Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Egyszer se „igen” – Mihez kezdjen 1,5 millió magyar egyedülálló a házasság hetével?

Idén február 7-től 14-ig tartott a házasság hete rendezvénysorozat. Interjúk, online beszélgetések, véleménycikkek tucatjai szóltak a házasságról a médiában, bátorítva másokat az életre szóló szövetségre, a gyermekvállalásra, a házastársi kapcsolatok ápolására, gondozására. De vajon mit üzen ez az eseménysorozat, mit üzennek az egyházak az egyedülállóknak? Hogy érzik magukat az ezredik „Most is igent mondanék” kerettel módosított Facebook-profilkép láttán azok, akiknek nem adatott boldog házasság? Ezeken a kérdéseken gondolkodtunk.

Szerző: Antal Bálint

borito_egyedullet.jpg

A KSH legfrissebb adatai alapján Magyarországon jelenleg valamivel több mint 4,1 millió ember él házasságban, ugyanakkor mintegy 3,4 millióan nőtlenek vagy hajadonok. Továbbá hozzávetőleg 1 millió ember özvegy, 1,2 millió pedig elvált. A nőtlen, a hajadon, az özvegy és az elvált kategóriákon belül sokan élnek párkapcsolatban, így egészen pontos statisztika nem áll rendelkezésre arról, hogy hányan élnek ténylegesen egyedül, de a 2016-os mini népszámlálás adatai alapján minden harmadik magyar háztartásban csak egy személy él. A 2022-re elhalasztott népszámlálás pontosabb képet fog majd adni erről is, de több cikk alapján szinte bizonyosan kijelenthető, hogy 1,2–1,5 millió ember egyedülálló. Egy ismert társkereső oldal óriásplakát-kampányának szlogenjében is központi szerepe volt a szám nagyságának. A KSH elemzője, Dr. Rövid Irén a két adat közötti eltérést azzal magyarázza, hogy nem ugyanazzal a szinglifogalommal dolgoztak.

obp-1030-0350-01.jpg

A Randivonal.hu egykori óriásplakátja (forrás: mandiner.hu)

Hányan lehetnek még olyanok, akik a statisztika szerint házasok, de már teljesen elhidegültek egymástól, magányosak, esetleg döcögő távkapcsolatban élnek? Általában 60–70 000 között mozog a házasságkötések és 20 000 körül a válások éves száma az országban. Ez utóbbi idén is 40 000, a gyermekeik révén pedig még ennél is jóval több embert érint.

Hiszünk a házasságban?

Természetesen, a házasság gondolata mindenki fejében megjelenik életében legalább egyszer, sőt Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke korábban úgy nyilatkozott: „Házasságpártiak a magyarok, és a párkapcsolatok is egyre stabilabbak. A házasság a reneszánszát éli Magyarországon: a rendszerváltás óta nem kötöttek annyian házasságot, mint az elmúlt évben, a válások száma pedig hatvanéves mélypontra került.”

A magyarok tehát hisznek a házasságban, tízből kilencen ezt a párkapcsolati formát tartják a legjobbnak.

Azért a fenti KSH-adatokból is látszik, hogy a házasság a többség életében ilyen vagy olyan okok miatt egyáltalán nem cukormázzal leöntött, örömteli történet. Sokan vágynak rá, álmodoznak róla, sokak számára az álom valóra is válik, de vannak, akik egyszerűen nem találnak megfelelő párt, vagy csalódnak a társukban, és van olyan is (talán valóban egyre kevesebben), aki dacból vagy tapasztalatból tagadja a házasság fontosságát.

Egyedül is lehetünk boldogok

Az idei évben is megtartott, nagy ívű eseménysorozat és a ráirányuló figyelem szinte azt sugallja, legalábbis sokan érezhetik úgy, hogy a házasságon kívül nincs és nem is lehet boldog, teljes élet. Pedig miért ne lehetne?

A házasság ajándék, a gyermekáldás szintúgy, amelyre törekedni lehet, a teremtés és a természet rendje szerint való, ezt le kell szögezni. Mégis fontos lenne az egyedülállókat sem magukra hagyni az érzéseikkel.

Egy további KSH-tanulmány szerint a szinglik (a szingli definíciója a tanulmányban: nőtlen, hajadon családi állapotú, egyedül élő, akinek nem volt se élettársa, se gyermeke) mindkét csoportja elégedetlenebb volt az életével, illetve kevesebbszer érezte magát – mindig vagy többnyire – boldognak, gyakrabban magányosnak, mint a vele egykorú, házas családi állapotúak. Mégis, ha a tizenhat éves és idősebb népességhez viszonyítunk, akkor a szinglik közül a húsz- és harminckilenc éves kor közöttiek az átlagosnál elégedettebbnek, boldogabbnak számítottak, amit a személyes kapcsolataikkal való elégedettségük is befolyásolhatott. A negyven- és negyvenkilenc éves kor közöttiek ezzel szemben elégedetlenebbek voltak, illetve ritkábban érezték magukat boldognak, mint az országos átlag.

balint_cikke_tablazat.JPG

A családi állapot alakulása a magyar lakosság körében (KSH-adatok alapján, saját szerkesztés)

Járvány és magánélet

Az egyedülállóknak, a magányosoknak talán még fájdalmasabb a járvány, hiszen ők még a találkozások esélyét is elvesztették, és sokak esetében a baráti beszélgetések is online térbe költöztek.

Talán itt az idő, hogy ne csak a boldog házasságokkal foglalkozzunk. Különösen is az egyháznak érdemes odafigyelnie a még vagy már nem házasságban élőkre. Nem tudom, hogy szükséges lenne-e egyedülállók hete eseménysorozatot is szervezni, vagy csak elég lenne a tudatosabb, fokozott törődés és a baráti figyelem.

Mindenesetre érdemes beszélni az egyedüllét okairól, a társtalálás lehetőségeiről, érdemes nem lesajnálóan vagy megvetően, hanem együtt gondolkodva, együttérezve figyelni mindenkire, természetesen elsősorban a hozzánk közelállókra, a barátainkra és ismerőseinkre.

A legtöbben egyetértenek abban, hogy az ember társas lény, törekszik megtalálni a párját, és boldogságban, harmóniában szeretne élni. De azt se felejtsük el, hogy van, aki a társas kapcsolatokat csak baráti, családi, gyülekezeti vagy más közösségekben tudja megélni. Az ő életük is ugyanannyira értékes, a Bibliában is számtalan ilyen életutat látunk Jézusén kívül is. Figyeljünk egymásra – és ne csak a vírus miatt!

Itt megosztottunk egy anonim, néhány perces kérdőívet. A válaszok összesítését követően cikkünket folytatni fogjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr5716428306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet_tr.png

ksz.png

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása