Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Bugyiszabály? – kicsiknek és nagyoknak tudni kell róla!
Egy kötet, amely egyszerre okos mesekönyv és oktatóanyag

A testtudatra nevelés sokkal többet jelent, mint puszta félelmet a gyermekek szexuális bántalmazásától. Erre mutat rá az idén megjelent Minden gyerek kicsi kincs című kötet, amely a Hintalovon Alapítvány kezdeményezésére állt össze abból a célból, hogy az úgynevezett fehérneműszabályok – más néven bugyiszabályok – megismertetését segítse. A könyv több szinten is megközelíti a témát: találunk benne egy mondókát, egy mesét, egy verset, amelyet meg is zenésítettek, sőt animációs filmet is készítettek hozzá, a kötet végén pedig szakember által írt kísérőszöveget találunk, segédanyagként a felnőtteknek.

Szerző: Isó M. Emese | Kép: Freepik freepik_gyerek_erintes.jpg

A Szabó T. Anna által írt szövegek egy olyan tabutémát tesznek könnyen érthetővé, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap a mindennapokban, hiszen fontos gyermekvédelmi programról van szó. A könyvnek köszönhetően végre nem csak a szülők tájékozottságán múlik, hogy találkozik-e ezzel egy-egy család. Fontos tudást, nevelési eszközt és magatartásmodellt közvetít, amely így sokkal könnyebben elérhető és magunkévá tehető.

Az úgynevezett bugyiszabályok megtanításához egyszerű és jól követhető kereteket, kapaszkodókat adnak a szerzők a gyermekek kezébe. Megtanításuk nem egyszerűen a testi, fizikai határaik védelmét szolgálják, hanem a sokszor nehezebben megfogható érzelmi határok felállítását is segítik (hogyan mondhat nemet egy számára nem komfortos helyzetre). Az egészséges énkép és testtudat kialakítása itt kezdődik. A bugyiszabály [Európa legismertebb olyan programja, amely a gyerekek egészséges testképének kialakulását támogatja, és segít a szexuális visszaélésesetek megelőzésében – a szerk.] amilyen egyszerű, olyan komplex: az érzelmi biztonságban felnövő generáció a társadalom egészére hatással van.

Ami jó, és ami rossz

Szülőként izgultam, hogyan lehet mesével, szeretettel és nem félelmet keltve, nem provokálva beszélni egy ilyen témáról. Éppen ezért is hatalmas segítség ez a könyv szülőknek is, akik sokszor nem találják a megfelelő kontextust ahhoz, hogy erről beszéljenek; ráadásul nemcsak ismeretanyagot közvetít, hanem eszközöket, közérthető, könnyen átültethető támpontokat ad arra, hogy a bugyiszabály beépíthető legyen a hétköznapokba.

A mesében zavarba ejtően egyszerű narratív eszközhöz nyúlt a szerző: egy cicás eseten keresztül – amelyhez bármelyik gyermek képes kapcsolódni – fogalmazza meg, hogy van jó és rossz simogatás, s hogyan lehet ezeket egymástól ügyesen megkülönböztetni: „A jó simogatás az, amitől nem félünk. A rossz simogatás az, amit erőltetnek.” Azt is megtudhatják a gyerekek a történetből, hogy a segítségkérés nem árulkodás: míg előbbivel azt szeretnénk elérni, hogy valaki jól legyen, utóbbival ártunk a másiknak. Pontosan úgy, ahogy van jó titok és rossz titok is. A jó titokkal valakinek örömet akarsz szerezni, a rossz titoktól összeszorul a gyomrod, szégyelled, nem jó érzéseket kelt benned. Mindeközben ízig-vérig mesét olvas az ember, nincs benne semmi félelmetes, nem kell magyarázatot adni mellé.

Ízlésesen, okosan

Mindig nehéz megoldani, hogyan lehet a mese úgy oktató-nevelő célú, hogy ne veszítsen az esztétikai értékéből, ne váljon kínossá a mindenáron tanítás szándéka, hanem magas művészi színvonalon szólaljon meg. A garancia ebben az esetben a remek alkotógárda volt, amelyet Balázs Eszter Anna fogott össze mint szerkesztő.

