Kötőszó

A legnagyobb nehézség, a legégetőbb feladat ma minden egyház számára az, hogyan érheti el a fiatalokat. Sokszor hallottuk már: „Bezzeg a mi időnkben! Akkor ötven konfirmandus volt, akkor még jártak templomba a fiatalok, volt ifjúság, nem kellett noszogatni őket! A mai fiatalok csak a telefonjukat nyomkodják, nem járnak templomba, közösségbe.ˮ Sűrűn találkozhatunk ezzel a „bezzeg” gondolkodással – de mit lehet tenni a mai fiatalokért?

Szerző: Szlaukó-Bobál Orsolya | Fotó: Freepik.com
A Z generáció, vagyis a „zoomerek” (az 1997 és 2010 között született fiatalok) a történelem legkevésbé vallásos generációja. Én Y generációs vagyok, korábban az én nemzedékem volt a legkevésbé vallásos. És én is az említett mondatokat hallottam a nagyszüleim korosztályától.

Ma a figyelem a most felnövő Z generáció felé fordul; minden adat és kutatás arra utal, hogy ez a nemzedék még kevésbé vallásos, és sokkal nehezebben köteleződik el, így sokkal könnyebben vált vagy cserél le akár egy tárgyat, akár egy közösséget is. Az egyházak számára kihívást jelent elérni és megszólítani őket, mert egyre inkább eltávolodnak a hagyományos vallásosságtól.

Ennek egyik fő oka az, hogy a Z generáció tagjai a digitális világban nőttek-nőnek fel, így a hagyományos vallási gyakorlatok és intézmények számukra idegennek tűnhetnek. Ők igazi „digitális bennszülöttekˮ; az idősebb generációknak a gyermekkorát nem uralta ennyire a technológia. Illetve ezek a fiatalok általában nagyobb szabadságra törekednek az életükben, és nehezen fogadják el a szigorú szabályokat és konvenciókat. Nem véletlenül aggódunk a mentális egészségük, az okostelefon-függőségük és a vallási identitásuk és elköteleződésük – illetve ezeknek a hiánya – miatt.

Hogyan lehet mégis elérni és megszólítani őket? Fontos leszögezni, hogy ami nekünk a „normális”, az nekik már nem magától értetődő. Ők egy olyan világban nőttek-nőnek fel, ahol az okostelefonok és a közösségi média uralja a mindennapokat, így már nagyon fiatalon életüknek a szerves része lett mindez, és az ma is. Nem tudják, milyen az élet ezek nélkül, mert nem kellett megtudniuk. Ezek a felületek, eszközök lehetővé tették-teszik számukra, hogy mindig kapcsolatban legyenek a barátaikkal, függetlenül attól, éppen hol vannak. Nem feltétlenül van szükségük élő találkozásokra és közösségekre.

Viszont az is elmondható erről a korosztályról, hogy sokkal nyitottabb, mint bármelyik korábbi generáció. Bár kritikusak, de elfogadóbbak is. És befogadóbbak a más etnikumú, vallású, bőrszínű emberek iránt is. Nyitottak a spiritualitás, a vallás felé is, azonban nehezebben fogadják el a dogmatikus, merev vallási struktúrákat, amelyek nem adnak teret új szempontoknak. Érdemes tehát 2024-ben is fontolóra venni az egyik legfontosabb üzenetet, amelyet a Biblia a fiatalságról közvetít: azt, hogy Isten erre a korosztályra is fontos feladatokat tud bízni.

Egy másik fontos teendő az idősebb generációk önvizsgálata, hiszen korábban, abban a „bezzeg a mi időnkben” sem ment minden tökéletesen. Ha úgy ment volna, akkor ma tele lenne minden templom, és a népszámlálás is szebb számokat hozott volna. Ha mindenki hitelesen végzi a dolgát, akkor a fiataljaink előtt is hiteles példa lesz.

Óriási hibába esünk, ha a fiatalokat magunkhoz vagy a „miˮ időnkhöz, szokásainkhoz méricskéljük, mert nem értik. Nem szabad ítélkezni felettük, hanem megérteni kellene őket és támpontokat adni, hogy ki tudjuk őket vezetni a digitális dzsungelből és az olykor céltalan életből. Krisztus a támpont: őt kell megmutatni nekik. De csak úgy érhetjük el őket, ha el tudjuk fogadni, hogy ők sohasem fognak úgy gondolkodni az egyházról és a gyülekezetről, mint mi. Jézus is másképp gondolkodott, sőt több alkalommal is megbotránkoztatta a körülötte élő embereket.

Elérkeztünk tehát egy új reformációhoz, ha úgy tetszik, a digitális bennszülöttek reformációjához, és magunk mögött kell hagynunk a „bezzeg időket”, mert különben elveszünk és elfogyunk. Jézus is ott kereste a tanítványokat, ahol voltak: a tóparton, a hegyen, halászat közben. A mai fiatalok az Instagramon vagy a TikTokon vannak: ne féljünk ott lenni velük.

Hogyan érhetjük el tehát Krisztus üzenetével a Z generációt?

Legyünk hitelesek! Ne kritizáljuk vagy bírájuk őket állandóan, hanem legyünk figyelmesek és segítőkészek. Mutassunk utat, adjunk támpontokat és célokat! Adjunk teret és feladatokat az érdeklődésüknek a tehetségüknek megfelelően a gyülekezetekben! Találkozzunk velük ott (is), ahol vannak: online! Hiszen ez a generáció mindig online.