Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Ezért nem értünk egyet morális kérdésekben 
Soha nem fognak véget érni a vitáink?

Minden közösségben feszültséget okoz, hogy vitás kérdésekben nem csupán politikailag, de sokszor a morális alapokban sem tudunk megegyezni. Ezért aztán általában mind a politikai, mind a morális kérdéseket elkerüljük. Cikkünkben egy amerikai pszichológus megközelítését mutatjuk be, amely segíthet abban, hogy a másik félben a vitapartnert, ne pedig az ellenséget vagy az idiótát lássuk.

 „Soha ne hagyd, hogy az erkölcseid meggátoljanak abban, hogy a jót cselekedd!” (Isaac Asimov)

A morális kérdésekből adódó egyet nem értés okán talán azzal a legnehezebb szembesülni: mi van, ha nem ugyanazt értjük jó és rossz alatt?

Megnyugtató lehet, hogy a megosztottság ellenére, vannak olyan kérdések – mint például a gyermekek kínzása, hogy egyet említsünk –, amelyekben nagyobb az egyetértés, míg más témáknak már a felvetése is a szakadás, a botrány vagy a megbotránkoztatás félelmét hordozza.

Jonathan Haid pszichológus megfigyelte, hogy a moralitás különböző alapértékekből áll össze. Ennek felismerése segíthet abban is, hogy megértsük a velünk egyet nem értőket.

Ha belátjuk, hogy mindannyian ugyanazokat az alapértékeket ismerjük el moralitásunk alapjául, csak eltérően ítéljük meg a fontosságukat, onnantól vitapartnereinkben sokkal könnyebben látjuk meg a velünk egy célért küzdőt, mint az ellenséget vagy az idiótát.

Haidt a jó és a rossz gyökerét öt kategória szerint világítja meg. Ez nagy segítség lehet abban, hogy közös alapot találjunk vagy, hogy legalább megérthessük a világlátásunkban lévő különbségeket.

A moralitás öt alkotóeleme Haidt szerint:

  1. Gondoskodás-ártalom. A fájdalmat mindannyian érezzük. Nem szeretjük se magunkat, se másokat szenvedni látni. Ebből fakad a kedvesség, törődés, együttérzés, a gondoskodás és társaik.
  2. Méltányosság-kölcsönösség. Jó tett helyébe jót várj. Ez az elv az igazságról, a jogokról, a szabadságról való gondolkodásunk alapja.
  3. Csoporton belüli lojalitás. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Az emberiség története folyton változó törzsi szövetségek vonulata. Erre az értékre épül a hazafiasság, az önzetlenség, a csoportért hozott önfeláldozás.
  4. Tekintély, tisztelet. Az állatvilágból örökölt ösztön a hierarchikus viszonyok elfogadására. Erre alapszik a vezetés és az engedelmesség, a hatalomnak való alárendelődés és a hagyományok tisztelete.
  5. Tisztaság, feddhetetlenség. Szintén velünk született ösztön; a rossz szagoktól vagy látványtól való undor megóvhat a romlott, vagy mérgező dolgok fogyasztásától. A vallásokban is megfigyelhető; mint az emelkedett, kevésbé testi, és jóval méltóságteljesebb élet utáni vágy hajtóereje.

Haidt elmélete szerint ahhoz, hogy az emberiség civilizációkat hozzon létre, szükség volt a moralitás mind ez öt alkotójára.

Liberális-konzervatív ellentétek újragondolva

A legkülönfélébb politikai beállítottságú emberek egyként ismerik el a fenn vázolt értékek közül az első kettő – a gondoskodás-ártalom, illetve a méltányosság-kölcsönösség – fontosságát. A másik három azonban megosztja őket: a jobboldaliak inkább a csoport fontosságát hangsúlyozzák, míg a liberálisok inkább a sokszínűséget értékelik. A jobboldal szerint a tekintély követendő, míg a liberálisok szerint a tekintélyt csak mérlegelés után szabad követni. A jobboldal szerint a homoszexualitás undorító, míg a liberálisok szerint a megoldás az, hogy aki undorodik tőle, ne keveredjen homoszexuális viszonyokba.

Persze, ez is csak leegyszerűsítő sarkítás: a liberálisok is fontosnak tartják a közösséget, a tekintélyt és a feddhetetlenséget is, pusztán erősebb bennük a szkepszis ezen értékek mindenek fölé helyezésével szemben.

A baloldaliak (a Haidt által vizsgált amerikai politikai spektrumon a liberálisokkal együtt ők alkotják a Demokrata párt szavazótáborát) kiállnak a gyengékért és elnyomottakért, és vállalják a zűrzavar lehetőségét is, ha a változás az ő érdeküket szolgálja. A konzervatívok (megint csak Amerikában ők a baloldaliak és liberálisok ellenpólusa – a Republikánus párt támogatói) a hagyományok és a rend értékeit helyezik előrébb, és inkább vállalják a szegények elleni igazságtalanságot, mint a zűrzavar lehetőségét.

Haidt megfigyelte azt is, hogy a nyugatival szemben a keleti gondolkodásban az ellentétek nem feltétlenül jelentenek ellenséget. Mint a Jing és Jang esetében: az ellentétes értékek külön-külön is értéket képviselnek.

Patthelyzet ez?

A jobb- és baloldal másképp lát rengeteg morális kérdést – mint például a terhességmegszakítás vagy az azonos neműek házassága. A liberalizmus alapvetése az, hogy tisztelnünk kell a sokszínűséget, és az egyén szabadságát csak a legszükségesebb mértékben szabad korlátozni. E szerint a felfogás szerint az, aki elvetetné születendő gyermekét, vagy aki azonos nemű szerelmével házasodna össze, megteheti. Ugyanakkor annak, aki rossznak tartja ezt a két lépést, szabadnak kell lennie arra, hogy a saját életében máshogy döntsön, valamint arra is, hogy szabadon és nyíltan kifejezze egyet nem értését a mások döntésével.

Egy konzervatív ugyanakkor jobban szeretné, ha a fenti két kérdést nem a személyes szabadság fogalmán belül tárgyalnánk, hanem ha a közösség nem engedné sem az abortuszt sem az azonos neműek házasodását. A lényeg, hogy ezt nem azért gondolja, mert nem tartja értéknek a személy szabadságát, hanem mert az adott dilemmában fontosabbnak tartja a születendő élet vagy a hagyományos családmodell védelmét, mint az egyén szabad döntési jogát.

Hova vezet mindez? Soha nem fognak véget érni a vitáink? Vagy vannak olyan nagy változások a társadalomban, melyek szép lassan az egyik fél irányába billentik a mérleget, mint ahogy történt az a rabszolgaságról szóló vita, vagy az amerikai polgárjogi mozgalom esetében? Elképzelhető, hogy egy évszázad múlva egyik, vagy másik fél álláspontja már a felfoghatatlanul abszurd kategóriába tartozik majd utódaink körében?

A tanulság az lehet, hogy a politikai és vagy morális értékrendünk sosem gátolhat meg bennünket abban, hogy konkrét helyzetekben a jót cselekedjük. Hogyha ezt feltételezzük vitapartnerünkről is, máris egy lépéssel közelebb kerülhetünk egymáshoz és a megoldáshoz.   

Cikkünk a Pantheos.com Why We Disagree on Moral Issues című írása alapján készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr668898170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet_tr.png

ksz.png

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása