Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Magdalai Mária, a jó útra tért rossz lány?
Városi legendák a Bibliában, 2. rész

Mi jut eszedbe, ha meghallod Magdalai Mária nevét? Még a Bibliában kevésbé jártas embereknek is homályosan dereng valami a festményekről ismert, hosszú, szőke hajú nőről, aki Jézus lábához borul a kereszt tövében, vagy éppen könnyeivel öntözi és hajával törölgeti Jézus lábát. De ha mindez nem is lenne ismerős, sokunknak valószínűleg egy jó útra tért prostituált alakjával kapcsolódik össze Mária neve. Mi  igaz mindebből, és hol kezdődik egy újabb városi legenda? Városi legendákkal már foglalkoztunk egy előző bejegyzésben, itt tudod elolvasni.

Szöveg: Kovács Barbara

web-alexander_ivanov_christs_appearance_to_mary_magdalene_after_the_resurrection_google_art_project.jpg

Bibliai történetekkel kapcsolatban néhányszor előfordul az a harmonizáló törekvés, hogy az olvasók különböző leírásokat gyúrnak össze eggyé, ám az így létrejött történet valójában nem is szerepel a Szentírásban. Magdalai Mária alakja is ennek az összeolvasztásnak esett áldozatul, hiszen a legtöbb, köztudatban élő információ róla egyáltalán nem köthető a nevéhez. Az, hogy ő egy prostituált lett volna, sehol nem szerepel a Bibliában, de mivel elég figyelemfelkeltő tulajdonságnak számít, ez az, ami leginkább elterjedt róla. Nagyon fontos mindezt tisztázni, mert ezek a félreértések felerősítik az olyan nézeteket, miszerint a bibliai nőalakok nagy része erkölcstelen volt, ezáltal kisebbítve az első, Jézust követő asszonyok jelentőségét, szerepüket mindössze a „feleség-anya-szűz-prostituált” kategóriákra szűkítve le.

Bibliai tények a magdalai Máriáról

Máté evangéliumában a neve kétszer kerül elő, egyszer, mint aki tanúja volt a keresztre feszítésnek (Mt 27,55–56), egy másik alkalommal pedig amikor a „másik Máriával” együtt kimentek megnézni a sírt, de ott az Úr angyalával találkoztak, aki elküldte őket, hogy értesítsék a tanítványokat Jézus feltámadásáról (Mt 28,1–10). Márk evangéliuma meglehetősen szűkszavúan említi őt, de Mátéhoz hasonlóan szintén csak a könyv végén, a keresztre feszítéskor és Jézus sírjánál találkozunk vele. Először Lukács jellemzi őt úgy, mint Jézus szolgálatának egyik fontos nőalakját. A 8. fejezetben azt olvassuk róla, hogy a tanítványok kíséretében követte Jézust más asszonyokkal együtt, akiket Jézus korábban meggyógyított. Közöttük volt Magdalai Mária is, akiből „hét ördög ment ki”. Ezek az asszonyok nemcsak hallgatták a tanítást, de „vagyonukból támogatták is Jézust” (Lk 8,1–3).

Végül pedig János evangéliumában láthatjuk őt két meghatározó esemény kapcsán. Egyrészről szemtanúja annak, amint Jézus a kereszten az édesanyját és a szeretett tanítványt egymás gondviselésére bízza (Jn 19,25–26), ezáltal az egyház születésének első tanújaként tarthatjuk számon. Másrészről viszont János szerint ő volt Jézus feltámadásának is első tanúja, aki felfedezte, hogy a kő el van hengerítve a sír elől (Jn 20,1–8), és aki értesítette később a tanítványokat is:

„Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint ott sírt, behajolt a sírboltba, és látta, hogy két angyal ül ott fehér ruhában, ahol előbb Jézus holtteste feküdt; az egyik fejtől, a másik pedig lábtól. Azok így szóltak hozzá: Asszony, miért sírsz? Ő ezt felelte nekik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették. Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. Jézus így szólt hozzá: Asszony, miért sírsz? Kit keresel? Ő azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hozzá: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hova tetted, és én elhozom. Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelenti: Mester. Jézus ezt mondta neki: Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondta neki.” (Jn 20,11–18)

Ez a történet sok festőt megihletett, számos műalkotáson megcsodálhatjuk a jelenetet. Láthatjuk tehát, hogy egyik evangélium sem említi Magdalai Máriát prostituáltként, sőt, épp ellenkezőleg, a róla kirajzolódó kép alapján Jézus egyik legfontosabb női követője volt, aki támogatta mesterét, és ott volt életének legjelentősebb pillanataiban, és elsők között tapasztalta meg Jézus feltámadását. Azt mondhatjuk, hogy Mária az első igehirdetők egyike volt, hiszen ő mondta el először a tanítványoknak az örömhírt. 

De akkor ki kente meg Jézus lábát olajjal?

A második, leggyakoribb félreértés Máriával kapcsolatban, hogy ő volt az a „bűnös asszony”, aki megkente Jézus lábát vagy fejét olajjal, akit a tanítványok leszidtak, amiért a drága olajat pazarolja. Máté beszámol erről a történetről (Mt 26,6–13), de az általa lefestett nőről semmi nem derül ki: se az, hogy Mária lenne, se az, hogy prostituált. Hasonlóan Márk (Mk 14,3–8), ahol szintén nincsenek se könnyek, se semmiféle érzelgősség, egyszerűen annyi történik, hogy egy nő szolgált Jézusnak, míg a tanítványokról ugyanez nem mondható el. Valószínű, hogy a lukácsi történetet (Lk 7,36–50) azonosították később Mária Magdolna alakjával. Itt ugyanis valóban bűnösként aposztrofálódik az az asszony, aki sír, könnyeivel áztatja és a hajával törölgeti Jézus lábát, ebből alakulhatott ki a kép a jó útra tért prostituáltról. János evangéliumában a Jézus lábát megkenő asszony valóban Mária, azonban nem a magdalai, hanem Márta testvére, és nem említik, hogy „bűnös asszony” lett volna.

Külön meg lehetne vizsgálni még az Újszövetségben előforduló Mária-alakokat, akikről azonban elmondható, hogy egyikőjük sem volt prostituált, és az egyetlen Mária, aki megkente Jézus lábát, az Márta testvére volt. A harmonizáló törekvés tehát alkotott egy olyan alakot, aki soha sem tűnt fel a Bibliában! A Kr. u. 6. században Nagy Szent Gergely pápa hivatalossá tette ezt a félreértelmezést azzal a kijelentésével, hogy az a nő, akit Lukácsnál bűnösnek olvasunk, akit János Máriának nevez, Márknál pedig a hét gonosz lélek tart fogva, egy és ugyanaz. Akkoriban azonban még nem volt olyan hozzáférés a Bibliához, hogy ezt bárki is meg tudta volna cáfolni.

Mindeközben a valódi Magdalai Mária személye az évszázados félreértelmezések és degradáló megjegyzések ellenére úgy tűnik ki a bibliai szövegekből, mint a Jézus iránti elköteleződés egyik igazi példaképe.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr7113718932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet_tr.png

ksz.png

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása