Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Az egyház elanyátlanodásáról

2016. május 01. - KötőSzó

Töprengések a hol volt, hol nem volt keresztény női princípiumról, égi és földi anyákról és egyéb veszedelmes dolgokról.

Szerző: Kinyik Anita 

A protestáns egyházak hívei nem fohászkodnak se Máriához, se másféle szentekhez, ugyanis egyedül Jézust tekintik hiteles közvetítőnek Isten és ember között. A szív néma fohászai azonban egészen bizonyosan az „Atya” helyett olykor az „Anyához” is szállnak, valamely – a dogma- és teológiatörténet számára nehezen hozzáférhető – rejtett, benső vágyból fakadóan. Ez a vágy ősi, a születésünk előtti időkbe vezet. Amikor még paradicsomi létállapotban, szabadon lebegtünk anyánk méhében.

Mindannyian onnan jövünk. A születés előtti egy olyan közös tudás és tapasztalat, mely a megszületést követően egyre inkább a tudat mélyére süllyed. Nagyban megkönnyíthetné az egymáshoz való kapcsolódást, a testvériségérzet erősítését, ha ez a belső élmény bármikor hozzáférhető volna. Azonban csak az olyan határtapasztalatok hozzák felszínre újra, mint amilyen a szülés, a súlyosabb betegségek vagy már az életből kifelé lépdelés. Amikor az ember a szó legmélyebb értelmében éli meg a ráutaltságot és a leginkább áhítja az oltalmat.

A keresztény egyház kezdeteitől a teremtő Isten képéhez elsősorban maszkulin képzeteket társítottak. Bár férfi nemet (szexust) direktben még a metaforikus „Atya” megnevezés ellenére sem tulajdonítottak soha Istennek, mégis tetten érhető ilyesféle hajlandóság a közgondolkodásban. A Szentháromság harmadik tagját, a Szentlelket viszont már a korai egyházatyák is olyan – az atyai maszkulin teremtői jelleget kiegészítő – feminin tulajdonságokkal ruházták fel, mint amilyen a gondoskodás és vigasztalás.

A Szentlélek a Bibliában mindig valamiféle közvetítő szerepben jelenik meg, Isten feladattal, küldetéssel bízza meg. A Szentlélek hív, a Szentlélek szólít. Ő az, aki közvetlen kapcsolatba lép az emberrel, aki megérinti a lelket. Krisztus mennybemenetele óta mintha ő volna a legelérhetőbb, mintha ő volna a legközelebb.

Isten Szentlelke az emberi lélek eredője, értője, éltetője.

Az Apostoli hitvallásban megjelenő „anyaszentegyház” kifejezés – amelyet egyéb kontextusban csak a katolikus egyház használ – is női szimbolikát hordoz, amellyel például az Énekek éneke olykor zavarba ejtő sorait magyarázták, tudniillik, hogy az egyház, a hívők közössége Krisztus menyasszonya. A Szentlélek munkájához hasonlóan az egyházat is a befogadás és a gondoskodás vonása ruházza fel döntően feminin jellegzetességgel.

Mária, Jézus anyja mindig kitüntetett helyet foglalt el az újszövetségi teológiai gondolkodásában, bár a protestáns egyházak tanítása szerint személye kevéssé hangsúlyos a megváltástörténetben. A katolikus egyházban Istenanyaként (istenszülőként), Szűzanyaként, Boldogasszonyként is emlegetik. A Mária-kultuszt a leghívebben őrző népi vallásosságban még a „pogány” Földanya alakjával is összemossák, amely – tekintve a hagyományőrzők földközeli életmódját – nem mondható meglepőnek.

foldanya_szobra.jpg

Az azonban talán elsőre meglepő, hogy tudományos (humánökológiai) párbeszédben is előtérbe került a „Földanya”, görög nevén Gaia, illetve a bolygó mint , megszemélyesített élőlény. Erre azért lehet szükség, hogy az emberekhez közvetlenebb formában juthasson el a földhöz, az élővilághoz, a környezethez való viszonyulás minőségének fontossága és ennek nyomán egyre szélesebb körben terjedhessen el egy új, környezettudatos, felelősségteljes, hosszú távra tervező, a jövő iránt elkötelezett életforma.

Az emberi születés teremtésteológiai összefüggése elgondolkodtató módon jelenik meg a héber yalad igében is, mely egyszerre hordozza magában a ’szül’ és a ’nemz’ jelentést, méghozzá kontextustól függően az előbbit az anyára, az utóbbit az apára értelmezve.

Az anyaméhben találkozik a két minőség és teremt egy új minőséget, ebben pedig – ha kicsiben is – felfedezhetjük az isteni teremtés mintázatát.

Az istenképűségben és méltóságban egyenrangú, társteremtő szülők feladatköre a fogantatástól kezdődően elválik egymástól, és az anyai szerepkör válik hangsúlyosabbá, sőt létfontosságúvá a születendő ember számára. Így bár Isten által teremtett lényként léte mélyebben (az isteni teljességben) gyökerezik, megnyilvánult létezése (fizikai testben) női meghatározottságúnak mondható. Az anyai test táplálja, gyarapítja, oltalmazza, és indítja aztán útjára. És a köldökzsinór elvágása után is az anyai szeretet minősége lesz számára – legalábbis a korai szakaszban – az elsődleges viszonyítási alap.

A könyörület héber szava ugyanabból a gyökből származik, mint a Biblia egy gyakori szimbóluma, az anyaöl héber megfelelője – hívja fel rá a figyelmet a feminista teológus, Hanna Strack. Ez a nyelvi összefüggés is aláhúzza a föntebb érzékeltetni próbált jellegzetesen feminin tulajdonságok, ezek közül is elsősorban az anyai minőséghez kapcsolódóak speciális voltát.

Tekintsük bár a Szentháromság az ember felett „anyáskodó” személyét, az istengyermek szülőanyját vagy az anyaföld áldásait övező szerteágazó „hiedelmeket”, láthatjuk, a teremtés valami egészen egyedülálló titka áll előttünk.

Fennállásának évszázadai során az egyház a maga radikális, uralomvágytól hajtott patriarchális berendezkedésével épp a saját híveit igyekezett megfosztani ettől a nélkülözhetetlen, pótolhatatlan tartalomtól, de az utána való elemi emberi vágyakozást elfojtani sohasem tudta. A Máriához, női szentekhez vagy akár a Földanyához fohászkodóknak arra az „örök nőire” van szükségük, amely racionálisan kevéssé megragadható, logikailag bajosan levezethető, mégis egy olyan gömbölyű, eleven, áradó világra nyit kaput, amelyet kár volna egyházon kívülre száműzni, illetve ahogy föntebb láthattuk: nem is lehet.

A szerzőről

Kinyik Anita (1987): a PPKE BTK magyar-esztétika szakán szerzett diplomát, jelenleg az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus mesterképzésének végzős hallgatója.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr128677382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.