Kötőszó

Mit keres Isten Balassagyarmaton? Isten az egyházban és az egyházon kívül? És a melegekkel mi van? Bartha István balassagyarmati evangélikus lelkész őszintén és nyíltan ír nemrég megjelent, Pogány katekizmus című könyvében házasságról, egyházról, szexualitásról, keresztény Európáról, Istenről és Jézusról egy kiválóan illusztrált és meglepően vékony kötetben.

Szerző: Molnár Lilla, debreceni evangélikus lelkész

A Magyar Írószövetség Székháza adott otthont kötet bemutatójának március 30-án, szerda este. A szerzőt Aradi György, a Fasori Evangélikus Gyülekezet lelkésze kérdezte a katekizmus provokatív, de aktuális témáinak motivációjáról, a felolvasott részletek által pedig megszólaltak a szerző gondolatai - többek között a gondolkodásról, vallásosságról, erkölcsről, képmutatásról és a „pogány” Jézusról.

Bartha István több mint tizenöt éve, a Nógrád megyei Balassagyarmati Evangélikus Gyülekezet lelkésze. Elmondása szerint ez alatt az idő alatt nagyon sok mindent átélt gyülekezetével együtt, kölcsönösen formálták egymást. Ezért is kaptak helyet a könyv végén a nógrádi szolgálati helyek. Nem csoda az sem, hogy a ragaszkodó gyülekezeti tagok kritikus szemmel, de örömmel, és szerető büszkeséggel olvassák a rendhagyó evangélikus kátét.

Eddig is tudtam, hogy „jó fej” a papunk, de most még inkább büszke vagyok rá! – mondta Mami, a bibliaórák egyik rendszeres látogatója, a könyv elolvasása után.

A könyv keletkezésével kapcsolatban a Bartha István elárulta: „tavaly nyáron jött a gondolat, hogy nem volna felesleges olyan könyvet az emberek kezébe adni, amely az evangélikus egyház jelenlegi szellemi állapotát tükrözi. Valami olyat, ami bemutatja, hogy mi, evangélikusok a világról így gondolkodunk. Sokfélék vagyunk, sokféle szemléletet, kegyességet képviselünk, ezért az eredeti ötlet az volt, hogy a különböző irányzatok, gondolkodásmódok mindegyike helyet kapjon a kötetben. Végül a saját tematikám szerint elkezdtem egyedül írni a könyvet, amely egy idő után felülírta tervezett önmagát, folyamatosan új arcok kerültek elém az egyház és a teológia színteréről és egyre több témával kapcsolatban éreztem, hogy nem hagyhatom érintetlenül.”

Így kaptak helyet a kötetben a hagyományos káté-témáktól eltérően olyan fejezetek, mint például: Vallásosak is, kritikusak is vagyunk… csak néha gondolkodni felejtünk el; Isten a szívekben; Isten a könyvekben; Isten az Egyházban; Isten az Egyházon kívül; Házasság mindenek felett?; És a melegekkel mi van?; Mocskos anyagiak; Isten Balassagyarmaton és Jézus, a pogány.

A lelkész-szerző a kötet címadásáról így mesélt: 

A pogány azt jelenti: ‘vidéki’, ‘provinciális’. Bibliai szóhasználatban pedig leginkább a „gój” fordítása, ami az Ószövetségben az összes többi népre vonatkozik, akikről az izraeliták egy ideig úgy hitték, hogy Isten számára csak arra kellenek, hogy megmutassa rajtuk haragját és választottai kiválasztott voltát, de az Úr mégis meg akarja szólítani, sajátjának akarja tudni őket. Az egyháztörténet vonatkozásában a pogány egyenlő a „nem kereszténnyel”. Figyelemre méltó, hogy másfél ezer éve ez a „még nem keresztényt” jelentette, ám az utóbbi évtizedekben a „már nem keresztényt”. Ez felveti a kérdést: itt a vége? Lejárt a kereszténység ideje?”

A szerzőnek korábban már megjelent egy bibliai elmélkedéseket tartalmazó kötete (Kánaáni nyelven, Balassagyarmat, 2010), ebben olyan nyelven és szóhasználattal írt Istenről és a Bibliáról, amely nem áll távol a mai kifejezésmódunktól és amelynek gondolatvilágát a nem egyházközeliek, a nem „bennfentesek” is megértik. Ez a megfogalmazásmód sajátja és erőssége a Pogány katekizmusnak is, amely érthetősége, és élményszerző stílusa mellett nem lesz színvonaltalan és közönséges.

A szerző írásmódjában nem kinyilatkoztat, hanem maga is gondolkodik és kérdez, nemcsak megállapít, de meg is kérdőjelez.

A keményfedeles, kortárs káté egy szerzőpáros munkája: az írót Tornyos Márton grafikus segítette, aki mind a borítóképpel (lásd a fenti képen), mind az internetes ingerküszöbhöz mért fejezetekhez készített illusztrációkkal hangulatosan és bátran vizualizálja a kifejtett témaköröket.

„Fiam, jól meg van ez írva” – mondta a szerző édesanyja, aki korábbi munkáival Bartha elmondása szerint nem volt ennyire elégedett.

Bartha Istvánt eddig sem prüdériájáról vagy szégyenlősségéről ismertük, de ez most megmutatkozik abban is, hogy témaválasztása nem kerülte el pl. a szex, a homoszexualitás és a bibliai poligám kapcsolatok témáit sem.

Ha erkölcs, akkor szex… Általános tapasztalat, hogy szinte minden vallás, de  még az istenthit nélküli moralizmus számára is valamilyen módon vörös posztó a szexualitás. Problémává magasztosították, hogy ne mondjam, „kriminalizálták”, de legalábbis démonizálták. Talán, hogy ezzel lehessen bosszút állni a mindenkori kamaszokon a későbbi felnőtteknek, amiért annak idején rájuk is nyitogatták az ajtót a fürdőszobában…Keresztény teológusként megkockáztatom azt a feltételezést, hogy a prüdéria és álszemérem az eredendő bűn egyik leglátványosabb, egyben legalattomosabb és legkártékonyabb megnyilvánulása – mondta a szerző a bemutatón. 

A provokatív témák mellett a Pogány katekizmusban őszintén, egyszerűen és tisztán szólal meg a gondolkodó, értelmes életre felszabadító evangélium hangja: az Istenhez tartozás öröme és Jézus követésének szépsége. Szelíden, de bátran és határozottan vezet bennünket abban, hogy újragondoljuk mindazt, amit eddig tanultunk, tapasztaltunk Istenről, Bibliáról, egyházról, önmagunkról.

„Pogány vagy? Pogány lettél? Pogánynak tartanak? Akkor halld hát a pogányok evangéliumát! Nem felesleges a léted. Célja és értelme van a világnak, amelyben létezel. Célja és értelme van a te személyes életednek. Akárki akármit is mond. Az Örökkévaló téged is részesíteni akar az örök életben… Kezdj el gondolkodni, merj új belátásra jutni. Merd megtenni, amit érdemes megtenni. És merd elengedni, amit előbb-utóbb úgyis kénytelen leszel elengedni. Minden bűn forrása a képmutatás és alakoskodás… Féld hát az Istent, és tudd, hogy egész életeddel neki tartozol. Élj szíved vágya szerint, s ne hagyd, hogy elrontsák a jókedvedet. Örülj mások boldogságának, és te se rondíts bele embertársad örömébe… Lehetne még sorolni a nagy bölcsességeket, de rövidebben fogalmazva mindez így szól: kövesd Jézust.”