Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Ősi kánaáni templomot találtak Baál isten szobrával

Ősi kánaáni templomot találtak Baál isten szobrával Izrael déli részén, a Tel Lakis régészeti feltárásnál – jelentette a Háárec című újság honlapja hétfőn. A Kr. e. 12. században épített templomra a Bibliában is szereplő Lakis város feltárása közben bukkantak.

3-archaeologis.jpg

Credit: Courtesy of the Fourth Expedition to Lachish

Izgalmas régészeti feltárásokkal indult a 2020-as év. Izraeli lapok januári beszámolói szerint Dávid király fiának, Salamonnak a bányáit rejti a Timna Nemzeti Park. Az izraeli régészeti feltárások egy újabb izgalmas hírről számoltak be hétfőn, miszerint Izrael déli részén egy ősi kánaáni templomra is rábukkantak. A 3200 éve, a Kr. e. 12. században épített templomot a Bibliában is szereplő Lakis város feltárása közben találták meg. A templom a város egyiptomi uralom alatti korszakának végén működhetett – jelentette az MTI.

A Tel Lakis-i ásatásokat Joszef Garfinkel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, és Michael Hasel professzor vezette, aki az amerikai, tennessee-beli Déli Adventista Egyetemen oktat. A kánaáni templom szerkezete szokatlan a maga korában, a késő bronzkorban: bejáratát két oszlop és két torony jelölte, melyek egy hatalmas, téglalap alakú csarnokba nyíltak. Az ilyen építkezés már korábban is jellemző volt Szíriában Garfinkel professzor szerint, de más bronzkori leletekhez képest rendhagyó módon, az újonnan felfedezett épület oldalainál kis tárolóhelyiségeket is találtak. „Égett dobozokra leltünk, amelyek sok búzát megőriztek” – mondta a régész, aki szerint a templom papjai valószínűleg más dolgokat is tároltak ezekben a helyiségekben, egyebek mellett ruhákat.

A Salamon királynak tulajdonított első jeruzsálemi zsidó Szentélynek a Biblia leírása alapján ugyanilyen kánaáni szerkezete volt, ugyanígy oszlopok és tornyok vezettek a központi teremhez.

A Tel Lakisban talált templom belső szentélyében támasztóoszlopok voltak, és három méter magas „álló kövek” kisebb kövek körívében. Az álló kövek az isteneket jelenítették meg. A Bibliában is szerepel hasonló kő Jákób lajtorjájának történetében: „Reggel fölkelt Jákób, fogta azt a követ, amely a fejealja volt, fölállította szent oszlopként, és olajat öntött a tetejére.” (1Móz 28,18)

A templom romjai mellett bronz üstöket, tőröket, fejszék madár- és szkarabeuszábrázolásokkal díszített fejét találták meg, és egy aranyozott üveget II. Ramszesznek, Egyiptom egyik legerősebb fáraójának a nevével. A templom oltárának közelében két bronzfigurára bukkantak, fegyveres istenszobrokra. Emellett egy Hathor egyiptomi istent idéző amulett is előkerült az egyiptomi hatást mutatva.

Jelentős felfedezésnek tekintenek még egy kerámiatöredéket, amelybe egy ősi kánaáni szöveget véstek a héber „szamech” betűvel, amely a régészek szerint ennek a betűnek az eddigi legrégebbi ismert előfordulása, és egyedülálló lehetőséget teremt az ősi ábécé tanulmányozásához.

„A templom a város kánaánita korszakának végéhez tartozott, és összhangban áll a kánaánita építészet eddig fellelt példáival” – vélekedtek a szakemberek. Két kis Baál istenszoborra is rábukkantak, mely csakis erre a térségre volt jellemző, ugyanis ezt az istent nem imádták Egyiptomban.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr2615479394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png

fuszal_a_folyoban_honap_konyve.jpg
 
340x680_2ss.jpg

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása