Kötőszó

Lutherek címmel Martin Luther King és Luther Márton gondolataiban, tanításaiban azonosságot kereső és felmutató dzsessz színdarab készült el a napokban. Ittzés Tamás, zeneszerző árult el részleteket a reformáció 500. évfordulójára írt különleges zeneműről.

Szöveg: Kézdi Beáta | Forrás: evangelikus.hu

A végleges cím A Lutherek lett. Mit tudhatunk a történetről?

A darab megírása előtt az érdekelt, hogy a déli baptista amerikai prédikátor Martin Luther King miben kötődött a német evangélikus Luther Mártonhoz, miért hívták ugyanúgy. Csak annyit tudunk, hogy édesapja, az idősebb Martin Luther King vette fel a nevet egy németországi látogatását követően, és a fiúnak is ezt a nevet adta négy-öt éves korában, a keresztségkor kapott Michael nevet pedig teljesen elhagyták. A történetformálás elsődleges nehézségét természetesen a térben és időben egymástól távoli két Luther „összehozása” jelentette, de ezt Lanczkor Gábor író végül kiválóan megoldotta. Nem árulnám el a teljes történetet, de az amerikai Luther életén keresztül zajlik az első felvonás, Luther Márton már ott is finoman jelen van, majd a második felvonásban King halála után találkozik a két Luther, és itt teljesedik ki a történet. Az is izgatott, hogy melyek azok a gondolatok, tanítások, morális kérdések, időtlen értékek, amelyek a két lelkipásztor esetében azonosságot mutatnak és ma is érvényesek. Nem akartunk egy történelmi személy szájába olyan gondolatokat adni, melyek szorosan a mához köthetőek, így direkt nem aktualizált a mű, és nem is erőltetetten moralizáló, persze van tanulsága és végkicsengése. Miután a műfaja táncolható dzsessz, ezért nincs más funkciója, minthogy aki hallgatja, az érezze magát jól. És az előadás után azért gondolkodjon el egy kicsit...

Ragtime-opera vagy musical a műfaj?

Úgy indult, hogy ragtime-opera lesz, de minden van benne, ami a dzsessz műfajba beleillik. Kicsit gospeles, kicsit spirituálés, kicsit swinges, és természetesen van benne ragtime-betét is. Harmincegy éve vezetem a Bohém Ragtime Jazz Bandet, és közel három évtizedes tervem, hogy írjak egy ragtime-operát, de nem találtam megfelelő témát, mígnem a reformáció 500 éves évfordulójára készülve, szembejött velem az Evangélikus Egyház zenei felhívása, mely az évfordulóra emlékező zenei művek megírására szólt. Azt pedig, hogy ez most musical lesz, zenés játék vagy opera, ezt majd még meglátjuk, attól is függ, hogy megmaradnak-e a prózai részek „alá” tervezett zenei anyagok, netán még több jelenleg prózai részt énekelnek majd a szereplők – ezek még alakulhatnak a próbafolyamat során, részben a rendezői meglátásoknak köszönhetően. A dalok meg a kísérő zenei anyag, a nyitány mindenesetre készen van és a tradicionális dzsessz stílusaiban íródott, a ragtime-tól a nagyzenekari swingig.

A bemutatót 2017-re, az évfordulóra tervezik?

Igen, és nagyon dolgozunk is azon, hogy bemutathassuk addigra, de részeket már idén szeretnénk belőle előadni. Egy NKA-pályázati határidő is sürgetett, de a reformáció évfordulója a fő motiváció. Azért reméljük, hogy az ünnepi emlékév után nem felejtik majd el a darabot.

Olvassa el az Ittzés Tamással készült teljes interjút az evangelikus.hu-n!