Valamikor nem is olyan régen berkeinkben a civil valami olyasmit jelentett, hogy nem egyenruhás, nem hivatalos, nem állami. Civil volt a szülő a tanárhoz, a páciens az orvoshoz, a lakos a vízvezeték-szerelőhöz, az olvasó az irodalmárhoz képest. És civil volt a laikus a hivatásoshoz és a klerikushoz…
Mennyiben tér el az akkori államhatalom erejének való engedelmesség a jelenlegi viszonyaink közt ismert hatalmi struktúrák puha vagy céltudatos engedelmességétől? Stressz, érvényesülés, hatalmi technikák, politikai losungok – ma is van épp elég arctalan és legalább annyi nagyon is személyes hatalmi…