Kötőszó

Sétakocsikázás a fehér lovak húzta konflison, egy szelet eredeti wiener Schnitzel és egy Mozart csokigolyó minden időben kiváló indok arra, hogy elutazzunk az egykori császári fővárosba, Bécsbe. Ha jó sorsunk télvíz idején két napra Ausztria kulturális székhelyére vezérel, és inkább benti programokra vágyunk, ezt a négy látnivalót semmiképp se hagyjuk ki!

Szerző: Boda Zsuzsa

Stephansdom – Szent István-székesegyház

A Bécs egyik jelképeként is ismert dómot leginkább kombinált jegy megvásárlásával érdemes felfedezni, hiszen akkor magyar nyelvű audioguide [fülhallgatóval követhető gépi tárlatvezető – a szerk.] segítségével járhatjuk körbe, valamint lehetőségünk van a 68,3 méter magas északi és a 136,4 méter magas déli torony meglátogatására, illetve – külön vezetővel – a templomtér alatti katakombák megtekintésére is.

A székesegyház közel kilencszáz éves, fordulatokkal teli története számos magyar vonatkozással is bír – például itt található az egykori máriapócsi oltárkép.

A magyarországi evangélikus templomoknak nincsenek névadói, ezért lutheránus szemmel érdekes lehet, hogy kiről kapták nevüket a külföldi, névvel ellátott egyházi épületek. A bécsi Szent István-székesegyház például az első keresztény vértanúról, Istvánról. Történetét az Apostolok cselekedeteiről írott könyvben olvashatjuk. Az 1647-ben felszentelt főoltár képe is István megkövezésének megrendítő jelenetét örökíti meg (ApCsel 7,54–60). A kép felső részén ábrázolt megnyílt égbolt bal sarkában a megváltó Jézus áll, utalva a Szentírás szavaira: „Ő azonban Szentlélekkel telve az égre függesztette tekintetét, és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint Isten jobbja felől áll. Ekkor így szólt: Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbja felől áll.”

A Johann és Tobias Pock alkotta és Bécs első barokk oltáraként jegyzett mestermű tizenöt méter magas. Mivel ezt a méretet vászon nem bírta volna el, ónlemezekre festették. Az oltáron álló hét gyertyatartó az Apostolok cselekedeteiben említett hét diakónus jelképe.

Míg a katolikus tanítás hét, addig a protestáns teológia két szentséget különböztet meg – az úrvacsorát és a keresztséget –, mégsem természetes, hogy az evangélikus templomok mindegyikében lenne keresztelőmedence. Ezért mindenképpen csodáljuk meg a kívül-belül lenyűgöző, négytornyos bécsi székesegyház Katalin-, más néven keresztelőkápolnájában álló kutat! A gótikus szentélyben elhelyezett, salzburgi márványból készült keresztelőkút lábára a négy evangélistát faragták meg, a medence oldalának tizennégy mélyedésében pedig Krisztus mint a világ világossága, valamint a tizenkét apostol és a vértanú Szent István látható. A gazdagon díszített koronán a katolikus hét szentség jelenik meg, amelyek felett angyalok lebegnek.

A lenyűgöző templomtér igazi gyöngyszeme az 1510-ből származó, három homokkő tömbből faragott szószék. Az Anton Pilgram mester készítette, csipkefinomságú szószék lábazata a hét napjait szimbolizáló oszlopokból áll. A szószékre felvezető lépcsőkorlát díszítését három- és négyküllős kőkerekek alkotják. A három a Szentháromságra utal, míg a négy küllő az évszakok, égtájak, személyiségtípusok jelképei. A kerekek arra emlékeztetik a szószékre igyekvő papot, hogy felfele menet minden földi bűnét le kell tennie, és Istentől áthatva kell igét hirdetnie. A kapaszkodást segítő lépcsőkorlát tetejére kígyókat és békákat faragtak, ám ne aggódjunk: a prédikációra induló igehirdetőt megvédi a gonosz kísértésétől a korlát tetején ülő faragott kiskutya…   

Ottjártunkkor ne hagyjuk ki a toronytúrát se, hiszen nemcsak a várost és az impozáns, festett templomtetőt csodálhatjuk meg innen, hanem a híres Pummerint, Ausztria legnagyobb harangját is. Eredetije a második világháborúban megsemmisült, ezért 1951-ben újraöntötték, ez pedig 1957 októbere óta lakik immár a déli helyett az északi toronyban.

