Minapi indexes interjújában Balog Zoltán miniszter azzal magyarázta meg Bayer Zsolt Ferenc pápáról szóló rosszindulatú megjegyzéseit, hogy nincs ezen mit csodálkozni, Bayer evangélikus, hallották volna, mit mondott annak idején Luther Márton a pápáról! Ezzel a miniszternek sikerült jóval felülmúlnia Bayer rosszindulatát.

Szerző: Béres Tamás

Vitathatatlan, hogy Balog Zoltán véleménye nem nélkülöz minden alapot. Két tekintetben van igaza. Helyesen tudja, hogy Luthernek voltak vaskos pápa ellenes megnyilvánulásai, de még jobban tudja azt, hogy ma Magyarországon meglovagolható az a felfogás, amely szerint politikai inkorrektség és a kereszténység valamiképpen összetartozik.

Mindannyiunknak nagy szolgálatot tett volna nyilatkozatával, ha a közművelődésért is felelős miniszterként igyekezett volna bemutatni az egyes keresztény felekezetek tipikusnak mondható teológiai véleményét például az elvándorlók és a menekültek befogadhatóságának kérdésében. Erről a témáról volt szó ugyanis az interjúban, és ha ez a sokakat megmozgató kérdés szerinte felekezeti alapon kezelhető, akkor hivatali megbizatása alapján ő az egyetlen ember, aki erről mind elegendő információval, mind tájékoztatási kötelezettséggel rendelkezhet.

A legtöbben persze nem kérték volna számon ezt tőle, mert annyit azért mindenki sejt, hogy az egyes egyházakon belül sem mindenki ugyanazt gondolja mindenről, és a vélemények teológiai alapjai talán még változatosabbak. Nem gondolom, hogy Balog Zoltán nincs tisztában azzal a folyamattal, amely a katolikus és evangélikus egyház kapcsolatát jellemzi az utóbbi évtizedekben. Nem kell részletesen ismernie a Megigazulásról szóló 1999-es közös nyilatkozatot. Nem kell tudnia pontosan a 2016-ban magyarul is kiadott Szembenállástól a közösségig című hasonló tematikájú kötet céljairól és a mögötte álló munka eredményeiről, amely hazai viszonylatban is jelentős ökumenikus esemény. Nem kell tudnia az erről a kérdésről éppen ma rendezett ökumenikus konferenciáról sem, ahol egyházának egyik püspöke is felszólal. Nem feltétlenül kell tudnia arról sem, hogy a konferenciát a minisztériumához tartozó Reformációi Emlékbizottság támogatásra érdemesnek ítélte. Ha elfoglaltságai megakadályozzák ebben, nem kell tudnia Balog Zoltánnak az Evangélikus - Római Katolikus Egység Bizottságának nemzetközi és hazai eredményeiről sem.

Ám Bayer Zsolt gyomorforgató igénytelenségét, a kormány iránta megnyilvánuló támogatásának cinikus magyarázatait és az állami kitüntetéseiket tiltakozásként sorban visszaszolgáltatók magas számának botrányos hírét mégsem lehet Luther nyakába varrni még egy elejtettnek szánt, övön aluli rúgással felérő megjegyzéssel sem. A szándék érthető.

Az elmúlt években, a Luther kritikus megbecsülésén nevelődő evangélikusok vezetői között egy sem akadt, aki kritika és fenntartások nélkül felsorakozott volna a kormányzati propaganda mögé. Az építő kritikát, a veszélyre való figyelmeztetést azonban meg is lehetne becsülni.

Bayer Zsolt megbukna ma a tizedik osztályos evangélikus hittananyagból, ha az egyház jelenlegi törekvéseivel annyira nem lenne tisztában, ahogy ezt róla a miniszter az interjúban feltételezi. Balog Zoltán pedig alighanem máris megbukott a testvéregyházak ökumenikus támogatása, a politika és teológia megkülönböztetésének képessége, valamint a rosszindulatról való lemondás erénye terén.

***

Szerkesztői megjegyzés

A cikkben említett, A szembenállástól a közösségig című október 11.-i konferencia résztvevői többek között:

Dr. Bábel Balázs – kalocsa-kecskeméti érsek, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának elnöke,
Dr. Kránitz Mihály – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hitttududományi Karának professzora,
Steinbach József – Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke,
Valamint Gáncs Péter, Fabiny Tamás és Szemerei János evangélikus püspökök.