Miért vállaltak gyermeket? Örülnek, hogy korán lettek szülők? Az anyák napja alkalmából szervezett online kerekasztal-beszélgetésen többgyermekes evangélikus szülők meséltek a gyermekvállalásról, -nevelésről, szülői szerepekről. A résztvevők Herkely Jánosné Melinda, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon főápolója, öt gyermek édesanyja, Keczkó Szilvia evangélikus lelkész, háromgyermekes édesanya, valamint Ribárszki Ákos evangélikus lelkész, három kislány édesapja voltak. A beszélgetést Péterné Mestery Rita moderálta, aki maga is nagycsaládos édesanya.
Szerző: Szebenszki Noémi
A gyermekvállalás személyes motivációiról, az első gyermek érkezésének, tervezésének időpontjáról kezdték a beszélgetést a meghívottak. Herkely Jánosné Melinda elárulta, hogy fontos szempont volt számára a megtapasztalt szeretet továbbadása, a családfa folytatása. Az első kislányuknak huszonöt évesen, a házasságkötés után kilenc hónappal adott életet. Felelőtlennek számíthatott a döntésük, hiszen a férje még egyetemre járt, és albérletben laktak, azonban egyáltalán nem bánták meg, ma is ugyanúgy döntenének.
Rengeteg áldást tapasztaltunk, és harmonikusan éltünk, nem voltunk gazdagok, de nem is szűkölködtünk. Ez az ige volt mindig előttem: „Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is… Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fil 4,12–13) Ez az üzenet kísérte végig az elmúlt éveiket is.
Keczkó Szilvia számára is természetes volt, hogy vágyott gyermekre. Férjével hat éve voltak már együtt, egy éve házasságban, amikor megszületett első gyermekük. A lelkésznő elmondta, hogy sokszor nekiszegezték már a kérdést, hogy miért vállalt fiatalon gyermeket, ő azonban örül, hogy huszonnégy évesen anya lett.
Ribárszki Ákos huszonkilenc évesen lett apa, felesége ekkor huszonnyolc éves volt. Bár úgy tervezték, hogy még három-négy évig szeretnének csak ketten élni és mindent megteremteni az érkező gyermekek számára, végül mégis máshogyan alakult. „Amikor összeházasodtunk, azt éreztük, hogy akkor leszünk igazán család, amikor megszületik a pici” – árulta el. Így az első házassági évfordulójukat már egy négyhetes kislánnyal ünnepelhették.
Miért van kevés fiatal szülő?
Herkely Jánosné Melinda szerint huszonnyolc évvel ezelőtt a nők még korábban vállaltak gyermeket. „Bevallom, én öregnek számítottam, amikor huszonöt évesen szültem. A volt osztálytársaim közül már mindenkinek volt gyereke” – emlékezett vissza. Manapság egyre később lesznek szülők a párok. A korhatár emelkedésének okai között említette, hogy manapság a fiatalok számára sokkal több lehetőség adott: külföldre mehetnek, tanulhatnak, sokan a karrier felé kacsingatnak. Keczkó Szilvia is megerősítette, hogy számos oka lehet annak, hogy valaki később vállal gyermeket, sokszor az egyénen kívülálló tényezők is közrejátszhatnak benne. Ribárszki Ákos hozzátette, hogy a friss házasok egy része mindent elő akar készíteni, mielőtt gyermeket vállalna.
A keresztény szülők azonban azzal a tudattal készülhetnek erre is, hogy mindig ott lesz a gondoskodó Isten, az az erőforrás, akire az egész életüket rábízhatják.
Azonban azt is hangsúlyozta, hogy nem a felelőtlenségről beszél, hiszen fontos jó előre átgondolni dolgokat, azonban nem szükséges túlaggódni és görcsölni a kérdésen. Azt aláhúzta ő is, hogy valóban nagyon megváltozik az élet – főleg az édesanya élete – a gyermek születése utáni első években. Nehéz összehangolni a tanulást és a gyermeknevelést, szerinte az első diploma megszerzése után érdemes csak gyermeket vállalni.
Gyermekszülésről keresztényként
A meghívottak egyetértettek abban, hogy több gyermek vállalása esetén a testvérek számára nagyon hasznos, hogy nem magányosak, és mindig tudnak kivel játszani. A több gyermek azonban több szülést és azzal járó fájdalmat is jelent. „Én felülről kaptam az erőt” – mondta Herkely Jánosné Melinda. A főápolóként dolgozó édesanya sokat imádkozott várandóssága alatt, negyedik gyermekének születésekor pedig már a férje is ott volt, ami szintén sok erőt adott számára.
Az apás szülés sok kismamának jelent biztonságot, megnyugvást, támaszt (fotó: unsplash.com)
Ribárszki Ákos elárulta, hogy mindhárom kislánya születésekor bent volt a felesége mellett a kórházban.
„Fogtam a kezét, törölgettem a homlokát, végig beszéltem hozzá. Az édesapa jelenléte sokat tud segíteni lelkileg a feleségnek. Az apukáknak egyaránt felfoghatatlan a születés csodája, amikor a gyermekük a világra jön.”
Az édesanya ad életet a gyermeknek, az apák szerepe mindazonáltal nem kevésbé fontos. Herkely Jánosné Melinda szerint a gyermekeknek mindkét szülőjükre szükségük van, de ez a különböző életkorokban más-más módon nyilvánul meg. A kisbaba számára az édesanya szerepe a meghatározó, a kamaszoknak azonban egyre inkább szükségük van az apa határozott karakterére. Kiemelte ugyanakkor, hogy még ennél is fontosabb a házastársak közötti egység. „A gyerekek ki tudják játszani a szülőket egymás ellen, de ha megvan az egység a házastársak között, akkor nem találnak rést rajta” – szólt saját tapasztalatból. Keczkó Szilvia hozzátette még, hogy szerinte az anya tud intenzívebben gondoskodni a gyermekekről. Ribárszki Ákos szerint pedig az anya és gyermeke közötti erős kapcsolat miatt fordulhat elő, hogy az édesapák kicsit nehezebben tudnak a babákkal minőségi időt tölteni, később azonban az apa szerepe is egyformán fontossá válik.
A teljes beszélgetés ITT hallgatható meg.
Borítókép forrása: unsplash.com
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
