Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Hangolódó #15 | Laborczi Dóra

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Laborczi Dóra Kötőszó-szerkesztő készítette.

letoltes_1_-01.jpg

Zavarban vagyok, mialatt ezt a listát rakom össze. Három éve babazenék (Mozart incl.), mondókák és mesefilmek töltik ki azt az időt, amit valaha zenehallgatással töltöttem. Ha pedig próbálok a gyerekdalok világán túli (előtti) magamba tekinteni, már alig-alig látom, milyen is lenne ma az én zeném. Ami itt hallható, az jórészt zenei érdeklődésem csúcsán, 8-10 éve volt aktuális állapotokat tükrözi. Mégis, érdekes képet rajzol most is – legalábbis számomra – arról, hogyan képzelem el saját, belső, istenkereső zenei világomat.

Lelkészgyerek vagyok. Egyházi énekek, komolyzene, énekkar, kamarazenélés keretezték gyerekkoromat. Talán ezért is vonzott jobban szabadidőmben a világi zene, a profán, a könnyűnek azért mégsem mondható emberi.

A szentségben mindig az emberit kerestem, az emberiben a szentséget.

Elvált szülők gyereke vagyok. Ezért a magány, a meg nem értettség, a menekülés, a kétségbeesett kamasz-futás a valóság elől. A nehezen megkapható, küzdelmes válasz a miértekre.

Elvált lelkészek gyereke vagyok. Saját bőrömön, bőröm alatt tapasztaltam meg a megbélyegzés természetét. A bajban leginkább csak címkéket vagy csendes elfordulást, szánakozó tekinteteket, hülye kérdéseket kaptam a valódi segítség helyett. És mégis, ugyanennek a közegnek - szüleimnek, rokonaimnak, tanáraimnak, barátaimnak, egyházamnak - köszönhetem a hitemet és meggyőződésemet is, az érthetetlen kegyelemről, a gondviselés bizonyosságáról, az esélytelen küzdelmek helyénvalóságáról. És arról, hogy minden töredékes, emberi tényező mögött sokkal biztosabb, ősi alap húzódik, amihez sokkal inkább tudok viszonyulni, mint bármi máshoz. És, ami minden futkározás, erőlködés és menekülés ellenére összeterel és elhelyez bennünket, így engem is Jézus lábainál. 

Mindez együtt adja azt, ami lett belőlem, és ami ma meghatároz: a megbocsátáson túli megérkezés biztonságát a teljesen már talán soha össze nem rakható töredezettség szépségét és otthonosságát.

Elesésből megerősödés, menekülésből megérkezés, töredezettségből építkezés.

Ez az én vasárnapom.

Számok listája:

  • Norah Jones - Seven Years
  • Morcheeba - Run Honey Run
  • Besh o droM - Széles világ
  • BOY - Drive Darling
  • Ayo - Slow, Slow (Run Run)
  • Everlast - Black Jesus
  • Punnany Massif  - Csönded vagyok (MR2 Akusztik)
  • Akkezdet Phiai - Egy Ház
  • Eleven Hold - A fák istenéhez
  • The Beatles - We Can Work It Out
  • Kiscsillag - Country
  • Mattafix - Living Darfur
  • Morcheeba - Enjoy The Ride

Sorozatunk további válogatásait itt hallgathatja meg. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr3211952085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet_tr.png

ksz.png

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása