A Biblia sohasem önmagában áll. A mindenkori bibliaolvasónak ugyanis olvasata van, azaz ahogyan időben egyre távolodunk a Biblia korától, mindig másképpen, más szemmel értelmezzük a benne lévő információkat, üzeneteket. Ez viszonylag sűrűn előforduló téma a Biblia értelmezésével kapcsolatban. Azonban arról sokkal kevesebbet beszélünk, hogy például mi itt Magyarországon nemcsak időben vagyunk távol a Biblia keletkezési korától, hanem térben is messze vagyunk attól a közel-keleti miliőtől, amely a Szentírás történeteinek természetes közege.
Szerző: Kovács Viktor
A mai adásban arról beszélünk, hogy miként tud segítségünkre lenni a földrajz a Biblia üzeneteinek jobb megértése céljából. Sőt arra is rácsodálkozhatunk, hogy ha földrajzos szemmel nézünk egy-egy nagyon jól ismert bibliai szakaszra – például a 23. zsoltárra („Az Úr az én pásztorom…”) –, egészen új és friss jelentések bomlanak ki előttünk.
Az adás tartalma:
- A bibliai történetek lokációja
- A Szentföld domborzata
- A Szentföld éghajlata
- Növény- és állatvilág, mezőgazdaság
- Néhány „földrajzos” igehely
Hivatkozott adások:
A bibliatanulmányok lejátszási listája
Ajánlott bejegyzések:
-
Hol az ifjúság helye az evangélikus egyházban? – Szóbanforgó Podcast különkiadás
-
A Biblia tulajdonképpen beszédkonzerv – Szóbanforgó Podcast #10
-
Népszámlálás 2022: sokkhatás és önvizsgálat – Szóbanforgó Podcast #9
-
„A háború nem lehet Isten nevében” – Szóbanforgó Podcast #8
-
A pápalátogatásról evangélikus szemmel, őszintén – Szóbanforgó podcast #7
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