Az egész könyv és az üzenet befogadását Bogdán Viki rajzai segítik. Szabó T. Anna mondókáját mozdulatsorokkal kísérhetjük, az általa írt állatos mesében semmi görcs nincs, könnyedén, szeretettel, egyszerű letisztultsággal adja át az üzenetet. Az általa írt dalt Palya Bea zenésítette meg zenésztársaival, Lisztes Jenővel és Gerzson Jánossal közösen. A dal nyelvezete könnyed, jól memorizálható, énekelhető, a szöveg ritmikus, kántálásra és közben táncolásra való. Így bár szigorúan véve programzene, semmi maníros, semmi akadás sincs benne.

minden_gyerek_kicsi_kincs.jpg

Határok hatékony kijelölése

A dal ráadásul kitágítja a mesében felvezetett helyzetet: a saját testünk feletti kontroll a miénk, a gyermeknek köze van ahhoz, beleszólása van abba, hogy hol, mikor és hogyan érhet hozzá egy felnőtt, legyen az családtag, aki a praktikum jegyében akarja minél előbb felöltöztetni és indulásra késszé tenni; legyen az egy barát, aki játékos csiklandozással közelít hozzá, egy rokon, aki puszival akarja (mindenáron) köszönteni őt; a kisgyermeknevelő, aki műsorban való szereplésre akarja rávenni, vagy az orvos, aki a kötelező vizsgálatokat akarja elvégezni.

Nagyon sok – különböző céllal feléjük forduló – felnőtt fordul elő a gyermekek hétköznapjaiban, s hat arra, hogyan érzik magukat a saját bőrükben. Fontos, hogy az esetleges gyermeki elutasítást tiszteletben tartsuk, hangolódjunk rá a gyermekre, segítsük határainak kijelölésében és megvédésében. Hiszen mi vagyunk a felnőttek. S egy-egy ilyen helyzet nemcsak fontos beszélgetésekre adhat alkalmat, de arra is kitűnő, hogy a gyermeket erősítő élménnyé váljon.

A Gyurkó Szilvia által írt kísérőszöveg segít elhelyezni a bugyiszabályokat a nevelési eszközök között. Segít abban, hogyan lehet (és kell) oktatni a legkisebbeket, miközben a felnőtt-társadalmat is fontos felismerésekhez juttatja.

A mai felnőtt-társadalom jelentős része abban nőtt fel, hogy nem tudja a saját határait másoktól megvédeni: nem mondunk nemet kényelmetlen helyzetekben, mert megszoktuk, hogy nem illik. Úgy érezzük, fennakadást okozunk, másoknak csinálunk plusznehézséget azáltal, ha elfogadtatjuk a saját integritásunkat, sőt nem avatkozunk be akkor sem, ha nyilvános fizikai és/vagy szóbeli bántalmazást tapasztalunk, vagy a szomszédból szűrődnek át aggodalomra okot adó hangok.

Mivel a szülőt (és a pedagógust) tanítja a kötet a gyermekek jogainak érvényesítésére, így közben a mindenkori társadalom mentális jóllétén is segít. Tudniillik akkor fogja megtanulni a gyermek a saját határainak hatékony, önazonos kijelölését, ha ennek jó gyakorlatát látja az őt körülvevőktől, akik képviselik a velük kapcsolatban lévő gyermekek jogait és a sajátjukat is. Szóval: szabad a nem. Szabad jól lenni és közösségben élni. 

Gyurkó Szilvia – Palya Bea – Szabó T. Anna: Minden gyerek kicsi kincs. Bogdán Viki rajzaival. Lampion Könyvek, 2024.

Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. augusztus 11-18.–i 89. évfolyam 31–32. számában jelent meg. Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-​mail címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr5518476575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet_t_6.png

 

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása