Kötőszó

Bár Angela Merkelről rendkívül sok portré jelent meg az utóbbi időben, hitéről, keresztény gyökereiről igen keveset olvashattunk. A közelmúltban egy érdekes cikk látott napvilágot a kancelláról, melyből most szemelvényeket közlünk. 

Forrás: keresztenycsalad.blog.hu | Eredeti cikk: christiantoday.com

Amikor a Time Magazin 2015-ben az év emberének választotta Angela Merkelt, a borítón az ő képe virított, az újságban pedig egy nagyon részletes életrajzot közöltek róla. Véletlenül – vagy talán szándékosan –, ez a több mint 9000 szóból álló nagyon részletes életrajz alig tett említést a német kancellár keresztényi mivoltáról. (...) Mégis, néhány az évek során tett megjegyzéséből úgy tűnik, Merkel hite mély, valódi és megkerülhetetlen.

Merkel édesapja, Horst Kasner evangélikus lelkész és teológus, 1954-ben, akkoriban meglehetősen szokatlanul Kelet-Németországba költözött. Ekkor a lánya csupán 6 éves volt. Kastner a keletnémet állami szocializmussal némi szimpátiát érzett (legalábbis azzal az eszmével, amit az megvalósítani próbált), annak ellenére, hogy a családja ki volt téve a keletnémet kormány intenzív megfigyelésének, ez pedig mélyen sértette apja hitét és szabadságát. (...)

Későbbi politikusi pályája a berlini fal leomlása után kezdődött, amikor Helmut Kohl kancellár felismerte a képességeit és szeretett volna a kormányába keletről egy protestáns nőt, aki segít kiegyensúlyozni a főleg római katolikus férfiakból álló kabinetjét, ezért kinevezte miniszterré. (...)

Alkalmanként, Merkel bepillantást enged a sokkal inkább személyes hitébe is. 

„Tagja vagyok az Evangélikus Egyháznak. Hiszek Istenben és a vallás folyamatosan az életem részét képezi és ez az egész életem során így is lesz,” nyilatkozta 2012-ben egy teológia hallgató által készített videó interjúban. „Nekünk, keresztényeknek, semmiképpen sem szabadna félnünk a hitünk felvállalásától” - mondta.

Az viszont, hogy a keresztény meggyőződése a politikai döntéseit miként formálja, nem teljesen világos. (...) elfogadta a Békéért Közbenjárók Nemzetközi Konferenciájára való meghívást is ahol felkérték az Euró válságért kapcsolatos imádkozásra. Szintén beszédet mondott a Német Evangélikus Egyház éves kongresszusán, sürgetve a német protestánsokat és római katolikusokat, hogy a közelgő és kihívásokat tartogató 2017-es reformáció emlékévben tegyenek erőfeszítéseket a közös hitük kihangsúlyozásáért.

Talán a legbeszédesebb az, hogy Merkel még a németországi muszlimokkal kapcsolatos növekvő feszültség miatt sem kerülte meg a vallás bonyolult kérdését. Miközben az elemzők úgy gondolják, hogy a menekültkrízisre adott válasza rendkívül nagyvonalú (mások szerint vakmerő vagy bűnösen gondatlan) az sokkal inkább köszönhető a keletnémet neveltetésének, amely érzékennyé tette a mozgás szabadságának a mély igényére, mint annak, hogy ő egy keresztény ember.

Mégis, Merkel inkább a morális szempontokat hangsúlyozza újra és újra: „Ha ebben az országban mentegetőzni kellene amiatt, hogy egy válsághelyzetre válaszul baráti kezet nyújtunk, akkor abban az országban én nem akarok élni.”  Sőt, mindig is vitatkozott azokkal, akik szerint a muszlim bevándorlásra nem vallás semleges, szekurális módon kellene tekinteni, valamint felvállalja a harcot a német társadalomban egyre szélesebb körben terjedő „iszlám fóbiával” szemben is.

Felfogása szerint sokkal nagyobb biztonságot jelent a keresztény hit, kinyilvánítva, hogy Németország nem a „túl sok iszlám”-tól szenved, hanem sokkal inkább a „túl kevés kereszténység”-től. (...)

A teljes cikk a keresztenycsalad.blog.hu-n olvasható.

Az evangélikus.hu cikke a kancellár életútjáról és hitéről pedig itt érhető el.