Kötőszó

Az egyházi kulturális periodikák közül talán a legelegánsabb Credo evangélikus folyóirat. A legújabb számot Kinyik Anita szemlézte.

A sok évig készülő, de végre már DVD-formátumban is kapható Luther-rajzfilm animációs forgatókönyvének részletei már 2010 óta olvashatók a Credo evangélikus folyóirat hasábjain. (A DVD oldala a kiadó honlapján; és webáruházában.)

A most szemlézett duplaszámban (2016/3–4.) a Kenyértörés – Út a kiközösítésig című epizód forgatókönyve olvasható. Richly Zsolt rajzaihoz a szöveget alkotó, Lackfi János nemcsak megeleveníti, de meg is ízesíti a 16. századi hitvitáktól parázsló Európa világát, tűzközelbe hozva ezzel a nézőközönséget és felélesztve valamiképpen a korszak szellemiségét, Luther magával ragadó egyéniségét és reménység szerint Luther örököseinek sokszor csak pislákoló reformációs lelkületét is.

Az egyházi kulturális periodikák közül talán a legelegánsabb Credo evangélikus folyóirat képekkel gazdagon illusztrálva tárja elénk nem csupán az említett forgatókönyvrészletet, hanem – a 2016-os Szent Márton-emlékév kapcsán – a koldusnak köpenyt adó, csodatevő Tours-i Márton – késő ókori szent – Luther Márton által kommentált életművét és annak jelentőségét is. Márton püspök festett üvegablakok cserepeiről, különböző korok freskóiról, mozaikjairól, vásznairól néz ránk, mi pedig Luther írásainak segítségével pillanthatunk vissza rá. A képzőművészeti utalásokban gazdag tanulmány szerzője Ittzés Gábor teológus, irodalomtörténész, aki szövegépítésében is képzőművészeti hasonlatot használ – „Szent Márton képét négy széles ecsetvonással festi meg Luther” – írja, és rajzolja meg általa a felebarátért cselekvő szeretet iskolapéldájaként számon tartott egyszerű, türelmes, szent életű püspök arcképét.

Luther és Szent Márton

Luther teológiája szerint a szentek tisztelete nem fér meg Krisztussal, ennek megfelelően a reformátor következetesen megkülönbözteti és elválasztja Márton személyét és szerepét, és hangsúlyozza, hogy a püspök nem tehet a későbbi korok – teológiailag vitatható –recepciótörténetéről. Luther Szent Márton-képe a tanulmány következtetése szerint valójában többet árul el Márton doktorról, mint névadójáról, Márton püspökről, de talán épp ezért különösen figyelemre méltó a jubileumot ülő lutheránusok számára: „A reformátor Szent Mártonban elsősorban nem is az igét hirdető és Istent egész életével alázatosan szolgáló püspököt, hanem az igével és hitből élő – és hitét cselekvő szeretetben kifejező –, mégis esendő, de a bűnbocsánatból megújulni tudó keresztény testvér példaképét állította elénk.” (32. o.)

Szent Márton megosztja a köpenyét a koldussal (festés kőlapon, 1875). Pannonhalma, a Szent Márton-bazilika déli kapuja a kerengőből (Porta speciosa, 13. sz.)

Az Isten műhelye rovat még két izgalmas hermeneutikai tárgyú írást kínál az olvasónak, Horváth Orsolya tanulmánya a tiszta szívvel foglalkozó boldogságmondás – „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent” (Mt 5,8) – lutheri magyarázatát tárgyalja egy 1530-as prédikáció alapján. Luther tulajdonképpen ezt a fogalomértelmezést is „megreformálta”, mutat rá a tanulmány, hiszen a korábbi elitista, szemlélődő életet magasabbrendűnek tekintő álláspont helyett a világ dolgaival való törődésre biztatott, amelyet addig a közgondolkodás „tisztátalannak” tartott. Luther az ilyen világi, „tisztátalan” cselekedeteket tette meg a tisztaszívűség egyik feltételének. Ez a feltétel azonban csak annyiban teljesülhet, amennyiben az ember képes befogadni az isteni kegyelmet, ami új szívet ad és megtisztít, mert – ahogy a tanulmányíró Luthert idézi – „Isten szava maga a tisztaság”.

Húsfogyasztás etikai szempontból

Gondoltunk már arra, hogy a húsfogyasztás valójában etikai szempontból védhetetlen luxus, a teremtett világ kizsákmányolásának egy különösen is önző és kegyetlen módja? Peter Singer megosztó utilitarista bioetikájának fontos pontjait tartja a keresztény etika számára is megfontolásra érdemesnek Laborczi Dóra és Liszka Viktor tanulmánya. Az ausztrál származású Singer professzor az Istentől odaítélt személy fogalmát kétségbe vonja, így a legnagyobb vitát rendre a születésszabályozásról szóló gondolatai váltják ki, ugyanakkor azzal, hogy a teljes élethez, a boldogsághoz és a szenvedés elkerüléséhez való jogok általános (nem kizárólag az emberre vonatkoztatott) egyenlőségét hirdeti, ha érvei mások is, mégis vitathatatlan párhuzamot mutat a keresztény (bio)etikákkal.

Mi a különbség köztem és egy hajléktalan között?

A házi tűzhely melegének megléte, illetve meg nem léte. Ezt a különbséget a hajléktalan emberekkel is foglalkozó szociális munkás, művészetterapeuta Visnyei Emőke „kegyetlen” különbségnek nevezi, és a hajléktalanok által készített műalkotások „ház” szimbóluma mellett a velük való közösségvállalás fontosságára és a művészterápiás csoportfoglalkozások jótékony hatására kívánja felhívni a figyelmet a „Lélektől lélekig” terápiás módszer és a hajléktalanok alkotásait bemutató kiállítás kapcsán írt cikkével.

A Credo evangélikus folyóirat ezzel a sokszínűséggel is egy irányba mutat, Isten titkára, Krisztus ismeretére – ahogy az Iránytű rovatban Ittzés István nyugalmazott lelkész idézi: „Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.” (Kol 2,3)