„Én jobban tudnám” – fordult meg sokszor valószínűleg nem csak az én fejemben, amikor meg voltam győződve arról, hogy egy bizonyos helyzetet sokkal előnyösebben, produktívabban, pozitívabban intéztem volna, ha Isten helyében lennék. De nem vagyok. És milyen jó, hogy nem vagyok!
Szerző: Kovács Viktor
Talán ez jut eszünkbe akkor is, amikor először vagy éppen sokadjára halljuk, olvassuk a mai podcast igéjét, a megvető példázatát. Példátlan pazarlás tárul a szemünk elé benne, egy olyan munkafolyamat, amely hetvenöt százalékos selejttel dolgozik. Egy gyárban egy nap után menesztenék azt a munkást, aki ilyen rossz hatásfokkal dolgozik. Mégis ilyen rendet adott Isten az igéje terjedésének. És ezt az – elsőre borzasztónak tűnő arányt – Jézus nemcsak azért mondja el, hogy elérje a mindenkori hallgatóság ingerküszöbét, hanem azért is, hogy rámutasson Isten kegyelmének a matematikát is meghaladó bőkezűségére.
„Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján, de nagy sokaság gyűlt köré, ezért hajóba szállt, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt.
Azután elmondott nekik sok mindent példázatokban: Íme, kiment a magvető vetni, és amint vetette a magot, néhány az útfélre esett, jöttek a madarak, és felkapkodták azokat. Más magok köves helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben; de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak. Más magok tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották azokat. A többi viszont jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit. Akinek van füle, hallja!
Ti azért halljátok meg a magvető példázatát! Mindazokhoz, akik hallják a mennyek országának igéjét, és nem értik, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívükbe van vetve: ez az útfélre esett mag. A köves talajra esett mag pedig az, aki hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja, de valójában nincs gyökere, nem állhatatos: mihelyt nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal elbukik. A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és terméketlen lesz. A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét, és termést hoz: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait […]. Még beszélt Jézus a sokasághoz, amikor íme, anyja és testvérei megálltak odakint, mert beszélni akartak vele. Valaki szólt neki: Íme, anyád és testvéreid odakint állnak, és beszélni akarnak veled. Ő azonban így felelt annak, aki szólt neki: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim? Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: Íme, az én anyám és az én testvéreim! Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én testvérem és az én anyám.” (Mt 13,1–9.18–23.11; 12,46–50)
Borítókép: Christianity.com
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
