Hogyan működött egy iskola az első világháború idején? Milyen fontos közlendőik voltak a fronton harcoló egykori diákoknak az igazgató számára? Volt-e honvágyuk az iskola után? Hányan haltak hősi halált a fasori diákok közül, és kik voltak ők? Ezekre a kérdésekre ad választ az Evangélikus Országos Múzeum (EOM) legújabb kiállítása, melyet a Múzeumok Éjszakáján nyitnak meg 2018. június 23-án. A kiállítás különlegessége, hogy a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium idei 11/a osztálya nagy segítséget nyújtott a száz évvel ezelőtti fasori diákok leveleinek feldolgozásában.
A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium közel két évszázados múltra tekint vissza, és a köztudatban leginkább a minőségi oktatás szinonimájaként, a Nobel-díjas tudósok alma matereként vált ismertté. Azonban igen ritkán gondolunk az intézményre úgy, mint tanárok és diákok eleven közösségére, pedig a krízisek – jelen esetben a száz évvel ezelőtti első világháború – idején mutatkozik meg egy igazi közösség ereje. A Fasor különösen sok nehézséggel találkozott a háború alatt, hisz népfelkelőkkel, más iskolákkal kellett megosztani a termeket, menekülteket fogadtak be, tanárok és diákok találták magukat a fronton az évek alatt.
A kiállítás ezt a korszakot hivatott bemutatni az akkori igazgatónak, Hittrich Ödönnek írt személyes hangú levelek segítségével. A fasori tanároktól és diákoktól érkezett levelek katonaságról, honvágyról, háborúról és békéről szólnak. Mindegyik levél mögött – legyen az szívbemarkoló vagy megindító, borúlátó vagy derűs – kiviláglik az, hogy számukra az iskolájuk jelentette a biztonságot, a békét, a hazát, az otthont. Ezek a levelek olyan értékekre hívják fel a figyelmet, amelyekre az utolsó száz esztendő viharos korszakváltásai után is oly nagy szüksége van minden közösségnek iskolán belül és kívül.
Az előkészületekben a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 11/a osztálya is nagy szerepet vállalt. Cziczka Katalin osztályfőnök vezetésével a diákok a levelek digitalizálásával és rendszerezésével segítettek. Köztük páran – volt fasori diákokkal kiegészülve – kamera előtt is felolvastak leveleket, melyek közül egy itt látható:
Igen Tisztelt Igazgató Úr!
Miután végigjártam a román frontot, áttettek az olaszra és itt várom folyton, vajjon megjön-e már a várva-várt világbéke! Remélem, hogy igen tisztelt igazgató úr a legjobb egészségnek örvend és maradok kitűnő tisztelettel volt tanítványa,
Rottek Lóránd, 1917. szeptember 28.
A kiállítás kurátorai: Kertész Botond és Zászkaliczky Zsuzsanna. A megnyitó részleteit és az Evangélikus Országos Múzeum Múzeumok Éjszakájára tervezett programját az EOM honlapján, illetve a Facebook-on találja meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
