Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Keresztény választási mankó

Mint mindig, ezúttal is egy sorsfordítónak titulált választás előtt állunk 2022 tavaszán. Közvetlen szomszédságunkban épp háború zajlik, emberek halnak meg nap mint nap, települések tűnnek el, komplett családok veszítik el mindenüket egyik pillanatról a másikra. Hogyan mérlegeljünk józanul a választásokkor?

Szerző: Homoki Pál evangélikus lelkész

element5-digital-t9cxbzluvic-unsplash_1.jpg

Három hete leckét kapunk abból, hogy milyen jó dolgunk van, mennyire drága kincs a béke, milyen az, amikor szó szerint kell érteni a háborúságot. Cirkálórakéták, aknavetők hangja, katonai és civil áldozatok halálhörgése hallatszik át a határon, mi pedig ezalatt néhány száz kilométerrel arrébb kampányolunk és választunk kizökkenthetetlenül. Választunk, mert kell, mert sorsfordító, mert szükség van ránk, mert ezt várja tőlünk választott vagy éppen megörökölt politikai közösségünk, mert mindenkinek ott kell lennie az urnáknál, mert rajtunk, a mi egyetlenegy szavazatunkon múlik majd minden…

Közben pedig jelek sokasága mutatja, hogy már régen volt olyan magyar kormány, amelynek – színezetétől függetlenül – ennyire behatárolt lesz a mozgástere, mint annak, amely az április 3-ai választás után majd megalakul. Kiugróan magas infláció a világgazdaságban, az ukrajnai háború folytán várhatóan elszabaduló élelmiszerárak, a globális ipari termelést sújtó nyersanyaghiány és -drágulás, hektikus olajárindex, teljességgel kiszámíthatatlan külpolitikai környezet, kezdődő általános, globális fegyverkezés… – mind olyan hatások, amelyekkel szemben egy tízmilliós ország egymagában tehetetlen.

Nagy esély van arra, hogy pár hónap múlva a mostani lelkes szavazók közül még többen lesznek lelkes kárhoztatók, amikor felróják majd az aktuális kormánynak (ha az ő szimpátiájuk szerinti oldal nyert, ha nem) a várhatóan bekövetkező életszínvonal-csökkenést és kedvezőtlen környezetet.

A tömeg kiszámíthatatlan. Kétezer évvel ezelőtt, pont ilyentájt, virágvasárnapon pálmaágakkal, mosolygó tekintetekkel és útra terített felsőruhákkal várta Jeruzsálem népe is a szamárháton bevonuló Jézust, majd néhány nappal később, nagypénteken már az öklüket rázták, és magukból kikelve üvöltötték ugyanarra a Jézusra, hogy „feszítsd meg!”.

Amikor április 3-án kettesben maradunk majd a szavazólapunkkal a függöny mögött a kis szavazófülkében, és behúzzuk valahová azt a bizonyos x-et, tegyük azt ezúttal úgy, hogy végiggondolva, értékrend és program alapján szavazunk. Amennyire csak lehetséges, ne érzelemvezérelten, ne valamely kampányszlogennel vagy, ami még rosszabb, valami dezinformációs maszlaggal a fülünkben, megvezetni akaró szirupos hazugsággal a lelkünkben.

Ne szavazzunk félelemmel és félelemből, és ne szavazzunk szívünkben kétségbeeséssel, hogy mi lesz másnap, ha nem mi győzünk. Másnap hétfő lesz, majd kedd és szerda…

És ha az általunk preferált politikai oldal fog győzedelmeskedni, avagy a másik, az élet akkor is menni fog tovább, és néhány nappal később már nem fogjuk kárhoztatni egymást pro és kontra. Nem fogunk emlékezni a békemeneten összeszurkált plüssdínóra, de az azt megelőző tudatos provokációkra sem. Nem fogunk emlékezni egymás letépett és átragasztott plakátjaira, a rémhírterjesztésre, a vádaskodásra, a gyalázkodásra.  Sőt hosszabb idő elteltével a különböző politikai oldalra szavazó családtagok is újra beszélni fognak egymással a terített asztalok mellett.  

Sorsfordító választás jön. És szavazni állampolgári jogunk, egyben kötelességünk is. Reménység szerint élni is fogunk vele minél többen. A végleges x-et behúzó döntésünk sok mindenen múlhat. Neveltetésen, személyes élményeken, tapasztalatokon, érzelmi túlfűtöttségen, puszta szimpátián, családi kötődésen, lakókörnyezeti behatásokon és reménység szerint, ahogy fentebb vázoltam, értékrendalapú, tudatos, racionális összegzésen. 

Ha mindez nem lenne elég a végső döntéshozáshoz, a Krisztust követő embernek van még egy segítsége, és ez a Szentírás szava. A program és értékrend mellé tegyük oda a Biblia tanítását, és ezen a szűrőn keresztül nézzük meg, hogy mennyire hitelesek, mennyire képviselik az egyes jelöltek, politikai oldalak azt, amiről a Szentírás beszél. Mennyire vannak összhangban a Jézus által tanítottakkal szavaik, tetteik, megnyilatkozásaik, személyes életük, és ez alapján döntsünk.

Döntésünket a demokrácia szabályai alapján pedig kövesse minél előbbi elfogadás, kiengesztelődés és béke. Béke a lelkekben, béke a társadalomban, béke határaink mentén, béke Európában, béke szerte az egész világon. 

Borítókép: Unsplash.com/Element5 Digital

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr5417782828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png

kotoszo_konyv_akcio.png
 
340x680_2ss.jpg

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása