Kötőszó

A rendszeresen országjárásra indulók, túrázók számára éppúgy számos újdonsággal szolgál a Templomséták a Balaton körül című könyv, mint azoknak, akik még csak ismerkednek a magyar tenger vidékével. Zubreczki Dávid írásai és Bődey János fotói által a kötet olyan terekbe invitál, amelyek egyszerre részei hazánk építészeti örökségének és közösségek lelki központjai. A frissen megjelent kötet segítségével felfedezhetjük legnagyobb tavunk környékének építészetbe rejtett lelkiségét.

Szerző: Galambos Ádám | Fotó: Bődey János

A 2020-ban megjelent Templomséták Budapesten és a 2021-ben kiadott Templomséták a Dunakanyarban című kötet után Zubreczki Dávid ismét utazásra hívja a szakrális terek megismerésére nyitott olvasóközönségét. A Templomséták a Balaton körül című, a sorozat korábbi köteteinek felépítését követő, de talán még elegánsabb könyv olyan tájat mutat be, amelyről csupán a könyv fellapozása előtt gondoltuk azt, hogy valamennyire ismerjük.
Hamar megyőz a kötet arról, hogy ha a Balatonra készülünk, akkor korántsem csak a kulináris vagy a természetjáró útikalauzokból érdemes tájékozódni – bár ezeket sem érdemes kihagyni –, ugyanis, amint a szerző írja, „ezek a a házak mesélnek a táj geológiájáról is: hogy hol, milyen kőzetekből álltak például a hegyek alattuk. Elárulják, merre kanyarogtak a régi öblök […]. Leolvasható róluk a az elmúlt ezer év összes divathulláma, virágkora, véres és ínséges időszaka.”

Gyalog és két keréken
A kötet első fele az északi partról, Balatonfűzfő környékéről indulva mutatja be a Balaton-parti-települések templomait. A második felében a nem közvetlenül a Balaton partján, de onnan könnyen elérhető útvonalak mentén fekvő szakrális épületek következnek. A kötet utolsó, a környék jellegzetességeit inkább csak vázlatosan bemutató fejezetei a magyar tengertől távolabb eső, ugyanakkor templomépítészetében szintén izgalmas Balaton-felvidék és Külső-Somogy templomait gyűjti össze.

A szerző figyelembe veszi a földrajzi távolságokat, így vagy kerékpárral bejárható útvonalat, vagy a többtemplomos települések esetében sétautat ajánl. Zubreczki Dávid informatív, építészetileg megalapozott, ugyanakkor a laikus számára is könnyen olvasható leírásaiból megismerhetjük egy-egy templom építészeti jellegzetességeit, építésének korát. A szövegek melletti fényképek – Bődey János munkái – pedig többek mint a templomismertetők illusztrációi: olyan szellemi alkotások, amelyek arra törekednek, hogy vizuálisan fogalmazzák meg a hely szellemét.

Felsődörgicsei Szent Péter-templom romjai és a Felsődörgicsei evangélikus templom

Aki régi idők templomait és templomromjait kutatja, az akár többhetes kirándulásra is indulhat a kötet segítségével, visszapillantva a középkorba. Keszthely-Fenékpusztán megismerheti a 4. századi Valcum erődítmény 6–7. században épült ókeresztény bazilikájának romjait csakúgy, mint a 13. századból fennmaradt somogyvámosi pusztatornyot. Rácsodálkozhat a 13. századi eredetű sólyi templomra, amelynek elődjét a hagyomány szerint Vajk, a későbbi István király építtette a Koppány seregei fölötti győzelem jelképeként; ma református templomként falfestéséről és díszes karzatáról is híres. Felfedezheti a 12. században épült ecséri templom romjait Kővágóörsön vagy a megjelenésében elsőre meglepő, szintén 12. századi alapokra épült zánkai református templomról is részletes leírást olvashat.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Dörgicse értékeit külön sétaút mutatja be. A kevesebb mint háromszáz fős településen nem csak három Árpád-kori templomromot kereshetünk fel, hanem az evangélikus hitre tért hívek három – önmagukban is megismerésre méltó – evangélikus templomát is.
Ne feledkezzünk meg egy korokon átívelő épület megemlítéséről sem. A 2014-ben átadott badacsonytomaji kápolnáról, amelynek még a tetőzete is bazaltból készült, írja Zubreczki Dávid:„Jankovics Tibor olyan épületet tervezett, mely formájában egyszerre idézi meg az őskori építményeket és az Árpád-kori templomokat, miközben egyértelműen kortárs alkotás.”

