Kötőszó

„Kőbányán értelmiségi, vallásos család gyermekének lenni izgalmas kettősséget hordoz” – vallja Regős Mátyás, akit már gyermekkorától kezdve foglalkoztat a költészet, és gimnazista kora óta szinte biztosan tudja, szeretne az írással komolyan foglalkozni. Első verseskötete, a Patyik Fedon élete 2019-ben jelent meg, és egy évvel később követte első regénye, a Tiki. A vallás nemcsak új regényének, de a szerző életének is fontos része, ezért hitről, a vallás szerepéről és gyerekkori tragédiákról is kérdeztük.

Szerző: Szebenszki Noémi

– Első  regényében – verseskötetéhez hasonlóan – a gyermekkorral foglalkozik. Miért ezt a témát választotta?

– Ez az élményanyagom azon része, amelytől a leginkább eltávolodtam, és amelyben érzelmileg nem vagyok aktuálisan érintve, így jól rálátok kívülről. Mindig éreztem, hogy a gyermekkorban nagyon sok lehetőség van, ha nem komolytalan időszaknak fogjuk fel. Pilinszky is kiemeli, hogy nincs prioritás az életszakaszok között, mindegyik ugyanolyan fontos, teljesen egyenértékű. Ezt én is így gondolom, néha még hiányoltam is, hogy a gyerekkor hősiessége, őszintesége megjelenjen.

– Tiki a kötet névadója, hősies karaktere, azonban a történet igazából a narrátorról, Erdős Viliről szól. A szerző nevével összecsengő karakter gyermekkora mennyiben hasonlít az önére?

– Sok közös van bennük, és nyilván nem véletlen a névválasztás, de a referenciális olvasást [párhuzamok keresése a szerző és az elbeszélő között – a szerk.] úgy általában, ahogy egy konkrét irodalmi mű elemzésekor nem szoktam annyira fontosnak tartani. Azt viszont el tudom mondani, hogy inkább a miliő és az atmoszféra az, ami közös bennük. Kőbányát egy kívülálló nyers, külvárosi közegnek képzelheti el. Ebben a környezetben értelmiségi, vallásos család gyermekének lenni – ez az izgalmas kettősség mindenképpen azonos.

– Családja erős vallásos gyökerekkel bír.

– Édesapám katolikus, édesanyám evangélikus. Mi, gyerekek felváltva lettünk megkeresztelve, a bátyám és én katolikusok vagyunk, a két nővérem és az öcsém pedig evangélikus. Részben evangélikus családi közegben nőttem fel, de többnyire katolikus templomba jártam, így arra jobban rálátok. Itt tehát van életrajzi kapcsolódási pont a katolikus főszereplővel.

– Milyen szerepe van a könyvben is megjelenő tragédiának egy gyermek életében?

– Egy olyan traumáról írtam, amit én is elszenvedtem. Gyermekkorban majdnem mindenkivel történik valami tragédia, legyen az haláleset vagy az, hogy kicsapják az iskolából. Ezek a traumák megölik az idealistát az emberben. Ilyenkor egy gyermek rádöbben arra, hogy mégsem fordul mindig minden jóra, sokszor tehetetlen az ember. Ettől a tapasztalattól pedig a legtöbb gyerek begurul, még ha nem is mutatja ki.

– A regény elején valóban egy nagyon indulatos kamaszt ismerhetünk meg.

– Úgy akartam bemutatni Vilit, ahogyan a környezete látna egy vad kamaszt. Így, hogy a főszereplő kezdetben nem kifejezetten pozitív szerepben tűnik fel, a könyv végén erőteljesebb a feloldás. Megértjük, hogy valaki nem véletlenül válik azzá, amivé.

– A Tikiben a vallás témája több szinten is megjelenik.

– Nekem evidens volt, hogy ha történik egy haláleset, akkor a vallás felvetődik mint lehetséges továbblépési, feldolgozási megoldás. Továbbá érintettem azt is, hogyan viszonyul a két szereplő hitélete egymáshoz. Vili templomba járó, a klasszikus értelemben vett vallásos család gyermeke, ennek ellenére sok a kétely benne. Tiki nem ilyen közegben nő fel, benne mégis egyértelműen van egyfajta mély bizonyosság.

– Korábban úgy fogalmazott, hogy Tikiben részben Jézus Krisztus is felfedezhető.

– Tiki személyében megjelenik egy bizonyos értelemben vett jézusi árnyalat. Ez abból is adódik, hogy barátja, Vili elbeszéléseiből ismerhetjük meg őt. De az egész élete afelé mutat, hogy ami vele történt, az nem baleset volt, hanem a sorsa, önfeláldozása magától értetődő volt. „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” – juthat eszünkbe.

– Hogy tervezi, a vallás, mint téma mennyire fog erőteljesen megjelenni a könyveiben?

– Több tervem is van, ezek mindegyikében ott van a hit, a vallás, de kevésbé direkt módon, inkább emberi sorsokon keresztül. Olyan emberről viszont nem tudnék írni, aki ehhez a kérdéshez sehogy nem viszonyul. Nem az ateistákra gondolok, hiszen a tagadás elég erős viszony, hanem azokra, akik nem is foglalkoznak ezzel. A hit olyan emberi minőség, amely nagyon drámai, bárhogy is jelenik meg, ezért nagyon érdekel.

– Most min dolgozik?

– Egy versesköteten, amihez már nagyjából van egy kötetnyi szövegem, de még struktúrát kell kitalálnom hozzá. A versírás valamilyen szinten mindig az életem része marad, de hosszú távon, azt hiszem, inkább a regény műfaja felé mozdulok el. Egy verssel maximum napokig vagy hetekig dolgozik az ember, a Tiki írásakor viszont nagyon izgalmas volt megtapasztalni, milyen hosszabb ideig benne élni a szövegben. Most két ilyen tervem is van, de ezek még elég képlékenyek.