Nyújtózkodik a tavasz. A faágak tele vannak kíváncsi, kibújni készülő rügygyerekekkel. A fű között a kék és a lila sokféle árnyalatával játszanak az ibolyák. Csillagszemmel nézeget a fényes napba a gólyahír. Mindenki kicsit mosolygósabb, barátságosabb. A napsütés mellett azonban eljött a böjti szelek ideje is. Csak úgy dudál a kéményekben. Emelgeti a kukák fedelét, végigsöpör az álmos kerteken.
Szöveg: Füller Tímea | Fotó: Unspalsh.com
A tél idején mikrozöldek nevelésére használt lapos tálakat is tovaröppentette. Fut utánuk a fiam. Én is nekilátok segíteni. Nevetve szedegetjük az udvar négy legtávolabbi sarkába sodort mindenfélét. Van köztük polcon felejtett reklámújság, lemetszett ág és persze a nevelőtálcák. Ezeket még nem vittük hátra a helyükre, és lám, most micsoda rendetlenséget csinált belőlük a szél!
Bár ha őszinte akarok lenni, nem is a szélben kell keresnem a hibást. Igazság szerint én nem pakoltam el őket eddig. Terveztem, hogy időt szánok a tél holmik rendbetételére, de valahogy elmaradt. Mindig tologattam ezt a feladatot. A kényelmesebb, könnyebb munkákat vettem előre, ez a nemszeretem meg elmaradt. Ott ragadtak a dolgok az ablakpárkányon, a sövény mellett, a kinti polcon. Most ezért több munkával fogok a végére járni ennek a feladatnak.
A szüleim a mosogatásra mondták, hogy „ma örömmel, holnap körömmel”. De sok mindenre igaz ez. Ahogy hordom hátra az összeszedegetett holmikat, eszembe jut, hogy most sokkal több fáradsággal intézem el mindezt, mint tehettem volna idejében. És érzem, hogy üzenete van ennek számomra.
Mert nemcsak a böjti szelek, hanem a böjti Lélek szele is felbolygatja, megcibálja a dolgokat. Amit nem rendeztem el, az most látványosan nincs rendben. Amit félretettem azzal, hogy ráér vele foglalkozni később, az most feltűnően szembenéz velem. Láthatom, hogy nincs úgy jól. Mulasztás, halogatás, csip-csup kényelemszeretet végre igazi arcát mutatja. Bűn. Így röviden, tömören.
Persze, tudom, van hova vinnem. Mégse törődtem vele eddig. A nagyját intéztem, az általam aprajának ítélt meg maradt. Új meg új rakódott hozzá. És a jótékony böjti Lélek szele most fellebbenti róla a fátylat. Kicsit szét is cibálja, hogy jobban lássam. Ugye, milyen csúf, mennyire nincs jól így!
Míg az udvart rendezgetem, magamban számvetést készítek. Rendbe kell már tenni ezeket. Elfogadom a bűnbocsánatot, terveket szövök, erőt kérek, bölcsességért könyörgök. És indulok, mert sok a feladat. Tisztítson meg és vigyen tovább engem is a böjti jó szél. Legyen az ünnepre tiszta a szív, rendbe tett a lélek.
Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2025. március 30.-április 6–i 90. évfolyam 13–14. számában jelent meg. Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-mail címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
