Hogy lesz egy abortuszklinika vezetőjéből életvédő példakép, aktivista és egy nonprofit lelkigondozó szervezet vezetője? Az amerikai Abby Johnson életéről szóló film kasszasikerként robbant be az Egyesült Államokban 2019 márciusában, és már a nyitó hétvégéjén visszahozta a gyártására fordított 6 millió dolláros összeget, így a Pure Flix stúdió legjobban indító filmje lett az Isten nem halott 1. és 2. után. Mivel az Unplanned megjelenését több botrány is kísérte – a film Twitter-fiókját minden magyarázat nélkül blokkolták –, ezért nem csoda, ha ezek a hírek még nagyobb érdeklődést váltottak ki a közönségből és köztük belőlem is. Filmajánlónkat olvashatják.
Szerző: Harmati Dóra
Az Unplanned egy abortuszklinika vezetőjének, Abby Johnsonnak az életéről szól, aki nyolc éven keresztül dolgozott a Planned Parenthood egyik texasi klinikáján. Saját bevallása szerint ez idő alatt huszonkétezer nőnek segített, hogy abortuszra menjen.
A film egy sokkoló jelenettel kezdődik: Abbyt a klinikán először hívják be egy abortuszhoz segédkezni, melynek során ultrahangon végigkövetheti az egész procedúrát – ahogyan a nézők is. A jelenet azonnal képes elvenni a gyengébb idegzetű nézők kedvét a folytatástól, és persze meg is fogalmazódik a kérdés: vajon ez a film csak sokkoló jelenetekkel fogja alátámasztani az álláspontját?
Továbbhaladva Abby főiskolás éveitől érkezünk el a nyitójelenetig, alaposan körbejárva a főhősben lejátszódó lélektani folyamatokat, melyek ahhoz a drámai naphoz vezettek.
Az Unplanned stílusa szokatlan lehet az európai szem számára, az érzelmek túlzott, szinte már giccses ábrázolása nem jellemző a hazai filmes kultúrára. Azonban mindezek ellenére, talán pont azért, mert valós eseményeket közvetít, hamar magával ragadja a nézőt. Az alkotás nem fél feltenni azokat a kérdéseket, melyek az életvédelmi viták során előkerülnek. Határozottan életvédő, azonban megjeleníti a szélsőséges eseteket is, például olyan tüntetők is feltűnnek a történet során, akik empátia nélkül, durva szavakkal fordulnak a klinikára érkező lányok felé.
Kiegyensúlyozott alkotás, mely mindezek mellett nem fél kimondani alapvető igazságokat, és nem retten el a megrázó jelenetektől sem, melyek azonban pont annyira kapnak csak szerepet a filmben, amennyire az a történet szempontjából szükséges. A néző Abbyvel együtt alakul, formálódik, átéli azokat a drámai eseményeket, melyeknek emlékei a film során többször visszaköszönnek, és főhősünkkel együtt újra meg újra feltesszük ugyanazokat a kérdéseket: hogyan lehet a bajba jutott nőkön segíteni? Mi valós segítség és mi látszatmegoldás?
A párbeszédkészséghez azonban nyitottságra van szükségünk. Ezt a filmet azoknak ajánlom, akik szeretnének megerősödni véleményükben egy bár megrázó, de igaz történet tanulságai révén, valamint azoknak, akik nem félnek megkérdőjelezni saját álláspontjukat a témában.
Információink szerint a film európai terjesztése is tervben van, jelenleg angol nyelven vásárolható meg, a hivatalos honlapon keresztül.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
