A természettel kialakított minőségi kapcsolatnak nem csupán társadalmi, közösségi, kulturális jelentősége van, hanem hiánya hatással van az ember lelki egészségére is! Talán nem túlzás ezért azt állítani, hogy a budapesti Városliget átalakítása és beépítése nagymértékben hatással lesz az oda járó polgárok nem csak fizikai, de lelki jólétére is.
„A 19. század közepén egyetlen társadalom sem minősült túlnyomórészt urbanizáltnak” - állapítja meg Tomka Béla, majd hozzáfűzi: „másfél évszázaddal később minden iparosodott ország, s a kevésbé fejlettek jelentős része is ebbe a kategóriába tartozott. Az urbanizációs folyamat több tekintetben – de gyakran jelentős tartalmi változásokkal – tovább folytatódik.”
A városiasodás a társadalmi kapcsolatok sajátos minőségét jelenti, amelyre jellemző a városias gondolkodásmód és magatartásminta. De jellemezheti-e a természet és ezzel életünk mélydimenziójának a kiszorítása is?
Paul Tillich (a 20. század egyik legjelentősebb teológusa) azt a kérdést veti fel, hogy a technika valóban a szabadság szolgálatában áll-e, vagy pedig az egész föld egy technikai várossá változik, ami eltakarja a világ bennünket megszólító valóságát és előírja, hogy mit kell tennünk. Tillich kérdése ekkor éppen az,
hogy a technikai város valósága eltakarja-e a bennünket megszólító valóságot? Van-e jogunk a zöld környezet olyan fokú redukciójára, ami veszélyezteti a természet bennünket megszólító erejét? Szabad-e megszüntetni a természetesség területeit városaink szívében?
A feltételezett hiányt Tillich egy fa példáján keresztül érzékelteti, amelyről a tudomány rengeteg ismeretet közölhet, de nem árul el semmit belső jelentéséről, a lét hatalmát kifejező erejéből, amiben minden jelen van, ami van. Majd így fogalmaz:
El vagyunk választva attól, ami valóságos tárgya feltétlen vágyunknak, létünk alapjától és értelmétől. Mivel a lét alapjától el vagyunk választva, folyvást és ideiglenesen szekuláris vágyak vonzanak, olyan vágyak, amelyek életünket kitöltik, akkor is, ha egy szempillantás alatt eltűnhetnek és végül kétségtelenül így is fog történni.
Azzal a kérdéssel kezdtük, hogy a technika valóban a szabadság szolgálatában áll-e, vagy pedig az egész Föld egy technikai várossá változik, ami eltakarja a teremtett környezet bennünket megszólító valóságát?
A technikai várossal, az urbanizáció folyamatával szemben a természetes környezet iránti igény, vagy kifejezetten a Városliget ligetként való megőrzése az a vágy, ami az ember természetével és teremtett környezetével való egységének helyreállítására törekszik.
Ezt a vágyat – véleményem szerint – nem nyomhatja el a politika, gazdasági érdek, sem semmiféle fondorlat, mert akkor az ember lelki egészsége kerül veszélybe.
Fotó: Orosz Gábor Viktor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
