Néhány perc alatt önkéntes segítővé válunk, ahogy megérkezünk a Budapest VIII. kerületi Karácsony Sándor utcába, a Mandák-házba. Azért vagyunk itt, hogy helyszíni riportot készítsünk arról, hogyan segíti az Ukrajnából érkező menekülteket a józsefvárosi evangélikus gyülekezet. „A furgonból kell behozni az adományokat, amiket majd bent szortírozunk” – kapjuk meg a nagyon kedves, de ugyanennyire határozott kérést. Fordulunk néhány kört, a raktér lassan kiürül, a helyiségben, ahol most a válogatás zajlik, egyre kevesebb a hely, ahová egyáltalán lépni lehet.
Szerző: Balczó Mátyás
A beérkező adományokat önkéntesek szortírozzák és rendszerezik. Ez a munka nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a raktárként szolgáló pincékbe úgy kerüljenek le a holmik, hogy amikor kérés érkezik egy-egy család támogatására, akkor életkor, nem, méret szerint gyorsan össze lehessen válogatni azt a csomagot, amely valódi segítséget jelent. Igen nagy számban érkeznek a felajánlások, a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumból például mindennap hozzák a diákok a szülői közösség gyűjtését: konzervet, száraztésztát, hajdinát, pelenkát, cumisüveget, fogkrémet, babakocsit.
„A keresztény üzenetből azt hangosítanám ki, hogy az egymásrautaltság, az együttműködés az élet szolgálatában sokszor a ruhaszortírozásban, az élelmiszercsomagok összeállításában, vagyis a szakszerű segítségnyújtásban jelenik meg. Az önkénteseink magukra vették azt a felelősséget, hogy az odafigyelésükön, a pontosságukon múlik, valaki másnap tud-e enni, vagy sem” – mondja Románné Bolba Márta, a gyülekezet lelkésze, miközben elindulunk vele, hogy körbevezessen a Mandák-házban.
Az élet szolgálatában
Az elmúlt két évben sokan hozzászokhattunk, hogy ha kell, online tartunk értekezleteket, a diákok virtuális tanteremben tanulnak, és a tanárnak is lehet katedrája az otthoni konyhaasztala. A tizenhat éves Vologyának éppen órája van. Ő most nem a koronavírus-járvány miatt jegyzetel füzetébe a laptopja előtt ülve, hanem mert édesanyjával együtt el kellett menekülnie Kijevből. Édesapja otthon maradt; férfiként, katonaként nem is tehetett volna másképp. Mint megtudjuk, tanára sem az ukrán fővárosból jelentkezett be, ő is elhagyta már az orosz offenzíva miatt.
A cikk folytatása az Evangélikus.hu oldalon olvasható ide kattintva.
Fotó: Magyari Márton
Borítókép: Unsplash.com/Aaron Doucett
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
