Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Legendák a Bibliában: Valóban vért verejtékezett Jézus?

Mielőtt elfogták és keresztre feszítették Jézust, ő a Gecsemáné-kertbe ment imádkozni, hogy felkészüljön a rá váró megpróbáltatásokra. Annyira szenvedett imádság közben, hogy vért verejtékezett – legalábbis így tudjuk gyerekkorunktól fogva filmekből, képekről és elbeszélések alapján. Vajon mi az alapja ennek a történetnek, valóban lehet vért verejtékezni, vagy csak bibliai urbán legendáról van szó?

Szerző: Kovács Barbara

pexels-cottonbro-7566209.jpg

 „Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek (Lk 22,44) – olvasható az egyetlen igeszakasz a Bibliában, amely Jézusnak a kereszthalála előtti lelki tusájáról tudósít, és amelyet sokan a történelem során annak bizonyítására használtak, hogy a Biblia valótlanságokat, fizikai képtelenségeket állít. Pedig a véres verejtékezés – még ha igen ritka is, de – létező testi reakció, az orvostudomány haematohydrosisnak nevezi, és olyan esetben jelentkezhet, amikor valaki rendkívüli mértékű fizikai és pszichés stressznek van kitéve. Feljegyeztek néhány ilyen esetet a történelem során. Oka, hogy extrém stressz hatására összeomolhatnak az izzadságmirigyekbe vezető kapillárisok, ily módon vér kerül beléjük, amely az izzadsággal együtt távozik a szervezetből, azaz az illető bőrén valóságosan véres verejték jelenik meg. Ez történhetett Jézussal is, azaz a leírás nem valamiféle természetfeletti csodáról számol be. Az idézett evangélium írója, Lukács evangélista eredeti foglalkozását tekintve orvos volt, így talán nem véletlen, hogy éppen ő tudósít erről a figyelemre méltó jelenségről.

Lukács – nem Lukács?

A Biblia nem egységes szöveg: töredékekből áll, és egyazon történetről több változat is fennmaradt; egyes másolatok korábban, mások később keletkeztek. Hogy valójában ki is a szerzője egy-egy adott könyvnek, az sok esetben nem egyértelmű, egyes írók ráadásul az ismert, tekintélyként tisztelt apostolok nevében is írtak. A különböző fordításokban zárójellel és lábjegyzettel is szokták jelölni, ha egy igevers nem szerepel a legkorábbi kéziratokban, hanem későbbi betoldásról van szó. A görög Újszövetségben például az imént idézett igeszakaszt, Lk 22,43–44-et is zárójelbe tették. (Aki szeretné, megnézheti, hogyan szerepel a saját Bibliájában.) Ez nem azt jelenti, hogy ne hihetnénk a leírtaknak. Inkább azt érdemes mérlegelni, hogy a történelem során megoszlottak a vélemények arról, hogy valóban Lukács jegyezte-e le, vagy ez esetben későbbi hozzátoldásról van szó. Mindenesetre mégis elcsíphetünk egy apró bizonyítékot, amely arra utal, hogy bizony nem Lukács írta ezt az igeverset.

Lukács orvos volt tehát, és ha ő látta Jézust imádság közben vért verejtékezni, ő valószínűleg azt írta volna, hogy „Jézus vért verejtékezett”, hiszen jó eséllyel ismerte ezt a jelenséget. Ugyanakkor nem ezt olvassuk ebben a szakaszban, hanem azt, hogy verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek. Itt a hószei görög szó szerepel az eredeti szövegben, amely gyenge összehasonlítást fejez ki. Evangéliumában Lukács több alkalommal is inkább egy másik, ugyanilyen értelmű, de erősebb szót használ. A hasonlításnak a valósággal való ilyenfajta összemosása máshol is szerepel a Bibliában, például Mt 3,16-ban: Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt az ég, és látta, hogy Isten Lelke, mint egy galamb, aláereszkedik, és őreá száll. A filmek, képek és festmények jó részében a Szentlelket galamb formájában jelenítik meg, pedig itt inkább arról van szó, hogy a Szentlélek alászállása arra emlékeztette a szemtanúkat, mint amikor egy galamb leszáll az égből. Érezhető a kettő közötti különbség.

Mit jelent tehát az, hogy Jézus „verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek? Színében esetleg? Akkor aligha lehetett olyan, mint a vér, hiszen akkor ténylegesen vérnek kellett lennie. Valószínűbbnek tűnik, hogy a szerző itt a cseppek nagyságára utal, ezért emeli ki külön is, hogy nagy verejtékcseppekről volt szó. Ez a hangsúly minden fordításban szerepel.

Apró betűk és a lényeg

Extrém stressz hatására előfordulhat tehát, hogy valaki vért verejtékezik, és ez Jézussal is megtörténhetett, ugyanakkor teljes bizonyossággal mégsem állíthatjuk, hiszen sehol nem olvassuk a Bibliában, hogy ez előfordult. Érdemes elolvasni a Bibliánkban található lábjegyzeteket, mert fontos adalékokat tudhatunk meg belőlük. Talán szőrszálhasogatásnak tűnhet ilyen alaposan megvizsgálni egy történetet, ugyanakkor láthatjuk, hogy gyakran egyetlen mint szócskának is óriási szerepe lehet az igevers értelmezésében.

A lényeg azonban, hogy tudjuk: Jézus hatalmas fájdalmat, fizikai és lelki szenvedést vállalt azért, hogy kereszthalála által szabaddá tegyen minket a halál és a bűn hatalmától. Az erről tudósító igeversek hálát és hitet ébreszthetnek bennünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr2216697512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png

fuszal_a_folyoban_honap_konyve.jpg
 
340x680_2ss.jpg

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása