Kötőszó

Nézd meg a Facebook-profilodat, nézd meg az Instagram-sztorijaidat, aztán gondold át, mennyi mindent posztolsz, mit lájkolsz be, melyik influenszer a példakép számodra. Ha végeztél, akkor tedd fel magadban a kérdést: „Vajon Isten bekövetne engem?” Hasonlóan indult az a szeptember 29-ei beszélgetés is, amely a Szólj be a papnak! blog szervezésében jött létre dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel, Kajdi Csaba (Cyla) influenszerrel és Török Csaba katolikus atyával, ahol az a kérdés is felvetődött, hogy vajon belájkolná-e őket Jézus. A beszélgetés kivonatát a legizgalmasabb kérdésekre és az evangélikus megszólalásokra fókuszálva közöljük.

Szerző: Torda Eszter

A közel kétórás eszmecsere során szinte minden egyházat és az influenszereket érintő közös kérdés és vitatéma előkerült: volt szó a templomba járásról, az ideális papról és lelkészről, a bűnről, Lázár Zsolt TikTok-fiókjáról és persze napjaink egyik legaktuálisabb témájáról, az LMBTQ-mesekönyvről is.

„Ha valamit lazább módon adsz elő, az lehet, hogy izgalmasabbá is válik – kezdte Kajdi Csaba a beszélgetést, amikor az egyház és a média kapcsolata került szóba. – Az egyház nagyon meghatározó szerv volt, képviselte a tudást, a kultúrát és minden mást a középkorban. Aztán megkezdődtek a katolikus egyház túlkapásai, erre pedig a reformáció volt a válasz. Egy idő után ez a felekezet elkezdte elveszíteni a kulturális szerepét azzal, hogy nem tudott lépést tartani a modernizációval és a tudományok fejlődésével.” Kajdi végül hozzátette: „Vitathatatlan, hogy rendkívül nagy szükség van az egyházra. Az, hogy ezt hogyan tudjuk most megközelíteni, rendkívül érdekes kérdés. Hangsúlyosabbnak, befogadóbbnak kellene lennie az egyháznak, mert ha egy mai fiatal meghallgat egy liturgiát a templomban, az neki nehezen lesz emészthető.”

Jézus, az influenszer

És hogy régebben ki volt az, aki a befogadást képviselte, és az egyház influenszere volt? „Jézushoz érdemes visszamenni. Ő meg tudta érinteni az embert, nem keresett hozzá médiumot. Nem akart influenszerkedni, de mégis az volt. Volt egy belső hitelessége, neki nem volt szüksége szövegíróra, stylistra, mert neki ez mind belülről jött” – válaszolt a kérdésre dr. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök.

Amennyire népszerű a 21. század egyik új szakmájának tekinthető influenszerkedés, ugyanannyi fontos kérdést is hordoz magában. Mennyire jó az, ha egy embert követünk, ha egy ember viselkedését figyeljük, és az ő véleményét fogadjuk meg? Mekkora a felelőssége egy influenszernek napjainkban? Na és ki mondja meg nekünk ma, hogy mi a helyes és mi az igaz: aki hangosabb, vagy akinek több követője van?

„Egy olyan korszakban élünk, amikor megmondják nekünk, hogy mi a helyes, mi a jó, mi az igazság. Ezzel te vagy egyetértesz, vagy ha nem, akkor ellenség vagy. Amiről szól az egyház és Jézus, az az elfogadás és a szeretet, az most nem érződik Magyarországon és a magyar társadalmon. Frusztráltak vagyunk, gyűlölködünk, minden héten mást utálunk, és bár ez nem politikai beszélgetés, de ennek köszönhetően megannyi negatív hullámot kapunk, mi pedig úgy gondoljuk, hogy ez kell lennie a véleményünknek, mert Ő megmondta. Az egyház azért valahol politikailag is állást foglal…” – válaszolt a kérdésre a modellügynökséget vezető influenszer.

Kereszténydemokrácia és politikai kereszténység

Fabiny Tamás erre reflektálva felhívta a figyelmet, hogy a kereszténydemokrácia és a politikai kereszténység két különböző dolog, és nem is érdemes összekeverni őket: „Amiről szó esett, az inkább politikai kereszténység.”

