Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Miért undorodnak a magyar fiatalok a politikától? – tények és kérdések

2016. április 04. - KötőSzó

A hiedelemmel ellentétben a fiatalok érdeklődnek a politika iránt, csak nem abban a formában, ahogy arra ma lehetőséget adnak nekik. Viszont a magyar fiatalok 70 százalékát nem érdekli a politika, a közöny oka pedig  elsősorban az: nem érzik úgy, hogy beleszólhatnának. A fiatalok alapvetően őszinteséget és becsületességet keresnek, és ha ezt kezdik el látni a közéletben, akkor nagyobb eséllyel fordulnak  újra az aktuálpolitika felé – derült ki a Policy Solutions és az MTA politikatudományi intézetének konferenciáján, amely az Y-generáció és a politikai aktivitás viszonyát mutatta be. 

Szerző: Kézdi Beáta

Miért taszítja az Y-generációt a politika?  Mit tehetnek a változásért a pártok és a politikusok? – ezekre a kérdésekre is keresték a  választ pénteken az Andrássy Egyetemen megrendezett konferencián, ahol a Millennial Dialogue Közép-Kelet Európára vonatkozó kutatásának eredményeit ismertette Boros Tamás a Policy Solutions stratégiai igazgatója, majd erre reagáltak a Magyar Tudományos Akadémia politikatudományi intézetének munkatársai, valamint a Závecz Research igazgatója.

Az Y-generáció tagjának nevezzük a 1982-2000 között született fiatalokat, akik virtuális világpolgárok: már élvezik a modern technika vívmányait, tudnak is vele élni, azonban napi szinten szembesülnek a munkanélküliség a bizonytalanság érzésével. 

Ezen generáció politikához, közélethez, elégedettséghez és jövőképéhez kötődő véleményét kutatta a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) és az amerikai Global Progress az AudienceNet közvélemény-kutató segítségével. Maria Freitas, a FEPS politikai tanácsadója a  Millennial Dialogue kutatás módszeréről elárulta (először online kérdőíveket töltettek ki a fiatalokkal, második lépésként online beszélgetést folytattak velük), hogy országonként ezer fiatalt kérdeztek meg a politikai aktivitásáról. A nemzetközi kutatás egyik legérdekesebb tapasztalata, hogy a hiedelemmel ellentétben, a fiatalok érdeklődnek a politika iránt, csak nem abban a formában, ahogy arra ma lehetőséget adnak nekik. Inkább nyitottak a civil szféra felé, a lokális segítségnyújtás irányába. Freitas arról az eredményről is beszélt, mely szerint az Y-generáció tagjai a minőségi társadalomban hisznek, azaz a fontosnak tartják a házasság, a természet védelmét, valamint az esélyek és a nemek közti egyenlőséget is.

A Policy Solutions régiónk négy országában: Ausztriában, Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon végezte el a kutatást, ahol a következő kérdéseket tették fel az Y-generációs fiataloknak:

Mennyire elégedett az életével? Mint kiderült, a négy ország közül Ausztria a legkevésbé búskomorabb, ott csupán 8%-a elégedetlen a megkérdezetteknek. Magyarország kettős képet mutat, mert elégedetlenek ugyan a fiatalok, hiszen a válaszadók 38, 7%-a mondta, hogy elégedetlen, 7,2%-uk viszont nagyon elégedett.  

A kutatások szerint a magyar fiatalok a 20 éveikig kifejezetten elégedettek. Utána jön egy törés 23-24 éves korukban, ennek a bezuhanásnak több oka is lehet: a családalapítási válság, vagy a munkaerő piacon való kudarcok. A búskomorság azonban később jön, tehát alapvetően nem búskomoran születik a magyar, ha durván akarunk fogalmazni. Ságvári Bence, az MTA tudományos munkatársa kifejtette, hogy a pozitivizmus  azért 20 éves korig tart, mert addig intézményekben vannak a fiatalok, másként látják a világot, nem izgatja őket a nagypolitika. A 23-24 év körül jövő negatívizmus, apátia, oka pedig, hogy ekkor szembesülnek a valósággal.

Milyen jövőképe van? A lengyelek (84%-kal) a legoptimistábbak a régióban. Bulgária és Ausztria azonos mértékben optimista, úgy 70% körül, míg Magyarország csupán 60%-os elégedettséget mutat. Érdekes, hogy mennyiben befolyásolták ezt az anyagiak: míg a három keleti országban az alacsonyabb jövedelműek kevésbé voltak bizakodók, addig Ausztriában a kis keresetűek voltak öt százalékponttal pozitívabbak a terveiket illetően.

Mit szeretne elérni? Milyen karrier a vágya? Közös pont mind a négy ország Y-generációsaiban, hogy cégalapítók, vállalkozók akarnak leginkább lenni, mert szinte minden 3. fiatal ezt a választ jelölte meg első helyen karrierálom szempontjából. (Ságvári Bence szerint, a fiatalok nagy többsége azért akar vállalkozó lenni, mert pénzt és szabadságot szeretnének, azonban a vállalkozással járó rizikóra már nem gondolnak. Előre akarnak jutni, ez nem kérdés, de már hosszú évek óta a legtöbb kutatási eredmény azt mutatja, hogy a fiatalok előrejutáshoz a legfontosabbnak a kapcsolatokat tartják.) A leginkább elutasított szakma a politikusé. Különleges adat azonban, hogy Ausztriában és Magyarországon is előkelő helyre került a zenészi karrier, sokan választanék hivatásul a zenélést, de a tudományos munkát, és a tanári hivatást jóval kevesebben.

A politika iránti érdeklődés Magyarországon mutatja a legelszomorítóbb képet, annak ellenére, hogy Maria Freitas beszámolójában azt említette: a fiatalokat érdekeli a politika csak nem ebben a jelenlegi formájában. Magyarországon ugyanis 34,3 %-ot nem érdekli, 34,2%-ot pedig egyáltalán nem érdekli a politika. A négy ország átlaga szerint 14-18%-ot érdekel nagyon a politika.

A részt venne-e a választáson? kérdésre a legtöbb fiatal igennel válaszolt, hiszen Lengyelországban és Bulgáriában a fiatalok 2/3-a, Ausztriában 79%-a mondta azt, hogy elmenne szavazni. Magyarországon a fiatalok a felnőtt lakosság arányait mutatják, mert 60%-ban mennének el választani, 21,8 % nem, és 17,8% egyáltalán nem. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a többség tudja, hogy állampolgári kötelessége a választás, ezért így válaszol, de lehet, hogy utána már nem megy el. Ennek sok oka lehet újfent.

És, hogy miért nem szeretnek szavazni? arra egyértelműen az első ok a bizalomhiány. Nem bíznak a politikusokban, úgy érzik egyformák a pártok, és nem tetszenek az opciók. Bulgáriában és Magyarországon apátia uralkodik. A „van jobb dolgom is, mint választani” gondolata elsöprő. Nem negatív tehát a kép, vagy felháborodott, hanem apatikus.  Elsődleges okként pedig azt mondják, hogy a jelenlegi politika káros az országra, nem szolgálja az ország javát. Érdekes módon politikamentes politikát akarnak, de ez természetesen lehetetlen!

Arra kérdésre, hogy mi ösztönözné jobban a szavazásra? egyértelműen a bizalom visszaállítása a válasz, valamint az, ha a fiatalokkal is foglalkozna a politika, mert amíg a politikából kiszorulnak, addig őket sem érdekli, azonban így meg a politikai elit nem foglalkozik velük, hiszen őket úgysem érdekli a politika. Ez pedig így egy ördögi kör.
Mit tart fontosnak az életben? Az egészséget, a boldogságot és a szabadidőt. Ezt a generációt az egyént befolyásoló tényezők jobban érdeklik, mint a közösséget befolyásolók. Lengyelország a kutatásból kiderülve a legkevésbé individualista.  A fiataloknak a személyes jólét a fontos, és nem az, hogy a társadalom hasznos, fontos tagjaiként tekintsenek magukra.

Ha kormányon lenne, minek adna prioritást? Oktatás, egészségügy, munkahelyteremtés, környezet és vidékfejlesztés – hangzottak az elsődleges válaszok. Mely szerint egyértelmű, hogy nem a trendi témákkal (mint drog legalizáció stb.), hanem a felnőtt társadalom nagyját érintő témákkal lehet a fiatalokat is közelebb hozni a politikához. A fiatalokat ugyanazok a hagyományos problémák zavarják: a munkahely keresés, a lakás-kérdés, az egészségügyi ellátás helyzete.

Mit mondanak a magyar kutatók?

Elsőként Szabó Andrea, az MTA Politikatudományi Intézetének helyettesítő igazgatója reagált a kutatás elhangzott eredményeire. Szabó elmondta, hogy 1984-ben sem volt már biztató a helyzet, akkor a fiatalok 57%-át közepesen, míg 22%-ukat kicsit, és 9%-ukat egyáltalán nem érdekelte például a politika. A 90-es években sem változott meg nagyon a tendencia. Ez azt is mutatja, hogy a politika iránti érdeklődés hiánya részben történelmileg öröklődik, azonban az életkor növekedésével dinamikusan nő. Az egyértelműen kimutatható, hogy a szociokulturális környezetnek nagy szerepe van, így akik iskolázottabb környezetben nevelkednek, azok sokkal inkább fogékonyabbak a politika iránt. 

Az MTA kutatásai szerint a 2000-es évek eleje volt a „magyar aranykor” politikai aktivitás szempontjából. 2010-et követően azonban drámai csökkenés mutatkozik, komoly kiábrándultság jellemző a társadalomra, azon belül is a fiatalokra, akik dezintegráltak, dezorientáltak, apatikusak, de legalább 20 éve ez van – fejti ki Szabó.

Beszédes az a kutatás is, amely szerint: a korrupció, hazugság, manipuláció, pénz, Viktor, Orbán szavak jutnak a fiatalok eszébe a politika szó hallatán.  Szabó Andrea szerint megfordíthatatlan az apátia, ha a fent olvasható kifejezésekhez lehet csupán kötni a politikusokat.

Ságvári Bence azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok politikai apátiájának fő oka, hogy nem érzik, hogy lehetőségük van beleszólni. Viszont így folyamatosan csökken a megszólíthatók száma, hiszen az aktív idősek idővel elhunynak. Ságvári arról is beszámolt, hogy megkeresték a mai magyar parlamenti pártokat, hogy az ifjúság politikai gondolataikat, terveiket kutassák, és sem a kormánypártok (Fidesz, KDNP), sem az MSZP nem válaszolt. A többi párt ugyan leadott különböző szintű írásokat, de a leginkább értékelhető válasz munkát a Jobbik adta.

Mégis mi a megoldás?

Maria Freitas szerint: a fiatalok ma őszinteséget és becsületességet keresnek, és ha ezt kezdik el látni a politikában, akkor nagyobb eséllyel fordulnak majd újra az aktuálpolitika felé.

Boros Tamás szerint még mindig egy archoz, egy személyhez kötik a politikát a fiatalok, ezért a helyi jelöltekkel olykor jobban tisztában vannak. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy nem egy párt programja, hanem a vezetők személyisége alapján döntenek a legtöbb esetben.

Mégis mi lehet a megoldás? Hogyan lehet a fiatalokat kihozni az apátiából a szakemberek szerint? Hiteles emberekkel, megfelelő üzenetekkel, a megfelelő csatornákon! Závecz Tibor szerint a fent említett témákat (egészségügy, oktatás, munkahelyteremtés, stb.) adekvátan kell tálalni a pártoknak, politikusoknak, csak így kelthetik fel újra az érdeklődést a szinte teljes apátiában lévő fiatalságban.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr958555572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.