Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Kulturális élmények az ünnepekre

Tárgyi ajándék helyett sokan élményt kérnek-adnak az ünnepekre. Hogy megkönnyítsük a választást, négy olyan színházi és mozielőadást ajánlunk – családi filmtől a drámáig, egyfelvonásos vígjátéktól a kamara-előadásig –, melyek akár a közös gondolkodás, akár jó hangulatú beszélgetések alapjait adhatják az ünnepek alatt és után.

Szerző: Kézdi Beátatoktok2.jpg

Letehető tünetek. A színpadon egy orvosi váró, ahol mindenki a világhíres terapeutára vár. Ám kisebb tumultus alakul ki, mert egy technikai hiba miatt hat idegen ugyanazt az időpontot kapta. A várakozásban kiderül, hogy mindegyiküknek más-más, olykor egészen vicces kényszerbetegsége van.

Természetesen mindannyian ragaszkodnak a már jól (ki)ismert furcsaságaikhoz. De idővel egyre inkább megértés-sel vannak a másik tünete iránt is. Nem egymás terapizálására vagy a másik tünetei mögött rejlő mélyebb traumák feltárására vállalkoznak, csupán arra, hogy megértsék a másikat, és kicsit segítsenek rajta a maguk eszközével.

A Paczolay Béla rendezte – csupán nyolcvanperces – előadásban minden szereplő remekül el van találva. Schruff Milán taxisofőrje a nyerseségében is szerethető, Pataki Ferenc Tourette-szindrómás papagájtenyésztője végtelenül szimpatikus, Ullmann Mónika tisztaságmániás laborasszisztense is nagyon sokaknak lehet ismerős, László Lili naiv fitneszedző-je egészen bájos, Járó Zsuzsa bigott vallásosságba menekülő kényszerbetege a humor egyik legnagyobb forrása, de Rohonyi Barnabás vonalaktól rettegő műszaki rajzolója is szerethető karakter – mindannyiukban ismerőseink apróbb háklijait ismerhetjük fel. Cseh Judit blazírt asszisztense pedig mindig a legjobbkor szólal meg s tűnik fel vagy tűnik el.

A Tok-tok, avagy hogy pattog a kocka? fergeteges vígjáték, mely kicsit görbe tükröt tart nekünk a kialakult manírjaink, apró, dühítő szokásaink levetkőzéséhez. Ugyanakkor talán arra is rámutat, hogy hányfajta tünete lehet a lelki eredetű betegségeknek, amelyekkel szakemberhez fordulni sosem szégyen; ha pedig már olykor nevetni is tudunk a gyengeségeinken, az külön előny.

Laurent Baffie: Tok-tok, avagy hogy pattog a kocka? – Belvárosi Színház

***

Istent játszani. A béranyaság a legtöbb országban illegális, mégis vannak, akik ilyen módon szeretnének saját gyermeket, családot. Míg a gyermekekért inszeminációval, lombikprogrammal küzdő párok vagy az örökbefogadók a törvényes utat választják, a béranyaságot azok alkalmazzák, akik nemcsak hogy nem tudják elfogadni a meddőség megrázó tényét, de kétségbeesésükben úgy érzik, hogy jogukban áll kijátszani az etika törvényeit is.

A Vígszínházban látható szkeccselőadás a béranyasággal kapcsolatos különböző történeteket mesél el Európából. Czukor Balázs író-rendező nem ítélkezik, de nem is rejti véka alá a béranyasággal járó kőkemény konfliktusokat, lelki és fizikai megterheléseket. Az előadás végén végtelen szomorúsággal és sajnálattal állunk fel. Sajnáljuk azokat az asszonyokat, akik „gazdatestként” – egy jobb élet reményében, pénzért – mások gyerekeit hordják ki, és szánni lehet azokat, akik csupán a testük szépségének megóvásáért vagy elkeseredésükben fogadnak béranyát.