Mozart-ház

Ha Lipcse, akkor Bach, ha Bécs, akkor Mozart – kis túlzással így is tekinthetünk a zeneirodalom két máig meghatározó ikonikus alakjára és azokra a városokra, amelyekkel nevük szorosan összenőtt.

A Stephansdomtól csupán pár lépés a Mozart-ház. A világ egyik legismertebb és korának ünnepelt zeneszerzője, Wolfgang Amadeus Mozart 1781-ben érkezett az akkor még ötvenezer lakost számláló Bécsbe. Itt töltött évei alatt tizenháromszor költözött. Lakásai közül a ma már múzeumnak otthont adó, Domgasse 5. szám alatti épület az egyetlen, amely megmaradt. Ebben 1784-től 1787-ig lakott Mozart a családjával: feleségével, Constanzéval, fiaival, Carl Thomasszal és Franz Xaverral, valamint Gauckert nevű kutyájával és természetesen a cselédséggel. Öröm, hogy magyar nyelvű audioguide itt is vezet helyiségről helyiségre, így megismerhetjük az akkori Bécset, a zenésztársakat, miközben bepillantást nyerünk az osztrák főváros úri életébe és a szabadkőműves páholyok titkaiba is.

A ház első emeletén végigjárhatjuk a Mozart család egykori otthonának helyiségeit. A kiállítás olykor játékos formában kalauzol végig a termeken, közöttük azon a dolgozószobán, amelyben Amadeus számos művét, így a Figaro házassága című operáját is írta.  

Hofburg – császári palota

A császári palotát, a Habsburg-hatalom „szívét”, a mindenkori uralkodó munkahelyét és családjának otthonát semmiképp se hagyjuk ki utunk során! Az elkápráztató ezüstevőeszköz-gyűjtemény nemcsak a pazar udvari teríték- és étkezési kultúrába enged bepillantást, de megcsodálhatjuk többek között a császári porcelánkészletek egyedülálló mintavilágát, a kristálypoharak kecsességét, a textilszalvéták titkos hajtogatással készült kompozícióit és a császári konyha rézedényeinek gazdag gyűjteményét is. A fényesre súrolt, csillogó edény- és evőeszközcsodákat látva óhatatlanul felidéződik a jézusi tanács a látogatóban: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.” (Mt 6,19–21)

A Hofburg Sissi-múzeuma a szépséges és legendákkal övezett Erzsébet császárnénak, Magyarország királynéjának állít emléket. Teremről teremre járva a kiállított ruhák, ékszerek, használati tárgyak és festmények segítségével kirajzolódik előttünk az a sokszor nehézségekkel terhelt életút, amelynek végül egy merénylő gyilkos tőre vetett véget 1898. szeptember 10-én. A tárlat külön kiemeli Erzsébet magyarok iránti szeretetét és azt a közbenjárást, amellyel elősegítette az 1867-es kiegyezést. Talán az sem véletlen, hogy halála után a magyarok előbb állítottak szobrot szeretett királynéjuknak, mint az osztrák alattvalók.

A kombinált belépőjegyünk kínálta harmadik kiállítás a császári lakosztályokba vezet. A huszonnégy termen át kísérő sétán megtekinthetjük például az audienciatermeket, a dolgozószobákat és egyéb helyiségeket. Láthatjuk Ferenc József egykori íróasztalát, puritán hálószobáját, benne imazsámolyával, Sissi rokokó stílusú lakosztályát, bordásfallal és gyűrűvel ellátott tornaszobáját, illetve az akkor még egyedülállónak számított fürdőszobáját.

Illúziók múzeuma

Ha a Hofburg után a néhány utcával arrébb található Illúziók Múzeumába váltunk jegyet, akkor hatalmasat ugrunk az időben egészen a 21. századig. Ez az a hely, ahol semmi sem az, aminek látszik. Ahol a törpéből óriás lesz, az óriásból törpe, és az egyenes valójában görbe, a görbe pedig nem is arra görbül, amerre a szemünk látja. A két, látszólag egyforma vonal hossza között nagy különbség van, míg a különböző hosszúságúak valójában pontosan egyformák. Nézzük meg, próbáljuk ki, fotózzuk le – és persze semmit se higgyünk el elsőre! Jó szórakozás lesz az egész családnak.

Borítókép: wien-fiaker.at