Kötőszó

Jótékonysági koncert lesz május 19-én, vasárnap este 6 órakor a Deák téri evangélikus templomban. Az orgonaest bevételével a Budakeszi Evangélikus Egyházközség templomépítését támogatják a jelenlévők. Egy különleges hangszerről és egy régi időket idéző istentiszteleti hangversenyről is beszélgettem Fassang László orgonaművésszel, a vasárnapi koncert előadójával.

Szerző: Stifner-Kőháti Dorottya

Kép: Csibi Szilvia

Fassang Lászlót a Deák téri evangélikus templomban látogattam meg. Az oltártér mellett álló hangszeren, a torvaji műemlék orgonán gyakorolt éppen a vasárnap esti koncertre. 

Michelangelo Rossi, egy 17. századi itáliai zeneszerző egyik toccatáját gyakorolom. A vasárnapi koncertre két kategóriába válogattam az elhangzó műveket. Felcsendülnek majd megkomponált darabok a 17. századtól a 20. századig, másrészt az improvizációk területéről is kerül be zeneszám a műsorba. Ezek rögtönzött művek olyan témákra – dallamokra vagy bibliai témájú idézetekre –, amelyek kapcsolódnak a koncert tematikájához. Fabiny Tamás püspök úr igehirdetésére is felelni fognak az improvizációk.

Ez a kis hangszer eredetileg úgynevezett szószékorgonának készült, s közvetlenül a szószék mellett helyezkedett el a torvaji templomban. Ez azt jelentette, hogy a lelkész saját maga játszott rajta prédikáció előtt vagy után. Ez számomra kicsit szimbolikusan azt is jelenti, hogy a zene – a hangok nyelvén – ugyanolyan prédikációvá, igehirdetéssé válhat. Erre teszünk most egy izgalmas kísérletet Fabiny Tamással, aki felolvas egy idézetet a Bibliából, néhány gondolatot fűz hozzá, én pedig kommentálom a zene nyelvén.

Hogy fogadta a felkérést a jótékonysági koncertre?

Az ötlet és a felkérés először nagynénémtől, Fassang Mártától érkezett, aki a budakeszi gyülekezet tagja. Ő egyengette ennek a koncertnek az útját. Természetesen rögtön igent mondtam. Nagyon örülök, hogy itt, a Deák téren kerülhet sor erre az alkalomra! Öröm, hogy ezen a szép kis torvaji orgonán játszhatom a koncert egyik részét, hiszen csodálatos a hangzása, betölti a teret, olyannyira, hogy még a legutolsó sorokban is  lehet hallani a hangszer érthető és kifejező hangját. Az orgona személyes hangvétele, intimitása jelenik meg benne. A koncert másik részét pedig a fenti, nagy orgonán fogom játszani, hiszen a torvaji hangszer – adottságait tekintve – nem minden mű előadására alkalmas. 

Amikor egy épülő templomért ad koncertet az orgonaművész, bizonyára végiggondolja saját, templom(ok)hoz fűződő érzéseit. Ön sokkal több időt tölthet templomban, mint bármelyikünk, legyen szó lelkészről vagy gyülekezetről. Reményik Sándor Üres templomban című verse jut eszembe: „A templom üres, a lelkem tele. / Megértjük egymást, pedig nincs szavunk, / itt állok, szemben állok Ő vele / s nem látja senki, hogy együtt vagyunk.” Egyszemélyes magányban, gyakorolva, meditálva, imádkozva lenni Isten házában – áldott idő. Mit jelent Önnek a templom?

Abban a helyzetben vagyunk orgonisták, hogy az átlagemberekhez képest mi valóban a legtöbb időt tölthetjük el a templomban. Itt van lehetőség gyakorolnunk. Ami számomra a legfontosabb: hogy itt csönd van. Ez egy olyan miliő, amely arra ad lehetőséget, hogy az ember elmélyüljön, egymaga legyen a hangszerrel, és a hangok nyelvén kapcsolódjon az örökkévalósághoz. Aztán ezt az élményt, ezt a kapcsolatot tudja továbbadni a hallgatóságnak is.

Templom épül Budakeszin, ami öröm egyházunk életében. A meghívó azonban egy olyan aktualitásra is emlékeztet, amely szíven üt: ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világban, és ez az épülő templom azokra a keresztény testvéreinkre is emlékeztet majd, akiket üldöznek a hitükért, illetve akik mártírhalált haltak. Mi erről a véleménye?

Ha végiggondoljuk az evangélium üzenetét, nagyon hangsúlyosan jelen van benne a szenvedés és a belőle való szabadulás. Ez az évszázadok során a zeneművekben is nagyon hangsúlyosan megjelenik. Az ereszkedő, nagyon gyakran kromatikus motívum szimbolikusan mindig Krisztus szenvedésére utalt, és ehhez a szenvedéshez ennek átélésével, felidézésével a zenén keresztül is tudunk kapcsolódni. Ugyanakkor mindig jelen van az az örömhír, hogy a szenvedés által le tudjuk győzni a földi élet korlátait. S jöhet utána a feltámadás, a megszabadulás.