Szekularizált nyugati típusú világunkban a keresztény hit és vallásosság meglehetősen skizofrén helyzetbe került. Ennek oka, hogy az egyház és az állam szétválasztása a magánszféra hatáskörébe „száműzte” a spiritualitás dimenzióját. A kereszténység alapvető tanítása azonban, hogy az evangéliumot (a Jézus Krisztusról szóló örömhírt) hirdetni kell az egész világban, hogy minél több ember számára elérhető lehetőség legyen. Ezt a kettőt együtt nem lehet. És mégis ebben élünk hívő emberként, és ebben az ellentmondásban van elhívásunk arra, hogy két világ polgárai legyünk.
Szerző: Kovács Viktor
De hol van ebben az én helyem? Hol tudom megtalálni a „Bocs, hogy élek… De ciki!” és a „ha kell, ha nem, folyamatosan nyomuló és Bibliával hadonászó” végletek között a magam helyét és szerepét az evangélium hirdetésében? Ha receptet nem is, de a saját válaszod felfedezését segítő támpontokat biztosan kaphatsz ebből az adásból.
Az adásban előforduló főbb bibliai szakaszok:
1Pt 2,2: „[M]int újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre…”
Mt 28,18–20: „Jézus pedig hozzájuk lépett, és így szólt: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”
Mk 16,15–16: „Ezután így szólt hozzájuk: Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek! Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.”
Ef 4,11–15: „És ő »adott« némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus…”
Róm 1,16: „Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére…”
Hivatkozott adások:
A teremtésről
A szabad akaratról
Mi az, ami nem nekem szól a Bibliából?
Kovács Viktor további érdekes tartalmai megtalálhatók a YouTube-on, a Spotifyon és a Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
