Kötőszó

Ha a Google keresőjébe beírom az „egyházi iskolák finanszírozása” keresőszót, akkor képtelen állításokat megfogalmazó cikkeket látunk:

„Háromszor többet ér egy gyerek, ha egyházi iskolába jár?” (HVG 2017. május 16.)

„Négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolákban tanulókra, mint az állami diákokra.”(Index 2019.05.08.1 1, 1)

„Jelenleg ugyanis négyszer annyi pénz jut egy egyházi iskolában tanuló diák oktatására: az állami iskolákban ez az összeg 80 ezer, míg az egyházi intézményekben 320 ezer forint.”(Mérce 2019 nov. 122 2)

Sajnos ezeknek az abszurd állításoknak egyes kutatók tanulmányai adnak alapot.

Ami szintén sajnálatos, hogy sokan ezekre az adatokra hivatkoznak előadásaikban, cikkeikben. Pl.  Kertesi Gábor : „egy tanulóra jutó állami költségvetési támogatása többszöröse az állami iskoláéknak” 3)

A következőkben annak járok utána, hogy honnan származnak azok az adatok, amit a HVG és Index, valamint több más fórum is átvesz.

Hiteles forrásmunkának fogadom el:

A közoktatás indikátorrendszere 2019 című munkát 4, melyet a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság támogatásával a Közgazdaság-Tudományi Intézet készített. (Továbbiakban forrásmunka)

A csúsztatás főleg abból adódik, hogy a költségvetési tételekből önkényesen kiemelnek olyan oszlopot, ahol az egyházak többet költenek egy tanulóra, mint az állam, és elhallgatják azokat, ahol fordított helyzet van!

Valóságban a forrásmunkám szerint egyedül a dologi kiadások azok, ahol az egyházak összességében jobban járnak. Ezt viszont ellentételezi az „egyéb kiadás” tétel, ami viszont az állami intézményekben magasabb.

A következő grafikonon az egyes intézménytípusok költségvetését látjuk öt tételre bontva:

5 https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2020/01/B1_4.xlsx

A grafikonokon az látszik, hogy összességében az egyházi tanintézmények közül az általános iskolák és gimnáziumok jobban járnak, az óvodák, szakgimnáziumok, szakközépiskolák meg rosszabbul, mint az állami intézmények.

A különbségeket okozhatják, hogy a fenntartóknál más arányban vannak jelen a kis iskolák, és a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok.

Sokszor az a vád is elhangzik, hogy az egyházak saját forrásból is tesznek pénzt az oktatásba. Ennek mértékéről hadd szerepeljen itt egy idézet a forrásomból:

„A nem állami iskolákra vonatkozóan csak a központi költségvetési támogatások összege szerepel e kiadások között, az iskolák fenntartói által más forrásból finanszírozott további kiadások nem. A nem állami kiadásokat is figyelembe véve tehát a kiadási adatok valamivel magasabbak lennének, de ez aligha jelent néhány század százaléknál nagyobb különbséget.” (56. oldal)

Sokszor félreértésre ad okot az egyházi kompenzáció is. Például kiszámítják, hogy mennyit költött az egyház és az állam 2018-ban egy gyerekre, a különbözetet a viszont következő évben számolják el.

Nézzük akkor az általam többször talált hivatkozást, és annak következményeit:

Ezt a grafikont Romhányi 6 adatai felhasználásával Ercse Kriszta készítette, és az „Én vétkem c.”7 tanulmánykötetben publikálta következő kommentárral:

„Jól látható, hogy a finanszírozás terén az állam az egyházi iskolákat egyértelműen előnyben részesíti mind a civil fenntartókkal, mind a saját iskoláival szemben. Az állami iskoláknak sokkal rosszabb financiális feltételeket biztosít” (8 Ibid. 183 oldal.)

Ercse Kriszta a már említett HVG-cikket 9 használja forrásmunkának, amiből az pl. világosan kiderül, hogy a legnagyobb tételt jelentő bérköltségben nincs különbség. Bár ezen állítás az Én vétkem című tanulmánykötetben is szerepel, mégis vizuálisan csak a dologi költségek jelennek meg.

Ilyen és hasonló grafikonok hatására születhettek a már említett abszurd következtetést levonó cikkek, illetve nyilatkozatok.10

A grafikonon az látszik, hogy az egyházi iskolák dologi kiadásaira kapott összeg 2017-ben 3,7-szer annyi, mint az államiban.

