Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Te tudod, hogy ki, vagy mi a Sátán?

Der Böse oder das Böse? A Németországi Protestáns Egyház évekkel ezelőtt ezzel a címmel tartott egy olyan szemináriumot, amelyen én is részt vehettem. Az egyhetes program arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a Gonosz személyes létező vagy elvont fogalom. (Aki tud németül, annak ez már a címadásból is kitűnik, hiszen a der névelő személyre utal, a das ezzel szemben semleges, általános fogalomra.) Spoilerként elárulom, hogy végső válasz ezen a szemináriumon sem született. Ahogyan a legkülönbözőbb felfogások élnek e témában, úgy a teológusok sem jutottak egységes véleményre.

Szerző: Balicza Iván

jan-kopriva-p1skuyxxqec-unsplash.jpg

Vajon miért?

A Bibliát szigorúan vevő teológusok azzal érvelnek, hogy a Biblia úgy beszél az ördögről, mint az embertől függetlenül létező szellemi entitásról. Sok más néven is említi: Sátán, kísértő, ősi kígyó, diabolosz (szétdobáló), hazugság atyja. De minden esetben mint konkrét személy(iség)ről szól. Így tűnik fel a teremtéstörténetben Éden-beli kígyóként, aki megszólítja az embert. Így látjuk Jób könyvében, mint aki párbeszédet folytat Istennel. Isten előtt az ember vádlójaként lép fel: Azután megmutatta nekem Jósua főpapot, aki az Úr angyala előtt állt, meg a Sátánt, aki jobb keze felől állt, és vádolta őt.” (Zak 3,1) Megkísértette még Jézust is (Mt 4). Az első keresztény gyülekezeteknek írt apostoli levelekben is személyes lényként utalnak rá Pál és Péter apostolok.

Az eredetére csak utalásokban, allegorikus képekben ad támpontot a Biblia. Teremtmény, Isten hatalma alatt áll, mégis nagy fokú önállósággal rendelkezik. Csatákat nyerhet, de a háborút Isten nyerte meg, amikor Jézus a halálával és feltámadásával legyőzte őt. És bár az ördög hatalma még nem tört meg teljesen, romboló munkája továbbra is jelen van, de a Jézusban hívő embernek nem kell félni tőle. Óvakodnia viszont kell. Amikor pedig eljön Isten új világa, az ördög nem lesz többé tényező.

A józanság lelkét kaptuk

Az ördögről tehát a Biblia eléggé visszafogottan, józan realitással beszél. A kereszténység az idők folyamán elveszítette ezt a józanságot, és aránytalanul felnagyította, középpontba állította az ördög alakját. A középkor folyamán évszázadokig színezte, horrorizálta. A középkor emberének mitikus gondolatvilágában az embereket rettegéssel töltötte el, minden rossz, gonoszság, bűn forrásává tette. Az ördög, a személyes gonosz gondolatától olyan igazán biblikus teológusok sem voltak mentek, mint például a reformációban alapvető bibliai szemléletváltozást hozó Luther. Vagy hogy magyar példát is hozzunk, Bornemisza Péter, aki könyvet is írt Ördögi kisértetekrül címmel.

A természettudományos kor jelentkezése alapvető változást hozott a világ szemléletében. Ebbe már nem fért bele a transzcendens, a szellemi világ, hanem mindent a tapasztalható, mérhető, kísérletileg ellenőrizhető határozott meg. Ettől ugyan még továbbra is voltak – és vannak – meg nem magyarázható tények, de a tudományos filozófia nagyvonalúan elintézi a kérdést azzal, hogy ha majd többet tudunk, akkor meg fogjuk érteni ezeket is.

Így került az újkorban az ördög most már mint a gonoszság elvont fogalma a tudomány, azon belül is a filozófia és pszichológia hatáskörébe. A mélylélektan, Freud és különösen Jung értelmezésében a gonosz többé nem önálló entitás, hanem az emberi lélekbe interiorizált tulajdonság, a rossz, az erkölcsileg helytelen archetípusa, ősi mintája, amely minden személyiségben jelen van. A személyes Gonosz vagy ördög nem más, mint ennek a projekciója, kivetítése másokra, a körülményekre, a társadalmi, politikai rendszerekre. Ez teremti meg a magyarázati alapot a kollektív gonosz fogalmához, amelyet a tömeglélektan olyan jól ismer a háborúkból, a diktatúrák gonosztetteiből, rasszista megnyilvánulásokból, politikai harcokból vagy csupán a tüntetések közben elszabadult és kontrollálhatatlanná vált indulatokból. Életveszélyes, ha valaki valakit démonizál és ördögnek tekint.

Mindebből kitűnik, hogy jogos, ha az ördögöt nem úgy látjuk, mint ókori, középkori fekete, szarvas, patás, vasvillás lényt, de nevezzük akárhogy, tartsuk személynek vagy személytelen gonoszságnak, valami van, amit én leginkább úgy szeretek nevezni, hogy „emberfeletti Gonosz”. Létezik az emberfeletti Gonosz, de a Biblia üzenete, hogy létezik az emberfeletti ember, a feltámadt Jézus, és az övé a végső hatalom.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr8616193390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
mevelet1516.png

 

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása