Sokan rajongva beszéltek a tíz évvel ezelőtt készült A vizsga című filmről. Mások messziről elkerülték, mert a thriller műfaj elriasztotta őket. Okkal, hiszen épp elég hátborzongató dolog történik a világban ahhoz, hogy ne ilyesmire váltsunk mozijegyet. Azonban az alkotók névsora és a téma is megéri, hogy félretegyük az előítéleteinket. Az említett film miatt éppúgy, mint az idei, a műfajában sokkal finomabbra hangolt A játszma kapcsán.
Szerző: Kézdi Beáta
Jung András, Markó Pál és Gát Éva történetét először 1957. december 24-én követhetjük nyomon A vizsga című filmben. A forradalom után az Államvédelmi Osztály egyik feladata az volt, hogy meggyőződjön arról, ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért próbára tette a lojalitásukat. Jung András is megkapta a maga vizsgáját, s ez fordulatokban gazdag és nem várt eredményt hozott.
Idén visszatérnek a történet főszereplői. A játszma 1963 Budapestjén zajlik. A bizalmatlanság, a pártállami struktúra és a rettegés továbbra is átszövi a mindennapokat. Az állambiztonság tisztjének, Jung Andrásnak az élete mostanra már tökéletes: az előléptetésére várva boldogan él feleségével, Évával egy fényűző lakásban. Egyetlen dolog hátráltatja karrierjének kiteljesedését: a folyamatosan vele versengő kolléga, Kulcsár. És hogy kinek mennyire fontos egy kinevezés, és mit meg nem tesz érte vagy a meggátolásáért, annak lehetünk a tanúi kilencven percben. Sokkal kevesebb erőszak, vér és akció, mint A vizsgában, inkább csendes, alattomos intellektuális játszmák sorát látjuk.
Kulka János játékát sokan sokféleképpen kiemelték már, de az egyértelmű, hogy Köbli Norbert forgatókönyvíró a stroke-on átesett színészre írta ezt a mozit. Mindkét filmnek ő az egyik főszereplője, de A játszmában egészen másként. Finom játéka, kevés beszédű figurája kapcsán nem sajnálatot érzünk, hanem izgalmat. Az egykor könyörtelen, majd a rendszerből kitolt ávós tisztet kísérjük végig, ahogy magával ragad a most nem hanggal vagy erővel, hanem okosan, ravaszul profivá vált ügynököt megformáló Nagy Zsolt alakítása is.
A két kiemelt női karakter is remek ellenpontja egymásnak. Staub Viktória tiszta tekintete, naivsága pont annyira jól megrajzolt, amennyire Hámori Gabriella rideg, a rendszerbe már tökéletesen belesimuló ügynöknője. A kiváló színészválasztást mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idei Magyar Mozgókép díjat a legjobb férfi főszereplőként Kulka János, a legjobb női mellékszereplőként pedig Hámori Gabriella vehette át.
Mellettük még fontos kiemelni Scherer Péter játékát, aki a tőle megszokott szerethető, habókos kisember helyett most egy igencsak rafinált karaktert hoz – profin.
Izgalmas és dicsérendő még a film zenéje, Asher Goldschmidt munkája. Öröm, hogy korabeli, de idegen nyelvű slágerek is elhangoznak, ezzel is kinyitva a történetet és erősítve a kor megértését a külföldi nézők számára.
A két kultikus ügynökfilm úgy épül egymásra, hogy egymásról függetlenül is kerek egészként nézhető. A játszma egy újabb látványos, kitűnő magyar mozi, amely nemcsak szórakoztat, de a múltunk megértésében, feldolgozásában is előrevisz.
Borítókép: Telex.hu
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. május 8– 5–i, 87. évfolyam 17–18. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-mail címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