Itt ugyan nem azt a forrásmunkát használja Ercse, mint a jelen tanulmány, de akkor is kifogásolható, hogy csak a dologi kiadások oszlopot emeli ki. (Ez okot szolgáltathat a téves általánosításra.)

Ha én is kiemelem az általános iskolákat és a gimnáziumokat, ahol a dologi kiadások lényegesen magasabbak, mint az államiban, akkor a következő táblázatot kapjuk a forrásmunkám szerint:

Általános iskoláknál 2,3-szoros, a gimnáziumoknál pedig 2,4-szeres pénz jelenik meg a dologi kiadásoknál az egyházi iskolák javára.

Ha elfogadnánk, hogy nem az Akadémia által számolt adatok, hanem Romhányi adatai pontosak, akkor is marad az a probléma, hogy az öt tétel közül miért marad el az „egyéb kiadás”?

Ha az „egyéb tételt” néznénk, akkor a következő grafikont kapnánk:

Ha e tétel szerint általánosítanánk, akkor azt mondhatnánk – az általános iskolai adatokat figyelembe véve –, hogy az állami iskolák 3,5-ször annyi pénzből gazdálkodnak.

Nem ugyanazok a tételek kerülnek a különböző zsebekbe az állami, illetve az egyházi iskoláknál. Összességében végül is nincs jelentős különbség.

A következőkben bemutatok egy másik tanulmányt, ahol már az a mentség se lehet, hogy más forrásmunkát használ a szerző, mint a jelen tanulmány:

Ercse Kriszta – Radó Péter: „A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai.” 11

A következő táblázatok ebből a tanulmányból valók:

Forrásmunkám szerint (csak az általános iskolát nézve):

Az említett tanulmány grafikonja ezen adatok „kivonatos” felhasználásával készült:

12 Ibid. 25. oldal 4. ábra

Itt jól látható, hogy a szerző az öt költségvetési sorból kiemeli az első három tételt! (13 Egészre kerekítve.)
A forrásmunkám szerint az egyház 1,08-szor annyi pénzből gazdálkodik, a csonkított adatok szerint viszont 1,23 -szor annyiból, ami azért nagy különbség! (14 Itt a Közoktatás indikátorrendszere 2016-os adatait használjuk.)

A statisztikai adatok önkényes csoportosítására látunk itt példát. Pl. kihagyták a költségvetésből az „egyéb” tételt, ami az állami általános iskolában 114 ezer Ft, az egyháziban viszont csak 22 ezer.

Arról biztosan lehet vitatkozni, hogy ki hogyan számol, de arról már nehezen, hogy lehet-e egy költségvetés öt tételéből párat kiemelve szakszerű következtetéseket levonni.

A nagyobb szakmai korrektség talán elejét venné az olyan abszurd állításoknak, hogy az egyházak négyszer annyi pénzt kapnak egy gyermekre, mint az államiak, hiszen ez nem a párbeszédet, hanem az ellenségeskedés létrejöttét erősíti.

Lábjegyzetek külön részletezve:

1.  A link ide kattintva érhető el.  (Index)

A link ide kattintva érhető el. (HVG)

2. A link ide kattintva érhető el. (Mérce)

Ez az állítás Mendrey László – volt PDSZ elnök - szájából hangzik el a 2019. november 10-én tartott sajtótájékoztatón. Ez azért is abszurd, mert Magyarországon kb. 11 gyerekre jut egy tanár, vagyis kb. 900 ezer forintból kellene a bérköltségét kigazdálkodni, és akkor még nem beszéltünk a többi tételről. A valódi adat közel egy nagyságrenddel nagyobb tanulónként!

3. A link ide kattintva érhető el. (168 óra)

(32. oldal) Ez azért is sajnálatos, mert egy nagyon alapos, elismert kutatóról van szó, aki az MTA doktora.

4. A link ide kattintva érhető el. (A közoktatás indikátorrendszere) 

5. https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2020/01/B1_4.xlsx

6. A link ide kattintva érhető el. (168 óra)

7. A link ide kattintva érhető el. (Én vétkem)

8. 183 oldal.

9. A link ide kattintva érhető el. (168 óra)

10. Pl. A link ide kattintva érhető el. (Index)

A link ide kattintva érhető el. (Mendrey László sajtótájékoztatója)

11. A link ide kattintva érhető el. (Iskolakultúra 2019/7szám http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/32764/32236 25. oldal)

12. 25. oldal 4. ábra

13. Egészre kerekítve

14. Itt a Közoktatás indikátorrendszere 2016-os adatait használjuk