Tucatnyi történet, mégis valahogy egy a végkicsengés: aki Istent akar játszani, nem pedig legális, etikus módon akar (családot) teremteni, az az eljárással több fájdalmat és sérülést okoz magának, a születendő gyermeknek és a béranyának is, mint maga a meddőség…

Hegyi Barbara, Petrik Andrea, Waskovics Andrea, Tar Renáta, Telekes Péter, Medveczky Balázs végtelen alázattal és profizmussal alakítja a különböző élethelyzet-jelenetek karaktereit. A megrázóan erős egyfelvonásost a téma érzékenysége miatt kizárólag tizenhat éven felülieknek ajánljuk. De fontos alapanyag lehet a darab, akár biológia-, akár hittanórákon vagy gyülekezeti alkalmakon kerül elő ez a kérdéskör és az etikai vonatkozásai.

Czukor Balázs: Béranyák – Vígszínház, Házi Színpad
beranyak.jpg

***

A teremtés csodája. Bár a tölgyfa talán a legismertebb erdei fafaj a jellegzetes levele miatt, de azt valószínűleg kevesen – még a leglelkesebb túrázók sem – tudják, hogy egy-egy fa mennyi állatnak az élőhelye. Törzse és ágai otthont nyújtanak mókusoknak, madaraknak és bogaraknak, gyökereinél például egerek húzzák meg magukat. Termése élelmül szolgál több állatfajnak is, a körülötte lévő avar pedig fekvőhelyet ad az arra járó vaddisznóknak, sünöknek és rókáknak.

Laurent Charbonnier és Michel Seydoux grandiózus termé-szetfilmje megmutatja, hogy egy tölgy óv és ad, így válik az erdő központi alakjává. A nyolcvanperces alkotás betekintést kínál egy franciaországi, hatalmas – több mint kétszáz éves – tölgyfa mindennapjaiba. Egészen hihetetlen felvételeken testközelből ismerjük meg azt a színes élővilágot, amely rajta, benne vagy épp a közelében él.

Igazi élménymozi ez a film a természetet kedvelőknek és azoknak, akik szeretnék gyerekeiknek megmutatni a teremtett világ csodáját vagy magukat is újra emlékeztetni rá – mindezt egy emberi szó nélkül. Ugyanis a film alatt csupán rendkívül stílusos, olykor vicces zenei aláfestést hallhatunk, ám ez egyáltalán nem zavaró, sőt így jobban rá tudunk csodálkozni a látottakra.

A tölgy – Az erdő szíve – francia természetfilm, 2022, 80 perc

***

mrs-harris-goes-to-paris-lesley-manville.jpg

Valóra váltani egy álmot. Mrs. Harris, a londoni takarítónő a második világháború után kitartóan várja haza a férjét, mígnem – már az ötvenes években – értesül a szeretett férfi haláláról. Munkája közben egy nap beleszeret egy csodálatos Dior-ruhába. A megbízható, kedves, visszafogott asszony mer egy nagyot álmodni, és elkezd spórolni a híres francia divattervező alkotására. Még szerencsejátékra is adja a fejét, hogy előteremtse a szükséges pénzt, majd miután ez sikerül, nekivág az életre szóló párizsi kalandnak. A francia főváros azonban nemcsak az ő öltözködését változtatja meg, de ő is alakít a Dior-divatháznak és dolgozóinak a jövőjén…

A Mrs. Harris Párizsba megy című film végtelenül szerethető alkotás. Éppannyira romantikus, amennyire drámai. Abszolút nem kiszámítható, fordulatos, talán a happy endet leszámítva. Különösen is jó látni a tisztességesen dolgozó asszonyt támogató barátokat, ismerősöket és ismeretleneket, kicsit visszaadva a hitünket az emberi jóságban, illetve abban, hogy a felebaráti szeretet valahogyan mindig megtérül.

Mrs. Harris Párizsba megy – angol filmdráma, 2022, 116 perc 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 2022. december 18. – 2023. január 1-jei, 87. évfolyam 49–50. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII. ker., Üllői út 24.) és az evangélikus templomok iratterjesztésében, valamint megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-mail-címen vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr3318006864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet1314_tr_1.png

 

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása