Az iskolai bizonytíványok osztályzatainak elején mindig két általános, összegző érdemjegy áll: magatartás, szorgalom. Képet ad arról, hogy összességében hogyan viselkedett, dolgozott a nebuló a félév vagy a tanév során. Jelzést ad diáknak, szülőnek, tanárnak egyaránt.
Szerző: Boda Zsuzsa
Azonban az iskolapadból kikerülve nincs többé ilyen érdemjegyekkel kifejezett dokumentum a kezünkben szorgalmunkról, magatartásunkról. Tudásunkat és bölcsességünket is csak kevés alkalommal tudjuk megmérettetni. Vagy mégsem?
"Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!" (Jak 3,13) Az apostol olyan versenyre hív ezzel az igével bennünket, amelyen bárki bármikor, bárhol korlátlanul elindulhat. És még nevezési díj sincs.
De milyen is ez a verseny, és milyen feladatokat kell teljesíteni?
Jakab a versenykiírást csak néhány szóvan adja meg. Ezek közül is a legfontosabb a magatartás. A maga-tartás. Más szóval: a maga-viselet. Tudom-e viselni önmagamat, a személyiségemet? Egyáltalán a rám szabott, rám méretezett személyiséget viselem-e? Vagy "lóg rajtam", esetleg éppen ellenkezőleg: olyan szűk, hogy alig kapok levegőt, mert inkább a másét hordom? A másik szokásait követem, hozzá igazodom, szinte az ő életét élem? Miért akarok a másik ember útján járni?
Ha magamtól már nem tudok változtatni a ruha méretén, el kell mennem a szabóhoz. A mi mennyei Szabónk segítségével varázslatosan átalakul a nem ránk tervezett "személyiségruha". Ha kell, ő néhol bevesz, helyenként felvarr, esetleg hozzátold, vagy csak díszítést tesz rá. Ha nagyon bepiszkolódott, azon is tud segíteni: tisztítást is vállal. Ha pedig rongyos, szakadt már a rukánk, nála vadonatújat is kaphatunk.
Kérdés az, hogy tudunk-e a magatartásunkra figyelni. Van-e tartásunk? Tudjuk-e tartani magunkat olyan mércékhez, amelyeknél "alább nem adjuk"? Hagyjuk-e magunkat befolyásolni divathullámok, korszellemek, szokások által, vagy bölcs szelídség vezérli minden tettünket?
Vajon ezek után mit mondhatunk el magaviseletünkről? Jó lenne, ha Isten földi iskolájának végén nem kellene szégyenkeznünk a mennyei bizonyítványunkban álló magatartás- és szorgalomjegyünk miatt!
Az írás eredetileg megjelent Boda Zsuzsa: Nevető Sárák című könyvében, a Luther Kiadó gondozásában.
A könyv megvásárolható a Luther Kiadó könyvesboltjábában vagy digitálisan a https://bolt.lutherkiado.hu/konyvek/lelkiseg/neveto-sarak-549-detail oldalon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
