Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Szuperhősök kerestetnek

Január vége felé közeledünk. Az újévi fogadalmak egyeseknél talán még tartanak, másoknál viszont máris kifulladtak, ahogy az lenni szokott. Talán akad olyan is, aki még el sem jutott a megfogalmazásáig, és olyanok is – bizonyára a legtöbben –, akik szerint a fogadkozás hasztalan, hisz úgysem lehet tartós.

Szerző: A. B.

tk-hammonds-qjdkjrtednw-unsplash.jpg

Lehet, hogy az újévi fogadalmak hagyománya kopik, lehet, hogy nem, de a magunkkal szembeni elvárások, az új évi célok átgondolása továbbra is fontos. Egy új év kezdete szimbolikus: tiszta lap, újabb lendület, új remény. Ahogy az élet bonyolódik, még komplexebbé válik, a magunkkal és (sokszor másokkal) szembeni elvárások is egyre csak nőnek-nőnek. De jó lenne, ha…

… ha többet olvasnék, és kevesebbet lennék online. 
… ha nem olvasnám el a bulvárhíreket, válogatnék a források között, hitelesen tájékozódnék.
… ha több tartalmas időt szánnék a családomra: a gyerekeimre, a házastársamra, a nagyszülőkre, rokonokra – nem vesztegethetem el ezeket a csodás éveket.
… ha nem feledném a gyökereimet, ápolnám a hagyományokat, és a nemzeti ünnepekre is jobban figyelnék.
… ha a barátokat sem hanyagolnám el, gyakrabban keresném őket.
… ha adventben képeslapokat küldenék. De nem ám e-mailen vagy messengeren!
… ha a gyülekezetben aktívabb lennék.
… rendszeresen olvasnám a Bibliát.
… ha többet önkénteskednék és segítenék másokon.
… ha többször túráznék és többször csendesednék el.
… ha többet adakoznék.
… ha többet tennénk félre.
… ha helytállnék a munkahelyemen, motivált lennék.
… ha kevesebb húst meg édességet, de több zöldséget, gyümölcsöt ennék. És a sót se kéne túlzásba vinni… És elég folyadékot is iszom majd!
… ha szinte semmi szemetet nem termelnék. Ha termelek, azt is válogatnám.
… ha továbbképezném magam, fejlődnék. De már az is jó, ha nem felejteném el a már megtanult idegen nyelveket.
… ha színházba, kiállításra, moziba, koncertre is többet járnék.
… ha gyakrabban zenélnék, vagy kórusba járnék.
… ha rendszeresen sportolnék. Talán még a Balatont is átúszhatnám (egyszer).
… ha fákat ültetnék, kertészkednék, komposztálnék, barkácsolnék.
… ha aktívan figyelném a közéletet. Ha kell, aktívan véleményt formálnék, kiállnék másokért vagy ügyekért.
… ha helyi termelőktől vásárolnék.
… ha nyaralnék, lehetőleg kis lábnyommal, belföldön, repülő nélkül.
… ha kevesebbet autóznék, többet bicikliznék.
… ha figyelmes lennék a közvetlen környezetemmel, kollégákkal, szomszédokkal.
… ha nem hagynék ki semmit a felsorolásból, nem felejtenék el dolgokat. Igen, határidőnaplót is fogok vezetni.
… ha rendesen kialudnám magam, meglenne a napi nyolc óra. Na jó, a hét is elégnek tűnik.

És aztán elbukunk. Hiába pörög a Marvel-univerzum, szuperhősök továbbra sincsenek. Bár a felsorolás egy része lehet, hogy csak hozzáállás kérdése, de továbbra is huszonnégy órából áll egy nap, véges a pénztárca, véges az emberi kapacitás és az energia, véges a figyelem. Valaki az alvásnál bukik el (vagy ki), valaki a bibliaolvasásnál, van, aki a húsnál vagy egy másik pontnál mondja azt, hogy sajnos ez nem fog beleférni. Ahogy beindul a rohanás, elsodornak a hétköznapok, eltolódnak a hangsúlyok, felborulnak a jól kitalált napirendek, ütemezések, olykor esetlegessé válnak a cselekedetek, és süllyedünk, mert rájövünk, hogy mi nem tudunk a vízen járni. Maximum lebegni rajta, nagy levegővel, hogy fennmaradjunk. Azt is csak egy ideig. 

De higgyétek el, sós vízben könnyebb fennmaradni. Ahogy a hittel is könnyebb megtartani az irányt. Persze „úszótechnika”, azaz rendszer, naptár, akarat kell ahhoz, hogy minél több pontot teljesítsünk, de ha csak ésszel élünk, idővel elsüllyedünk biztosan. 

Ahogy nő a népesség, ahogy az emberi túlfogyasztás következményei miatt egyre csak nőnek majd a kihívások, teendők, a segítségre szorulók száma, úgy a fenti lista is nőni fog. Bennünk viszont elsőként a hitnek és az alázatnak kell növekednie, és ezek erőt adhatnak a hétköznapokhoz és az elvárásokhoz. „Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!” – szól az év igéje. Szóljon bennünk is ez a kérés.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr4515422244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet_t_9.png

 

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása