Kötőszó

Múlt héten a helyzet újra elmérgesedett Aleppóban, és sokáig nem sokat lehetett megtudni arról hivatalos úton, hogy mi is történik a szír városban, de a közösségi médiafelületeket elárasztották a lerohant városrészben rekedt emberek utolsó üzenetei és a civilek biztonságos evakuálása is bizonytalan volt. A Lutheránus Világszövetség (LVSz) több menekülttábor munkájában vesz részt a Szíriával szomszédos Jordániában és Irakban, illetve tagja a 183 egyházat és vallási közösséget tömörítő, menekülteket segítő ACT Allience nevű szervezetnek. Mit tud a jelenlegi az aleppói helyzetről és hogyan segíti a szíriai menekülteket a világ legnagyobb evangélikus szervezete?

„Bár a Lutheránus Világszövetség nem dolgozik közvetlenül Szíriában és Aleppóban, de foglalkozunk szír menekültekkel Jordániában és Irakban. Munkánk fókuszában a jordániai Zaatari táborban, jordániai városokban, illetve a fővárosban, Ammanban élő menekült gyermekeknek és fiataloknak nyújtott pszichológiai és szociális segítségnyújtás áll, de támogatjuk a családokat hitellel, illetve oktatással, kisegítő iskolákban, ahol jordániai és menekült gyerekek vesznek részt, felváltva” – válaszolt megkeresésünkre Cornelia Kaestner, az LVSz sajtóosztályának munkatársa, aki arról is tájékoztatott bennünket, hogy

a szíriai menekültek helyzete több mint nehéz mostanában. A fokozott médiamegjelenés ellenére a források elapadtak.

Humanitárius katasztrófa

„Partnereink az ENSZ World Food programjában már tavaly télen arról számoltak be, hogy az élelmiszer-ellátás Zaatariban csökken és a családoknak egyáltalán nincsenek tartalékaik: eladták minden értéküket és most kénytelenek olyan negatív megküzdési mechanizmusokkal élni, mint az illegális munka, ami a menekült státuszukat tekintve is súlyos következményekkel járhat” – írta Kaestner a KötőSzó megkeresésére.

Mivel menekültként nincsenek biztosítva, ezek egészen kizsákmányoló munkák is lehetnek – erről az LVSz korábbi cikke számol be, melyben egy 41 további, szíriai menekülteket segítő civil szervezettel közösen kiadott állásfoglalás olvasható. Ebben azt írják, hogy az oktatás, a védelem hiánya és a megélhetési problémák a legsürgetőbb szükségletei a menekülteknek. A felhívásban kerestek adományozókat – és azóta is keresnek – a helyzet javítása érdekében. Ez a dokumentum kimondja, hogy

a menekültek helyzete a szíriai konfliktus ötödik évében humanitárius katasztrófával kapcsolódott össze.

A jelentés szerint, miután pénzügyi tartalékaik elfogytak, a financiális gondok olyan megoldásokra kényszerítik a családokat, mint a kizsákmányoló munka elfogadása, gyermekmunka, nők és lányok esetében a „túlélési szex” vagy a korai házasság. A kilátástalanság miatt sok férfi, nő és gyerek tér vissza Szíriába vagy vállalja a nagyon kockázatos, nemhivatalos csatornákon keresztül szervezett utakat Európába – mindkettővel az életüket kockáztatva. A Lutheránus Világszövetség beszámolója szerint a jordániai táborban menedékkel, élelemmel, vízzel, illetve csatornázással, lelki és szociális támogatással is segítik a szíriai menekülteket.

Jordániában (2016 elején) 650 000 menekültet regisztráltak, ebből több mint 80 000 él a Zaatari táborban.

Ezt a tábort 2012-ben alapították. Azóta kialakultak itt utak, boltok, iskolák, kórházak, közlekedési rendszer, bár az infrastruktúra és az életszínvonal csak az alapszükségleteket tölti ki.

A szíriai gyerekek mentálisan rossz állapotban vannak

Az LVSz egy másik, a Zaatari tábor tapasztalatait összefoglaló cikke szerint a szíriai gyerekek mentálisan rossz állapotban vannak: erőszak elszenvedői voltak Szíriában, és most rosszul érzik magukat a menekülttáborban is. Őket kommunikációs képességeik fejlesztésében, stressz- és konfliktuskezelésben segítik az LVSz munkatársai.

„Amikor képeket látok a barátaimról, rosszul érzem magam, és amikor beszélek velük, vissza akarok menni. Mindannyian nagyon rossz körülmények között élnek, de ott kellene lennem. A barátaim bombázásokról és lövöldözésekről beszélnek. Bűntudatot érzek és azon gondolkodom, én miért vagyok itt és őnekik miért kell ott elszenvedniük ezt az egészet” – mondja Layla, a 11 éves szír menekült kislány.