Felekezeti és vallási kitekintő
A könyv lehetőséget ad arra, hogy felfedezzük a Balaton környékének felekezeti és vallási sokszínűségét. Mint ahogyan a szerző a templom szót a legtágabb értelemben használja a kötetben: ugyanis nemcsak keresztény istentiszteletek helyeit, hanem többek között zsinagógákat is bemutat útikalauzában.
Megismerhetjük a középkori elemek felhasználásával 1726-ban épült, 2017-ben átépített és kulturális célokat is szolgáló balatonfüredi vagy a hazánkban a szocializmus évtizedeiben egyedüliként épült siófoki zsinagógát. Utóbbi abból a szempontból is különleges, hogy ennek „sugallatára” kezdődhetett meg a könyvben szintén bemutatott, Makovecz Imre által tervezett, az építész egyik legmeghatározóbb épületének számító siófoki evangélikus templom építése.


És ha már „Somogyország” északi felében járunk, tegyünk említést Somogymeggyes evangélikus templomáról is. Az egyetlen kéttornyú templomunk (képünkön) azért is egyedülálló, mert ez volt az utolsó evangélikus templom, amely a háború után, de még a rendszerváltást megelőzően megépülhetett. De visszatérve a felekezeti sokszínűségre: érdekességként megtaláljuk a kiadványban a somogyvámosi Krisna-völgyet vagy a zalaszántói Béke-sztúpát is.

Evangélikus értékeink
Öröm, hogy a kötetben a térség számos evangélikus templomát is megtaláljuk. Megismerhetjük – hogy aztán ottlétünk alatt akár fel is keressük – például Keszthely, Révfülöp, Nemesleányfalu, Nagyvázsony, Kötcse templomait. Rácsodálkozhatunk eleink templomépítő elhatározására, és egy-egy jól időzített túra során akár egy-egy istentiszteleten találkozhatunk a helyi gyülekezetekkel. Felfedezhetjük – a szemet gyönyörködtető régi épületek mellett – kortárs építészek akár életművet meghatározó szakrális épületeit is, így például Benczúr László balatonfüredi vagy Nagy Tamás balatonboglári evangélikus templomát (nyitóképünkön).
Utóbbinál érdemes jobban is körülnézni és sétát tenni, hiszen nem messze található tőle a Kotsis Iván által tervezett római katolikus templom, mely hazánk első modern falusi temploma 1932-ből. A rövid gyaloglás során a festői környezetben elhelyezkedő, ma kulturális célokat szolgáló, egykor evangélikus Vörös kápolnát, illetve a római katolikus Kék temetőkápolnát is meglátogathatjuk.

Zubreczki Dávid írásai és Bődey János fényképei feltárják a Balaton környékének mélyebb rétegeit. Meghívják az olvasót egy felekezeteket és vallásokat átölelő, azokat megismertetni óhajtó utazásra. Lehetőséget adnak, hogy felfedezzük azokat az értékeket, amelyeket az adott közösségek által emelt, óvott és ránk hagyományozott épített örökség hirdet. Mint ahogyan a könyv szerzője is fogalmaz: „Ezekben az épületekben sűrűsödik össze legszebben az ott élők hagyománya, kultúrája, művészete és világról alkotott képe. Nem kell sem vallásosnak, sem művészettörténésznek lennünk ahhoz, hogy megfejtsük ezeknek az épületeknek a titkait.”