Kemény munkájának és leleményes ötleteinek köszönhetően Stéberl András, a cégalapító húsgyáros világhírűvé tette családi vállalkozását. Az evangélikus iparos érdeme, hogy Gyula város neve mára elválaszthatatlanul összekapcsolódott a minőségi kolbásszal. Nemcsak sikeres vállalkozó volt azonban, hanem egyházának hűséges és tevékeny támogatója, tisztségviselője is.
Összeállította: Harmati Dóra
Kép: Wikipédia
Stéberl András a Pozsony vármegyei Bazinban született 1888. szeptember 26-án Stéberl Mihály szőlősgazda és a lengyel nemesi családból származó Wavrinszky Zsuzsanna ötödik gyermekeként. Pozsonyi tanulóévei alatt a város leghíresebb henteséhez, Pentz Lajoshoz szegődött tanoncnak, akinek a műhelye már akkor gépesített volt.
Kötelező katonai szolgálata után bátyjának meghívására Gyulára érkezett. Kezdetben főgépészként dolgozott a József Szanatóriumban, majd visszatért eredeti mesterségéhez, és Balogh József gyulai kolbászgyártó üzemében helyezkedett el. Itt megismerkedett a kézi kolbászgyártás folyamataival is. Saját üzletét 1914. január 1-jén nyitotta meg Mihály bátyja házában. Az első világháború – amelyben ő is katonaként szolgált – azonban visszavetette az üzletet. Bár távolléte alatt rokonai fenntartották a boltot, a háború után, 1918-ban hazatérő Stéberl Andrásnak szinte mindent elölről kellett kezdenie.
Leleménnyel, szorgalommal
1919. július 6-án egybekelt Szák György békéscsabai földbirtokos leányával. Házasságukból két lány és egy fiú született: Zsuzsanna, Ilona és András. A család 1920-ban Gyulán, a Munkácsy út 23. számú házban rendezte be az otthonát és a húsműhelyt is.
A hentesmester újbóli kitartó munkájának köszönhetően 1930-ra olyan üzemet alakított ki, amely már ipari léptékben volt képes kolbászt előállítani, azonban a nagy mennyiségű árunak piacot is kellett teremteni.
A leleményes üzletember nem esett kétségbe, hamarosan furfangos – ma úgy mondanánk – marketingstratégiával állt elő: tíz munkanélkülit fogadott fel, akik Pesten végigjárták a legjobb hentesüzleteket, és rendíthetetlenül keresték a gyulai kolbászt. Az első ilyen vevő még nem hagyott különösebb nyomot az eladók emlékezetében, azonban a furcsa eset másnap és azután is megismétlődött. Mintha hirtelen mindenki a gyulai kolbászt kereste volna. Az eladók a látszólagos nagy kereslet láttán végül beadták a derekukat, és megrendelték a húsgyáros termékeit – és ezek nem is okoztak csalódást számukra.
Az áruk Budapesten kívül hamarosan más városokba is eljutottak, ennek köszönhetően Stéberl anyagi helyzete lassan rendeződött, és így üzemének bővítésébe kezdhetett. 1931-ben megvásárolta Pfaff Ferenc építésztől a – mai nevén – Béke sugárút 14. szám alatti emeletes, sarki házat, és modern üzletet alakított ki benne. Legnagyobb sikerei még csak ezután következtek, hiszen 1936-ban a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert, így nemzetközi ismertségre is szert tett. Ugyanebben az évben Kiss Sándor iparművésszel elkészíttette gyárának védjegyét, amely – más felirattal – ma is használatos.
1937-ben az Országos Iparegyesület aranykoszorúval tüntette ki. Ugyanezen évben felvásárolta a szomszédos házakat: füstölőket, modern raktárhelyiségeket, valamint nagy teljesítményű hűtőberendezéseket épített.
1940-ben Stéberl András megvásárolta a Szikra Magyar Gyujtógyárak Rt. üzemen kívül helyezett gyárát a Béke sugárúton, az 50. szám alatt, s gépesítésbe kezdett, miközben családja beköltözött az üzem melletti szecessziós Reisner-villába. A családtagok és a rokonság mellett hetven alkalmazott dolgozott ebben az időben a húsiparosnak.
Egyházának támogatója
A gyulai evangélikusság 1907-ben a békéscsabai egyházközség fiókegyházává szerveződött. Az önállósulás hosszú ideig váratott magára: 1924-ben alakult meg az önálló Gyulai Evangélikus Egyházközség. Az 1923. április 3-i egyháztanácsi ülés jegyzőkönyvében dr. Vangyel Endre felügyelő, Süle József gondnok, Olofson Miksa pénztárnok mellett már Stéberl András neve is szerepel mint egyháztanácsi tagé. Ebben az évben szeptember 11-én tartották a városháza dísztermében azt a tanácskozást, amelyen a gyulai fiókegyház önállósodásáról, a lelkészi állás megszervezéséről hoztak döntést, többek között a két Stéberl testvér aktív részvételével.
