Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Mióta van tornyuk a templomoknak?

A gyerekek kérdeznek. Jókat kérdeznek. Tele vannak kérdésekkel. Míg a felnőttek megszokták már, hogy a templomoknak tornyuk van, nem így volt ezzel Dani, a dorogi Zrínyi-iskola 5. osztályos tanulója. Mióta van a templomoknak tornyuk? Salamon idejében az akkor épült jeruzsálemi templomnak még nem volt.  Klimentné Ferenczy Andrea, esztergomi evangélikus lelkész diákja kérdése nyomán pedig utánajárt, vajon hogyan alakultak ki a tornyos, csúcsos épületek, és a következőkre jutott.

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_49_30.png

A szent sátor

Mózes második könyvében (33,7–11) egy olyan szent sátorról van szó, amelyet Mózes a táboron kívül vert fel. Ebbe a sátorba Mózes valahányszor bement, a sátorra sűrű felhőoszlop telepedett, és az Úr „színről színre beszélt vele. Minden valószínűség szerint ebben a sátorban még nem volt benn a szent láda, és a sátort sem tekintették az Úr lakóhelyének, hanem ő ott csak megjelent, találkozni lehetett vele.

pexels-photo-112378.jpeg

Dávid és Salamon nevéhez fűződik az első komolyabb templomépítkezés Jeruzsálemben. 

Az első keresztény templom 200 körül épülhetett, amelyet egy árvíz pusztított el Edesszában, a mai Şanliurfában, Ábrahám és Jób születése helyén.

Második templom?

Dura Európosz romvárosa a mai Szíriában, az Eufrátesz folyó melletti sivatagban található. 1922–39 között tárták föl. Kr. e. 300 körül alapították katonai telepként a szeleukida uralkodók. A görög jellegű várost Kr. u. 165-ben elfoglalták a rómaiak és a birodalmuk határvonalát őrző várossá tették. 256 után a perzsák földúlták, és lakatlanná vált.

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_43_15.png

Az ásatások egy keresztény gyülekezeti ház (domus ecclesiae) maradványaira bukkantak 245 tájáról, Decius és Valerianus császár nagy keresztényüldözései idejéből. Az emeletes, udvart körülvevő háztömb istentiszteletre szolgáló helyiségei a földszinten voltak: egy hosszabb, dísztelen falú terem az eukharisztia-összejövetelek céljára és egy keresztelőhelyiség. Ennek rövid falánál, egy mélyedésben állt az oszlopos keresztelőmedence, mögötte a jó pásztor falra festett képe. A jobb falon két további festmény: a kenetvivő asszonyok egyetlen ránk maradt ókeresztény ábrázolása és az ágyát vivő, gyógyult béna, majd egy hajócska és a vízen járó Jézus és Péter képe. Az ásatások során a város zsinagógája is előkerült bibliai tárgyú falfestményekkel, amelyek a damaszkuszi múzeuban láthatók.

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_43_40.png

Rómában épült az első keresztény templom

A római bazilika helyén már a létesítése előtt is jelentős építmények voltak. A császári lovas testőrség „új erődje” maradványaira épült a kereszténység első nyilvános temploma. Az erődöt Septimius Severus császár építtette 193-ban, de I. Constantinus (Nagy Konstantin) leromboltatta, miután legyőzte Maxentiust, és feloszlatta az ellenfelét támogató testőrséget. Az erőd jelentős maradványai fekszenek pont a bazilika főhajója alatt. 

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_44_09.png

Nagy csarnok oszlopokkal

A mai lateráni palota az uralkodó kezébe került, amikor I. Constantinus elvette második feleségét, Maxentius testvérét, Faustát. Ebben az időben az épület domus Faustae (Fausta háza) néven volt ismert, de később Constantinus Róma püspökének adományozta. Pontosan nem ismert, hogy ez mikor történt, de a történészek szerint Miltiadész pápa idején lehetett, akkortájt, amikor (313-ban) a donatista egyházszakadás ügyében zsinatot tartottak. A palotát átalakították és kibővítették, és ezzel megszületett Róma katedrálisa, valamint a lateráni palota, a pápáknak – mint Róma püspökeinek – a székhelye. A történelem során többször – többek között egy tűzvész miatt – szinte teljesen újjá kellett építeni. A mai változat 1735-ben készült el, barokk stílusú templom. 

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_44_35.png

Torony nélkül

A Santa Sabina-bazilika (olaszul Basilica di Santa Sabina) Rómában az Aventinuson helyezkedik el, a domb keleti oldalán. A legnagyobb római ókeresztény bazilikák egyike, Kr. u. 422–432 között építették.

Kupolás templom

A 6. században érik el a térformálás csúcspontját a kupolával. Nagyszerű példák rá a ravennai San Vitale, az efezusi Szent János-templom, a Születés temploma Betlehemben és a konstantinápolyi Hagia Sophia.

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_44_59.png

Magyarországon az első

Az első toronnyal ismert, toronnyal épült templom Magyarországon Tarnaszentmárián található. 

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_45_26.png

Előtte a templom és tornya külön épültek, az istenháza mellett úgynevezett harangtornyok voltak, amelyek a 6. századtól lehettek kör- vagy sokszögalapúak. Itáliában a középkor végéig ragaszkodtak az önálló torony építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújtott a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén.

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_46_02.png

Az első harang

A legenda szerint az itáliai Campana tartománybeli Nola város püspöke egy álombeli látomás alapján készíttette az első harangot a 4. században. A legenda pontosan így szól: a püspök esti imádsága közben elaludt, és azt álmodta, hogy ragyogó angyalkák vették körül, akik a kezükben lévő virágokat megrázva csilingelő hangot keltettek. Ebből kifolyólag lett a harang olasz neve campana (campanile: 'harangtorony'). Az első templomi harangok Itáliában készültek a késő antik időkben, az 4. században. 

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_47_01.png

A harangozás hagyománya ebbe az időbe nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Calllixtus pápának az 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.

Melyik volt az első templomtorony?

Hogy pontosan melyik templom volt az első, amelyik toronnyal a tetején épült, azt nem lehet tudni, de látjuk a folyamatot, melynek során először külön építették a toronyot. A 6. századból való ez a kolostor Grúziában, ahol már ott a torony a templom tetején.

ke_pernyo_foto_2021-02-10_7_47_37.png

Forrás: Klimentné Ferenczy Andrea / Evangélikus.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr2916422540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png

majusi_konyvakcio_kotoszo.png
 
340x680_2ss.jpg

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása