Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunban a friss irodalmi Nobel-díjas Bob Dylan életművével foglalkozunk.
Szöveg: Mike Pickett, amerikai teológus (Nagy Szabolcs fordításában)
Sokan hiszik úgy, hogy Bob Dylan pályája az igazi amerikai életmű. Számomra ő nem egyszerűen zenész, énekes vagy szimplán dalszerző. Számomra Bob Dylan maga a zene.
Általános iskolában hallottam először a "Blowin' in the Wind'-et. A dallam és a szöveg Ismeretlenek voltak még, mégis egyből éreztem, hogy valami nagy, fontos dolog részese lettem: Bob Dylan ajándékának. Úgy tekintek a zenéjére, mint a konzervatív vallási közösségek szent szövegeikre, mert valahogy képes elérni és átadni a lehetetlent egy nagyobb hang, egy magasabb létező szócsöveként. Dalai sokkal többek egyszerű zeneszámoknál: egyrészt saját magunkra reflektálunk általuk, másrészt képesek megvalósítani elképzeléseinket a transzcendensről.
Dylan a semmiből emelkedett fel, ért el hihetetlen sikereket és hatott ezrekre. Társadalomkritikája apránként szedi szét emberségünket, de ennek a folyamatnak a végén mégis áldásos reménységben lesz részünk. Dalai emlékeztetnek arra, kik vagyunk és kik tudnánk lenni, és nem engedik, hogy belesüppedjünk kényelmes, átlagos életünkbe. Hangja már önmagában emlékeztet bennünket sebezhetőségünk nyers valóságára, ám ez az esendőség adja mégis meglepő magabiztosságát. Dylan tükröt tart egész személyiségünk elé. Amit csak akkor érthetünk meg, hogyha végre megtanuljuk megismerni és elfogadni önmagunkat. Hogyha pedig vallási fogalomrendszer felől nézzük: Dylan próféta. Az egyszerre szeretett és meg nem értett amerikai próféta. .
A Nobel-díj, még ha vitatott is, remek alkalom arra, hogy meghallgassuk ezt az egyedülálló hangot. Talán, egyszer hallgatunk is arra, amit mondani akar.
Mai válogatásunkban nagyrészt eredeti Bob Dylan dalok szerepelnek, de fontosnak tartottuk, hogy néhány olyan feldolgozást is bemutassunk, amelyek jól alátámasztják a bevezető szövegben vázolt "Dylanséget".
Számok listája:
- I Shall Be Released (Jeff Buckley)
- Gotta Serve Somebody
- All Along The Watchtower (Dave Matthews Band)
- Don't Think Twice It's Alright
- The Times They Are a Changin' (Nina Simone)
- Property of Jesus (Sinead O'Connor)
- Blowin' in the Wind
- You Ain't Going Anywhere
- Just Like a Woman
- Like a Rolling Stone
- Not Dark Yet
- When He Returns
Sorozatunk további válogatásait itt hallgathatja meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
