Kötőszó

A szóvivő, a pap meg a lelkész elmegy a kocsmába… – akár egy vicc is kezdődhetne így, pedig ez a valóság. Pont így történt hétfőn a budapesti Grundon, ahol a Szólj be a papnak! rendezvénysorozat alkalmán egy szóvivő, egy katolikus pap, egy evangélikus és egy református lelkész járták körbe az influenszerség kérdését, kitérve arra is, mennyiben lehetnek influenszerek a szószéken szolgálatot végzők.

Szerző: Balczó Mátyás

Sztárok, celebek, influenszerek – hangzott el a Szólj be a papnak! hétfői alkalmán a másokra hatással lévő, ismert embereket jelölő kifejezés evolúciója, melyről a Grund nevű szórakozóhelyen beszélgetett Huszti Zoltán albertfalvi katolikus pap, festő, Kovács Viktor evangélikus lelkész – akinek szolgálatát képezi az is, hogy az Evlelkész YouTube- és podcastcsatornát viszi –, Csűrös András gyömrői református lelkész, egyháztörténész, kétgyermekes apa – aki általános iskolában Super Mario-versenyt nyert – és Győrfi Pál mentőszóvivő, aki Maradj otthon! emberként is elhíresült az utóbbi években.

Alig telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk az influenszer szóval vagy valamelyik influenszer által előállított tartalommal, a kifejezés mégis olyan, meghatározásában képlékeny fogalmat takar, amelyet nem egyszerű megragadni.

Influenszer vagy példakép? Kik azok, akik ma meghatározzák gondolkodásunkat? – dobta be a nyitókérdést az est moderátora, Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője. Győrfi Pál szerint maga a kifejezés azért lett ennyire ismert a magyar köztudatban, mert marketingfogalomként, üzleti köntösben jelenik meg. Az ember társas lény, s mint ilyen identitásának velejárója, hogy akarva vagy akaratlanul hatással van a másik emberre: befolyásoljuk egymás véleményét, viselkedését, tehát akár akarjuk, akár nem, mindenki influenszer valamilyen szinten – járult hozzá a szó jelentésének kibontásához a szóvivő, majd kérdésekkel vitte tovább a témát: Ki az értékes influenszer? Aki a lehető legtöbb emberre hatással van? Vagy csak egy emberre, de az ő életét jó irányba változtatja, közelíti Istenhez, összeköti vele? Részben válaszolva is saját kérdésére rámutatott: attól, hogy valakinek sok követője van, nem biztos, hogy a jó oldalon hat a világ működésére, amiből következik, hogy messze nem azonos a példakép és az influenszer kifejezések tartalma.

Influenszer vs. példakép

A beszélgetés során felmerült az a magától értetődő párhuzam is, hogy a lelkészek, papok a maguk szolgálata szerint (hiszen sok emberre lehetnek hatással) akaratlanul is egyfajta influenszerszerepbe kerülnek. Ezzel összefüggésben – egy kollégáját idézve – Csűrös András az olimpikonokhoz hasonlította a lelkészeket: „Amikor például Egerszegi Krisztina úszott, akkor helyettem is úszott, helyettem is megnyerte a versenyt, és a hívek hasonlóan tekintenek a lelkészekre, papokra, miszerint mi elvagyunk itt a kis bűneinkkel, a lelkésznek pedig az a dolga, hogy »ússzon« helyettünk is. Ez az elvárás részben jogos is, hiszen ha látják, hogy normális életet élsz, attól ők is megnyugszanak” – bontotta ki gondolatait a református lelkipásztor, amire katolikus kollégája, Huszti Zoltán rövid ellenvetéssel élve úgy reagált, hogy mindenki a saját bőrét viszi a vásárra.

A definíciók a nünükéim – kezdte gondolatmenetét Kovács Viktor, ennek megfelelően az influenszer szót a „hatással lenni” tartalommal azonosította, felhívva a figyelmet, hogy annak nincs előjele, hiszen az influenszer módszer, illetve „hordozó ember”, aki jót vagy rosszat hordoz, közvetít. Az influenszer egyetlen célja, hogy hatni akar másokra.

Az ajkai evangélikus lelkész szerint az influenszer és a példakép között az a nagy különbség, hogy az előbbi nyom valamit maga előtt, a példakép után pedig mennek. Furcsának találja, amikor bekövetnek valakit, mert valójában nem követés történik, hanem elkezdődik egy felénk áramló mozgás az influenszer irányából, aki valamit el akar mondani, el akar adni nekünk, ezzel szemben a példaképet ténylegesen követik az emberek.

„Hát akkor egy példakép van csak, gyerekek. Mondjuk ki a nevét: a názáreti Jézus Krisztus” – vette át a szót Huszti Zoltán, aki szerint lényeges kérdés, hogy mennyire teszi csalogatóvá a példaképet az emberek számára a lelkészeknek, papoknak mint Jézus hivatásos képviselőinek a viselkedése, az általuk mutatott példák, az ő működésük. „Jézus ügyében munkálkodó, influgyanús valakik vagyunk, akik a figyelmet a példaképre irányítjuk” – fogalmazott az atya.

Keresztény, de nem gagyi

A keresztény influenszerkedés létező műfaj, amelyet nem feltétlenül csak papok, lelkészek, hivatalos egyházi személyek, teológusok végeznek, hanem „egyszerű” hívő emberek is, akik különböző csatornákon osztják meg tartalmaikat, sokszor hatalmas követőtáboruknak. Ez a rövid ismertetés a közönség soraiból érkezett, kiegészítve azzal a kérdéssel, miként tekintenek a meghívott vendégek ezekre az influenszerekre. Csűrös András rámutatott: nagyon fontos, hogy az illető jól csinálja, hogy ne keresztény gagyi kerüljön ki a kezei közül, s ha azt ráadásul profi módon teszi, az még inkább hasznára válhat a keresztény közösségeknek.

Kovács Viktor megjegyezte, hogy az apostoli kortól kezdve mindig volt a keresztények között közösségi kontroll, amely mederben tartotta a tartalmat. „Keresztény, hívő emberként úgy gondolom, hogy egy keresztény influenszer akkor hiteles igazán, ha elfogadja, hogy egy közösségnek a tagja, amiben van egy tól-ig. Hogy ezek a határok mettől meddig tartanak, azt az adott közösség határozza meg. Magányoshős-kereszténység nincs, az olyan, mint valakinek hinni a maga módján, miközben az Isten módján kell hinni” – fejtette ki véleményét az evangélikus lelkész.

Lélekszerűség és hatékonyság

Huszti Zoltán a mai napig utazik a műfajban: van TikTok-, Instagram- és Facebook-oldala is. Mint elmondta, volt olyan időszak, amikor be kellett küldenie a tartalmait előszemlézésre, hogy mehetnek-e a nyilvánosság elé, mert időnként túlzásokkal élt. Szerinte nagyon sokféle motiváció meghúzódhat amögött, hogy miért lép valaki az influenszerkedés útjára. Az elsődleges szempontnak azonban annak kellene lennie, hogy van-e hozzá elhívása, alkalmas-e rá, nem magának találta-e ki, hanem lélekszerűen és hatékonyan eredményes, maga mögött tudva a közösségi tradíciót, az egyház hagyományát. Szerinte, ami az Isten ügyét szolgálja, azt Isten maga fogja fenntartani ezekben a figurákban is.