„A mi dolgunk, hogy ellensúlyozzuk ezt az állapotot azzal, hogy segítünk nekik kezelni az érzelmeiket és a nehéz helyzetekben pozitív üzenetet tudjanak megfogalmazni önmaguk számára. Valamint, hogy támogassuk a családokat, a táboron kívül is” – nyilatkozta a KötőSzónak Kaestner.

Menekülttáborban felnőni   

Egy másik riport két szír menekült fiatalember történetét mutatja be, akik önkéntesként dolgoznak a Zaatari táborban. A táboron belül az LVSz több szíriai menekültet foglalkoztat, hogy egyrészt megélhetést biztosítsanak a táborban élőknek, másrészt hogy a közösséget építsék és ezzel egy egymást építő és felemelő kultúrát alakítsanak ki.

Ahmad Szíriában börtönbe került, kínozták, majd Jordániáig menekültek testvéreivel és anyjával, akit cipelniük kellett, mert beteg lett útközben. A nehézségek ellenére lelkes és együtt érző a gyerekekkel, akikkel foglalkozik. Ahmad időközben megházasodott és lánya született, de elmondása szerint nem vállalta volna a gyermeket, ha biztosan tudja, hogy nem mehet vissza Szíriába.

Nem akarja, hogy az egyetlen élet, amit lánya megismer, egy menekülttábor élete legyen. Álma, hogy megmutassa szülőföldjének szépségét neki, és hogy befejezze tanulmányait az arab irodalom szakon, melyet a háború miatt kellett abbahagynia. Úgy gondolja, hogy a tanulás fontos és az nagy érték, hogyha elérhető.

Haneen egy másik önkéntes a táborban. Szíriában állandó félelemben élt családjával a bombázások miatt, hogy egy nap az ő otthonuk is a támadások áldozatául eshet. Az egyetemen művészetet tanult és mikor a szülei eldöntötték, hogy elhagyják az országot, ő úgy érezte, hogy képtelen otthagyni, azt amit szeret. Hat hónapon keresztül csak feküdt egész nap a táborban depressziója miatt.

Az LVSz-ben vállalt önkéntesség felbátorította és reményt adott neki. Most gyerekeket tanít rajzolni és festeni. Segít nekik kifejezni magukat és feldolgozni azt, ami történt és történik velük.

Békés megoldást sürgetnek

De nem csak humanitárius segítségnyújtásban veszi ki a részét a világ 173 evangélikus egyházát tömörítő LVSz. A szervezet vezető testülete már 2012-ben sürgette a konfliktus minden résztvevőjét, hogy sürgősen védjék meg a szíriai lakosságot és tartózkodjanak a fegyver-ellátástól. 2013 szeptemberében az LVSz vezetői azonnali, békés megoldás keresésére szólították fel az ENSZ-t.

Evangélikus egyházak és közösségek pedig világszerte komolyan veszik a Lutheránus Világszövetség menekültekkel kapcsolatos irányelveit.

2015 nyarán a kanadai evangélikus egyház (és összes alegyháza) Kanadában elfogadott egy olyan irányelvet, mely szerint befogadják a menekülteket, és öröm, hogy az elmélet gyakorlattá vált – mondta Susan C. Johnson püspök. Egyúttal elkötelezték magukat, hogy a reformáció 500. évfordulójára készülve 500 menekültet támogatnak. Idén februárban egy négytagú család érkezett meg a Winnipegi Nemzetközi Repülőtérre.

Finnországban 2016 októberében tizenkét napon át harangoztak. A Kallio evangélikus gyülekezet kezdeményezésére, 150 finn és egy londoni gyülekezet kongatta meg harangjait az szíriai háború áldozatainak emlékére. A kezdeményezés október 24-ig tartott. Teemu Laajasalo, a Finnországi Evangélikus Egyház (ELCF), valamint a kalliói gyülekezet lelkésze elmondta, egyrészt az áldozatok előtt szerettek volna térdet-fejet hajtani, másrészt a rendkívüli helyzetre akarták felhívni a figyelmet.

Ralston Deffenbaugh (LWF Assistant General Secretary for International Affairs) hangsúlyozta, hogy alapvető humanitárius jogok sérülnek büntetlenül. Az egyházi harangok azért szólaltak meg, hogy az áldozatokat gyászolják, és az erőszakosság ellen tiltakozzanak, ennek az üzenetnek az egész világhoz el kell jutnia.

Az ELCF egyik püspöke, Björn Vikström az ország összes gyülekezetét arra hívta, hogy 5 órakor csatlakozzanak a harangozáshoz. Laajasalo elmondása szerint Finnországban ritkán szólalnak meg egyszerre a harangok. Az utolsó ilyen alkalom 1986-ban volt, a 26 évig hivatalban levő miniszterelnök, Urho Kekkonen temetésén. 

Arról, hogy a menekültválság idején a Magyarországi Evangélikus Egyház hogyan segítette a menekülteket, korábban az evangelikus.hu írt. Azóta az Evangélikus Diakónia integrációs házat nyitott Budapesten.

Képek forrása: LWF Jordan