A vallásszabadság ritka kincs: Földünk népességének 74 százaléka él olyan országban, ahol súlyosan korlátozzák a vallásszabadságot – derült ki az Egyesült Államok külügyminisztériumának legutóbbi, vallásszabadságról szóló nemzetközi jelentéséből.
A súlyos korlátozás azt jelenti, hogy ezeken a területeken az embereket az állam vagy a kormány (akár kivégzéssel is!) büntetheti az istenkáromlás vagy a hitehagyás vétsége miatt, illetve lerombolhatja az istentiszteleti helyeket.
A vallásszabadság fogalma
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, amely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallás gyakorlása, hanem a vallásukhoz tartozó tanokat szabadon hirdethetik (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és bizonyos (a fenti alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó) világnézetek egyformán hirdethető, képviselhető és az állam szempontjából egyforma elbírálásban részesülő, főként megengedő állapotát értik. A vallásszabadság világnapját január 13-án ünneplik. magyar vonatkozású érdekesség, hogy 1568-ban január 6. és 13. között zajlott tordai országgyűlés, amelyen a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.
A Föld nyugati féltekéjén egyre gyakrabban hivatkoznak vallásszabadság megsértésére a legkülönfélébb esetekben. Ezek az esetek leginkább azt mutatják:
Nehezen tudunk különbséget tenni a valódi vallásszabadság, illetve aközött, amikor azért a jogért harcolunk, hogy vallásunkat más emberek diszkriminálására használhassuk.
Egy keresztény pék például Amerikában erre a jogra hivatkozva nem készítette el egy meleg házaspár tortáját. (Magyarországon is volt néhány olyan eset a közelmúltban, amely után sokan vallásüldözést kiáltottak. Ilyen volt például az a flashmob, amelyben radikális aktivisták áldoztatást utánozva abortusztablettát szolgáltattak ki az abortusz teljes betiltásáról szóló lengyel tervezet elleni tüntetésen.)
Túl azon, hogy ezeket a kérdéseket is alaposan körül kell járni, belátható, hogy a vallásszabadság a föld országainak kétharmadában azonban nem csak hab a tortán: hiánya emberek életébe kerülhet.
Mostanában egyre többen adnak hangot abbéli aggodalmuknak, hogy vallásszabadságuk, illetve vallásuk támadásoknak van kitéve. Bemutatunk öt országot, ahol a vallásszabadság valóban sérült vagy egyáltalán nem is létezik. Észreveszed a különbséget?
Kína – konkrét keresztényüldözés
Amióta 2013-ban a kínai hatóságok Zhejiang tartományának keresztény templomait illegális létesítményeknek minősítették, több mint 1500 keresztet távolíttattak el épületekről, sőt, több protestáns és katolikus templom terombolását rendelték el. A hatóságok 2015 augusztusában elfogtak és csak 2016 márciusában engedtek szabadon egy emberjogi ügyvédet, aki ezeket a keresztény közösségeket próbálta védeni az őket ért igazságtalan intézkedésekkel szemben.
Katolikus templom romjai 2014 júliusában a kínai Zhejiang tartományban.
Közép-afrikai köztársaság – konkrét vallásháború
Bár a Közép-afrikai Köztársaság ideiglenes alkotmánya előírja a vallásszabadságot, az amerikai hatóságok jelentése arról számolt be, hogy kormányzatnak nem sikerült megakadályoznia vagy korlátoznia a katonaság szabad vallásgyakorlást korlátozó akcióit. 2015-ben több vallási alapú erőszakos cselekmény is történt az ország keresztényei és muszlimjai között: verések, emberrablások, gyilkosságok, templom és mecset-rongálások, házégetések, erőszakos keresztelések.
Nők gyászolják halottaikat a közép-afrikai Bangoui városának egyik mecseténél 2016. június 21-én. A muszlimok és keresztények közötti harcok három éve tartanak, emiatt félmillió embernek kellett elhagynia az otthonát.
Eritrea – az állam mondja meg, melyik valláshoz tartozhatsz
Az imént idézett jelentés szerint Eritrea az a kelet-afrikai totalitárius állam, amely teljes irányítás alatt akarja tartani a polgárok vallási életét is. A kormány csak négy felekezetet ismer el hivatalosan – a kopt ortodox egyházat, a szunnita iszlám közösséget, valamint az eritreai római katolikus és evangélikus egyházakat. Minden menekült vagy bevándorló köteles valamelyik egyházhoz regisztrálni, ha pedig nem ezek valamelyikéhez tartozik, akkor a kormánynál kell bejelentkeznie és részletesen dokumentálnia tevékenységét. Az eritreai biztonsági erők rutinszerűen tartóztatnak le bárkit – akár vallási ceremóniák vagy imádkozás közben is –, aki nem a hatóságok által elismert felekezetek közé tartozik.
Irán – Isten ellenségei
Iránban a kormány bárkit kivégeztethet, akit moharebeh-nek, vagyis Isten ellenségének találnak. Ezzel a váddal 2015-ben húsz embert végeztek ki, több százan kerültek börtönbe. Az áldozatok többsége muszlim és keresztény.
Iráni örmény katolikus keresztények karácsonyi misén (2010 december, Teherán, Irán)
Szíria – kormány a szunniták ellen
A szír polgárháború 2011-ben kezdődött, az ország kormánya elleni felkelésként. A hatalom azóta egyre szektásabb jelleget ölt: Bashar al-Assad rezsimje a síita muszlimokkal kötött szövetséget és ellenségnek tekinti a szunnita muzulmánokat, akik a lakosság többségét alkotják. A szíriai kormány célba vette a szunnitákat: nem kíméli magántulajdonukat és szent tereiket. A kormányhoz hű katonai erők az ott lakók vallási hovatartozása alapján választja ki hadműveleti célpontjait– áll az USA vallásszabadságról szóló jelentésében.
Törmelékek a szíriai Aleppo városában 2016. augusztus 18-án
Szöveg és képek forrása: The Huffington Post
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
