadás
-
Népszámlálás 2022: sokkhatás és önvizsgálat – Szóbanforgó Podcast #9
-
Mesterséges intelligencia és az egyház – Szóbanforgó Podcast #5
-
Egyenesen az egyházból – Podcast indul a keresztény tabukérdésekről, közbeszédről
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