Az internetezőknek biztosan ismerős lehet az a jellegzetes, pólókon feliratként olvasható, filmekben is gyakori szófordulat, amely azt kérdezi tőlünk: Mit tenne Jézus? (Angolul: WWJD – What would Jesus do?) „Érdemes lenne ezt magunktól is megkérdezni: mit mondana Jézus, mit tenne, és hogyan foglalna állást bizonyos kérdésekben? Jézus odafordult egy bűnöshöz, odafordult egy lepráshoz, és megölelte” – tette hozzá az elgondolkodtató példát az evangélikus püspök.

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a mindennapokban valóban jelen van a gyűlölet szinte minden formája, az egyháznak pedig feladata, hogy enyhítse. Az influenszer és Török Csaba atya a katolikusokat érintő kérdéseket is megvitatták, az egyház közösségi médiában való szereplésével kapcsolatban pedig Lázár Zsolt evangélikus lelkész TikTokon elérhető fiókja is szóba került, majd Fabiny Tamás a beszélgető egyházat hangsúlyozva megemlítette, hogy nemrégiben elkészült a személyes Facebook-oldala is.

Fotó: Facebook.com/Szólj Be a papnak

Beszélgető egyház

„Jók a beszélgetések. Szükségünk van rájuk, minden papnak és lelkésznek. Fontos, hogy a lelkészeknek is legyen lelkigondozójuk, hogy beszélgessünk, hogy ne legyünk izoláltak, elzártak” – folytatta a püspök a közönségtől érkező kérdésre reagálva.

Arról, hogy milyen egy ideális istentisztelet vagy mise, Kajdi Csaba így vélekedett: „Olyan pappal vagy lelkésszel találkoznék szívesen, aki elfogadó, nyitott szellemiségű, át tudja ültetni a tanokat a modern világba. Hiszek abban, hogy nyitni kell és nem elhatárolni az embereket vallási alapon.” A vallási alapú elhatárolással kapcsolatban visszatérünk egy gyakori és kritikus kérdéshez: a sztereotípiákhoz. „A muszlim nem egyenlő a terroristával, a keresztény nem egyenlő az inkvizítorral” – hangsúlyozta Fabiny Tamás, amikor a zsidókat, muszlimokat és végső soron a keresztényeket is érintő sztereotipikus elképzelésekről kérdezték.

Az esemény végén az elmúlt hetek egyik legnagyobb felháborodást keltő történéséhez, egy, az LMBTQ kérdéskörében érzékenyítő mesekönyv magyarországi megjelenéséhez és egy példányának a nyilvánosság előtt történő ledarálásához vezetett a beszélgetés szála. Az Meseország mindenkié könyvsorozat részeként megjelent könyv rendkívüli visszhangot váltott ki a magyar társadalomban – negatív és pozitív értelemben egyaránt. Ennek kapcsán már nemcsak az fogalmazódik meg kérdésként, hogy van-e szükség arra, hogy egy gyermekkel egy mesén keresztül ismertessük meg a homoszexualitás és nemváltás témakörét, hanem azzal is, hogy mennyire van rendben az, hogy egy könyvet a tartalma miatt „bedarálnak”. Vajon ez a modern középkor egyik előjele, amikor ismét cenzúrázunk, és könyveket fogunk égetni?

„Az egyházon belül is őszintén kell kérdéseket felvetni. A nevezett hölgy, akinek problémája volt a könyvvel, könyveket darál be, ez egyházilag elfogadhatatlan. A könyvégetés nem tréfa” – reagált az utolsó témára az evangélikus püspök. Végül pedig a beszélgetést ezzel a gondolattal zárta:

„Más dolog, hogy valamit megértek és meg akarok érteni, és más, hogy egyetértek. Sokszor a megértés szándéka is hiányzik. Meg kell értenem, de nem kell egyetértenem. Ez két különböző kategória.”

Az esemény végén az influenszer nem tagadta meg önmagát, és arra a kérdésre, hogy Kajdi Csabát bekövetné-e Jézus, ő természetesen határozott igennel felelt: bekövetné, sőt odalenne érte.

Borítókép: Facebook.com/Szólj be a papnak