A húsiparos anyagilag és szellemileg is tevékeny támogatója volt gyülekezetének, például az 1927-ben felszentelt új templom szószékét az ő adományából készítették el. 1929-től 1932-ig a gyülekezet gondnoki tisztségét is betöltötte.
1939-ben a gyülekezet akkori pásztorát, Rohály Mihályt békéscsabai lelkésszé választották. Helyére a gyulaiak Benkő István budapest-angyalföldi – korábbi gyulai – segédlelkészt hívták meg, aki nem sokkal később házasság útján rokoni kapcsolatba került a Stéberl családdal. A húsiparos saját költségén modernizálta és építtette újjá a lelkészlakást lányának és vejének.
A templom oltárképe is különös módon kötődik a családhoz. Faragó Zoltán festőművésszel maga a gyártulajdonos festette meg az oltárképet, mely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Jézus lecsendesíti a háborgó tengert. A művész a tanítványok közé festette a presbiter lányát, Stéberl Zsuzsannát is, akit egy fehér hajpánt emel ki a tanítványok közül.
Tragikus végkifejlet
A második világháború után rettenetes megpróbáltatások érték a családot. 1948. március 26-án a Stéberl-gyárat államosították, a család megélhetés nélkül maradt. Évtizedek kemény munkájának az eredménye veszett oda. A gyár új vezetősége nem tartott igényt az alapító munkájára, saját üzeméből kizárták az egykori igazgatót. A városi szóbeszéd szerint Stéberl András minden reggel elment az épület elé, és kívülről figyelte azt az üzemet, amely neki köszönhetően lett világhírű, és amelybe már nem léphetett be.
A méltánytalanságot, a felfoghatatlan igazságtalanságot Stéberl András nem tudta sokáig elhordozni. A világhírű kolbászgyárost ötvenkilenc éves korában – pontosan két hónappal az államosítás után – 1948. május 26-án reggel hét órakor szívroham vitte el, huszonkilenc évi boldog házasság után. Az evangélikus presbitérium még aznap rendkívüli gyűlést hívott össze, amelyen tisztelettel emlékeztek meg Stéberl András alapító presbiterről, volt gondnokról, másodfelügyelőről, az akkori jegyzőkönyv tanúsága szerint mint „egyházunk egyik leghűségesebb, legáldozatosabb, buzgó tagjáról”.
Stéberl Andrást városszerte mindenki kedvelte. Sikerei mellett is megmaradt becsületes, odaadó, visszafogott, szerény embernek. Sírjánál a búcsúbeszédet dr. Szórády István másodfelügyelő mondta el:
„A Gyulai Evangélikus Egyházközség és egyháztanács nevében fájó szívvel búcsúzom tőled, kedves hittestvérem, presbitertársam és barátom, Stéberl András. […] De itt maradt nekünk emléked és példád, mely a hűség, szorgalom, tisztesség, becsület és szerénység példájaként áll előttünk. Szakmabeli nagy tudásod, becsületes iparkodásod méltatását más hivatottabb szónokokra bízom, én csak meghitt, csendes beszélgetésekre gondolok most és csendes órákra, amikor együtt térdeltünk az Úr színe előtt, amikor megismertem lelkedet, a családodért, egyházadért s a közösségért égő nemes lelkedet, s amikor láttam, hogy életed az Isten-kereső, bölcs, jóságos ember élete, egy olyan élet, amelyre azt mondják: áldozatos keresztyén élet…”
Forrás:
Liptákné Gajdács Mária: Az evangélikus Stéberl András. Lelkipásztor, 1998. október, 384–385. o.
Németh Csaba: A gyulai evangélikusok története. Gyulai Evangélikus Egyházközség. https://gyula.lutheran.hu/tortenetunk/a-gyulai-evangelikusok-tortenetegyula.lutheran.hu/tortenetunk/a-gyulai-evangelikusok-tortenete.(Letöltés: 2020. január 20.)
Murmir: Stéberl András kamuvásárlói. Gyula. A történelmi fürdőváros, 2016. július 20. https://www.visitgyula.com/blog/steberl-andras-kamuvasarloi. (Letöltés: 2020. január 20.)
Nagy Éva: Időutazás Gyulán – 130 évvel ezelőtt született Stéberl András. Gyulai Hírlap, 2018. szeptember 21. https://www.gyulaihirlap.hu/122111-idoutazas-gyulan--130-evvel-ezelott-szuletett-stebgyulaihirlap.hu/122111-idoutazas-gyulan--130-evvel-ezelott-szuletett-steb. (Letöltés: 2020. január 20.)
Tragikus évforduló. Hír6.hu, 2008. június 2. hir6.hu/cikk/10244/080601_tragikus_evfordulo. (Letöltés: 2020. január 20.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
