Mi a magyar közlöny? Mik azok a corvinák? – hangoznak a magyar állampolgársági vizsgán a kérdések, melyekre Wilson, a fekete biztonsági őr nem tudja a választ, a Szózatból viszont fejből idéz. Abban a pillanatban, ahogy elkezdi szavalni Vörösmarty Mihály versét, megnyeri a nézőt, s közvetlenül azután is, mikor a vizsgabiztos kérdésére válaszol, ő hogyan is értelmezi Vörösmarty sorait. Wilson ekkor árulja el azt is, hogy ő nem tudott a saját hazájában élni s halni, mert ahol a katonák fogadást kötnek arra, hogy a várandós nőkből kivágott csecsemő fiú-e vagy lány, ott nem lehet.
Szerző: Kézdi Beáta
Az állampolgár című játékfilm ilyen erős öt perccel indít, de Vranik Roland legújabb munkája nem csupán menekült-sztori, hanem egy megrázó szerelmi történet is egyben. A profi magyar színészek (Máhr Ági csupaszív tanára, Znamenák István szókimondó, de jólelkű hentese, Barbinek Péter féltékeny férje, Szalontay Tünde pedáns üzletvezetője – mind remek alakítások) mellett a menekülteket amatőrök alakítják, de ez pont erősíti a filmet.
Vranik karakterei izgalmasak. A tiszta szívű, szorgalmas fekete biztonsági őr már évek óta próbálkozik a magyar állampolgárság megszerzésével, mert szeret itt élni és dolgozni, és őt is szeretik, elfogadják; az iráni leányanya, aki szerelmi csalódása és várandóssága miatt hagyta el hazáját, mert biztos halál várna rá fiatal, egyedülálló anyaként. Kettejük élete fonódik egybe, de semmiképpen sem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, egyfajta féltő, óvó apa-lánya viszony ez.
Az állampolgár minimalista eszközökkel és egészen sok helyzetkomikummal láttatja a Magyarországra való beilleszkedés nehézségeit, a magyarok hozzáállását a bevándorlókhoz. A filmben mégis a különleges, magyar-afrikai szerelmi szálon, és a két menekült egymás iránti, mindenekfelett álló szolidaritásán van a hangsúly, ezáltal kapunk képet bizalomról, segítőkészségről, szabadságvágyról. Vranik három éven át dolgozott a filmterven, alapos kutatómunkát végzett táborokban, alapítványoknál, végeredményként pedig egy menekültekről szóló szerelmes filmet mutatott be, mely most izgalmasabb és érdekesebb bármely hollywoodi mozinál, mert nem rózsaszín – hiszen megmutatja a bürokrácia útvesztőit és a mindenkire vonatkozó törvények erejét is –, és mert annyira közel van, annyira szól rólunk is, mint amennyire az ide érkezőkről.
Az állampolgár január 26-án kerül a magyar mozikba.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
