Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Ő miért kapott előbb oltást, mint én? – Egy lelkész válasza

Az egymondatos válasz így hangzik: „Mert ő következett.” Egyetérthetünk abban, hogy globálisan és hazánkban is nagyon rövid időn belül össztársadalmi kérdés lesz, hogy a koronavírus elleni védekezés következő stádiumában ki mikor milyen vakcinát kaphat egészsége megóvása érdekében.

Szerző: Homoki Pál

covid_injekcio.jpg

A kérdés összetett, és messzebbről indul. Jelen pillanatban egyetlen ország van a világon, amelyben olyan magas az átoltottság szintje, hogy általános lazításon gondolkodhatnak: Izrael. A lakosság jelentős részét Pfizer vakcinával beoltó zsidó államra e tekintetben a világ számos országa mint kísérleti laboratóriumra figyel. Egyelőre kifejezetten biztatók a tapasztalatok, Izrael népessége maholnap visszakapja régi életét.

A cél pedig ez

Egyrészt gazdasági szempontból: hogy minden ágazat a pandémia előtti szinten tudja újrakezdeni termelékenységét, ne legyenek fennakadások az ipari termelésben, és a szolgáltató ágazatok is, melyek különösen is megszenvedik a járvány hatásait (például a turizmus-vendéglátás) újraindulhassanak. De a társadalom mentális egészsége, az államok egekbe szökő egészségügyi kiadásainak mérséklése, a globális átjárhatóság és nagyon sok más összetevő is mind erre sarkallja a világ vezetőit.

Mindehhez az eleddig példátlan gyorsasággal és hatékonysággal kifejlesztett különböző vakcinákon keresztül vezet az út. Az izraeli példát követve tehát a világ minden országának felelős vezetése a lakosság minél szélesebb körű, minél gyorsabban végbemenő beoltásában érdekelt. Ez pedig hallatlan kihívás elé állítja a világot, ugyanis a lehető legszélesebb körű nemzetközi, integratív összefogásra van szükség hozzá. Emellett pedig két alapvető problémával is meg kell küzdeni.

Legyél te a felebarát

Az első a vírusszkeptikusok és vírustagadók magas aránya. Ha csak hazánkat vesszük alapul, ahol a tízmilliós lakosság lassan egyharmada regisztrált már, hogy beoltassa magát, és ehhez hozzávesszük azokat, akik tünetekkel vagy tünetmentesen estek át a betegségen, és így az antitesttermelésüknek köszönhetően egy időre védettséget élveznek, még mindig nem érjük el az érintettség olyan fokát, amely elegendő lenne a nyájimmunitás kialakulásához. De nagyrészt hasonló a helyzet a többi európai országban is.

A kötelező oltás megoldást jelenthetne. Bár a különböző gyermekbetegségekkel szembeni oltások általános elfogadottságot élveznek a magyar társadalom körében, ilyen kiélezett helyzetben azonban, egy demokratikus országban kényszeroltásra senkit sem lehetne kötelezni politikai következmények nélkül. (Pillanatok alatt létrejönnének oltásellenes politikai pártok, valószínűleg kormányválságok és politikai átrendeződés következne számos országban.)

Az összeesküvés-elméletekkel és még inkább a közönnyel szemben marad tehát az emberek meggyőzése és ösztönzése, de minden azon fog múlni, hogy mi, emberek le tudjuk-e győzni önzésünket. Hiszen ha beoltatom magam, nemcsak a saját egészségemet védem, hanem a másik emberét is. Ha elegen beoltatjuk magunkat, legyőzzük a vírust. És mindez sajnos fordítva is igaz. Mindaddig, amíg az emberek egy jelentős része nem oltatja be magát, a vírus itt marad velünk, pusztítani és ölni fog, ahogy eddig is. Lehet, hogy nem engem, mert én még fiatal vagyok, vagy rám nincs olyan hatással, hogy annyira megszenvedjem, de a másik embert igen.

Az egyházaknak is szerepe van a tájékoztatásban. Egy világjárvány kellett hozzá, de eljött az ideje annak, hogy hívők és nem hívők, keresztények és nem keresztények a Jézus Krisztus által meghirdetett felebaráti szeretet önzetlen megélését gyakorolják. Irgalmas samaritánussá kell válnunk mindannyiunknak, ha minél kevesebb áldozattal és minél hamarabb túl akarunk lenni rajta.

Nem véletlenül buzdít erre Ferenc pápa és számos más vallási vezető, de nem lehet elég sokszor és elég hangosan elmondani. Le tudjuk győzni a vírust, de csakis közösen. Győzhetünk, de ehhez senkit sem hagyhatunk hátra. Megint csak a Jézus által meghirdetett tanítás szerint gondoskodnunk kell az elveszettekről, a szegényekről, az árvákról, a nyomorékokról, az özvegyekről… – mindenkiről. Mindaddig hiába oltatják be magukat a gazdagok, amíg a legutolsó szegény is nincs beoltva. Az a szegény ugyanis fél évvel vagy egy évvel később visszafertőzheti a gazdagot.

Nem a sorrend a lényeg

Itt jutottunk el a második problémához az átoltottság minél hamarabb történő elérésének kérdésében. Ez az oltóanyaggyártás egyelőre alacsony kapacitása. Különböző országok különböző cégei különböző hatékonyságú vakcinákat fejlesztettek ki különböző mellékhatásokkal. A sajtó napi szinten bombáz minket azzal, hogy melyik típust tesztelték döntően hetven év felettieken, melyiket inkább a fiatalabb korosztály tagjain, melyiknek a gyártása milyen technológián alapul, milyen eljárást alkalmazva készült. Nyilván nem cél a pánikkeltés, de valljuk be őszintén, ilyen rövid időn belül száz százalékos bizonyosságú tesztelésre valószínűleg nem volt mód.

Minden országnak megvan a maga oltási terve, és ezeket nagyrészt össze is hangolták. Ebben nálunk az imént említett jézusi tanításhoz hasonlóan a közvetlenül a frontvonalon szolgáló egészségügyi dolgozók után az idősek és a krónikus betegségben szenvedők következnek. Azért ők, mert rájuk nézve akár végzetes hatású is lehet a vírus. Jézus példázata szerint a jó pásztor – kilencvenkilenc báránya mellett – utánamegy annak az egyetlen elveszettnek is. Nem mondunk és nem mondhatunk le a termelésben már nem részt vevő  nyugdíjas korosztályról, mert ez nem gazdasági kérdés. A legmagasabb fokú embertelenség és háládatlanság lenne, ha ebben a helyzetben nem a különösen veszélyeztetetteket, apáinkat, anyáinkat, nagyszüleinket védenénk elsőként.

Mindeközben, ha minden jól megy, vakcinából egyre több és több lesz. Hol ilyen, hol olyan, egyszerre hol több, hol kevesebb érkezik. És lesz, hogy halljuk majd, hogy beoltottak már tőlünk fiatalabbakat is, krónikus betegséggel nem küzdőket is… Hihetetlen logisztikai, szervezési szakértelemre van/lesz szükség, hogy több száz millió és majd milliárd ember esetében véghez vigyék az oltási tervet, és óhatatlanul, biztosan adódnak majd szervezési hibák. Amikor a jobbára idősebbeknél hatékonyabb vakcinából érkezik egy adag az országba, akkor őket fogják oltani, amikor a fiatalabbaknál hatékony, akkor pedig őket. Látszólag fel fog borulni a sorrend. Amikor egy oltóponton marad néhány adag vakcina, akkor pedig be fogják adni annak, aki arra jelentkezett, így érhető el a leghamarabb, hogy egyetlen oltás se vesszen kárba. De minden egyes nappal és minden beadott vakcinával közelebb leszünk ahhoz, hogy közösen győzzünk.

A válasz tehát a címben feltett kérdésre továbbra is így hangzik: „Mert ő következett.”

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr2716436990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

ev_hu.png

 

 

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása