Kötőszó

Ugyan a nappalok rövidülnek és vészesen közelít a nyár vége, de még mindig lehet időt, alkalmat és teret találni a lelki feltöltődésre – ha esetleg ez a rész kimaradt volna a fesztiválos pörgésben vagy a családi nyaralás szervezése és lebonyolítása során. Összegyűjtöttünk néhány ötletet, hogyan szakíthatunk időt a spirituális elmélyülésre.

Nyáron a legtöbb állandó gyülekezeti program szünetel, a barátok és a kollégák kimondhatatlan nevű helyekre utaznak és a lelkigondozóktól, pszichológusoktól sem lehet elvárni, hogy uborkaszezonban is nulla-huszonnégyben a rendelkezésünkre álljanak. A nyár azonban éppen attól jó, hogy nagyon sok lehetőséget teremt a spontán, ám ettől még nem feltétlenül felszínes lelki gyakorlatokra. Ráadásul, ezekhez az évnek ebben az időszakában semmi más nem kell, csak az adott természeti körülmények, saját magunk, egy jó könyv, némi nyitottság, hogy beleszagolhassunk Isten megtapasztalható jelenlétébe, amiről a híreket látva vagy a napi pörgésben azt gondoljuk, hogy egyre nehezebben érhető tetten.  A nyár utolsó heteiben mi is beleállhatunk a teremtett világ egyértelmű, mégis könnyen elfelejtett folyamataiba – esőbe, szélbe, napba – észlelhetjük és megélhetjük a helyünket benne.

Itt a mi, korántsem teljes listánk, ami tetszés szerint bővíthető a kommentekben.

1. Sokat úszni természetes vizekben

Hagyjuk a steril, klóros vizeket, a megfizethetetlen úszócuccokat és strandbelépőket. A hazai természetes vizek jó részében lehet fürdeni, ezeket egész nyugodtan fel lehet fedezni (írjátok meg kommentben, hogy hová érdemes menni). Egy tó közepén lebegni a vízen, miközben süt a nap és minden valószínűtlenül zöld és kék körülöttünk – ez pont az, amire aztán lehet vágyni az év összes többi részében. Az úszás egészséges, a víz pedig az élet forrása, kisimul tőle a lélek is.

2. Csillagles

Ez sem igényel nagy szervezést, esetleg kisgyerekeseknek egy kicsivel későbbi fektetést, amit viszont érdemes bevállalni egy ilyen élményért. Csak egy takaró kell hozzá, meg egy közeli domboldal és máris felidézhetjük vagy fejleszthetjük csillagászati ismereteinket – a göncölszekér és a tejút biztosan menni fog – számolhatjuk a hullócsillagokat, és hálát adhatunk ezért is.

3. Régi hobbi újrafelfedezése

Régebben, a végtelen gyerek- és kamaszkori nyarakon mivel töltötted legszívesebben az idődet? Kézműves táborba jártál, naplót vezettél, lovagoltál, kenuztál vagy sátoroztál? Mindezt most is megteheted, sőt, mikor máskor, ha most nem? Évközben még ennyire sem fogsz tudni időt szánni ezekre: vesd papírra a gondolataidat, írj le egy történetet, menj el egy közeli kézműves foglalkozásra, bérelj kenut, verj sátrat, rakj tüzet, vedd elő a gitárod, énekeld el az összes hittantáboros éneket, amire még emlékszel. És a nem hittantáborosokat is.

4. Mezítláb sétálni

Ez jelenti leginkább a szabadságot és a nyarat: mindig, mindenhol vegyük le a lábbelit, ahol csak lehet. Magyarországon is egyre több mezítlábas túraútvonal, amit családdal, de akár egyedül is ki lehet próbálni, ezekről itt találhatsz részletes infót.

5. Sokat ülni fák alatt

Nem kell megölelni őket vagy túlzásba vinni a kapcsolódást a természethez, elég leülni egy fa tövébe, jó könyveket olvasni, találkozót szervezni oda valakivel, akit szeretünk, gyümölcsöt enni vagy egyszerűen csak megfigyelni.

6. Kiégés helyett tüzet rakni

Tüzet rakni egyedül, már önmagában remek spirituális feladat, de a lángokat rendezgetve és figyelve azt is végig lehet gondolni, mi emészti fel az összes energiánkat évközben? Hogyan kellene átcsoportosítani az erőforrásokat? Milyen feladatok, kötelezettségek és vállalások vették el az összes erőnket? Mit kell elengedni és mihez szükséges még nagyobb erőbedobás? Mi az, ami igazán fontos és mi az, ami nem? Hogyan kerülhető el a kiégés?

7. Szent és szép szövegeket olvasni

Az évközbeni rohanásban nincs időd elővenni a Bibliát, a kedvenc verseidet vagy azokat könyveket, amiket már rég el akartál olvasni? Hagyjuk most a szakszövegeket, elő az éltető és gyönyörködtető szövegekkel – szemlélj és növekedj.

8. Offline üzemmód

El lehet felejteni a tévét, a gépeket és a folyton zizegő telefonokat. Mi alakítjuk a szünetet: használjuk ki az extra lelki teret, amit a képernyők nélküli napok, hetek tudnak adni. Gyerekekkel ez eleinte talán több energiát vehet igénybe, de a kreativitás hamar szárnyra kap és hamar látható jelei lesznek a gépek nélkül töltött időnek.

 Zárd be majd ezt a cikket is :)