Kötőszó

Evangélikus közéleti blog

Álljunk meg egy (Kötő)szóra!

„Régen minden jobb volt!” Ha létezik általános érvényűnek szánt, de tartalmában megbicsakló megállapítás, akkor számomra ez az egyik legtipikusabb. Érteni vélem, hogy ez a mondat azért születhetett meg, mert manapság sok minden rossz, az ember így különösen hajlamos a régebbi időszakra automatikusan úgy visszagondolni, mint „a régi szép időkre”, és még inkább, ha ez volt az ifjúkora. Ugyanakkor ami régebben általános probléma volt, az lehet, hogy ma már nincsen, tehát ha innen közelítünk, akár azt is mondhatnánk, hogy „ma minden jobb”, de ez pont úgy nem lenne helyes megállapítás, mint az ellenkezője.

Szöveg: Balczó Mátyás | Fotó: Freepik.com
podcast_freepik.jpgA kulcsszó, amely félreviszi az embert, a minden. Mert sokkal inkább arról van szó, hogy valami jobb volt régen, más meg rosszabb – elég, ha az orvostudomány fejlődésére gondolunk, és ezzel összefüggésben megnézzük, hogy csak az elmúlt száz évben hogyan nőtt az ember várható élettartama. A régen és a most jó-rossz dolgairól gondolkodva az egyik legfontosabb kérdés, hogy a jelenben élő ember a különböző korszakokból „csemegézve” össze tudja-e hangolni magában mindazt, ami jó, ami hasznos számára, hogy ezzel is növelje a komfortérzetét a mában.

Az interneten időnként szembejön velem egy két képből álló mém: az egyiken emberek újságot olvasnak, a másikon pedig azt látjuk, hogy a metrón utazók szinte kivétel nélkül az okostelefonjukat nézik. A montázs azt szeretné sugallni, hogy régen sokkal jobb volt, amikor az emberek még újságot, könyvet olvastak, nem pedig a telefonjukat nyomogatták. A gond ezzel az, hogy annak a letűnt kornak az embere nem azért olvasott újságot, könyvet, mert kifinomult tartalomfogyasztóként az igényessége erre vezette, hanem mert akkor még nem létezett okostelefon. Ami más találmányokhoz képest nem jó vagy rossz, hiszen ez attól függ, hogy ki mire használja. Mint az atomenergia: használható tömegpusztító fegyverként, más formában pedig elektromos áramot termel, aminek köszönhetően például ezt a cikket is írom a laptopomon.

Magunk is láthatjuk metrón, vonaton, buszon, hogy mennyien merednek a telefonjukra, de azt már nem tudhatjuk, hogy ki mit néz rajta éppen. Lehet, hogy az egyik utastárs valami sekélyes tartalmat, míg a mellette ülő olyat néz, hallgat, ami értéket képvisel. Olyat, ami serkenti a gondolkodását, ami valamit hozzáad az életéhez, amivel kicsit jobban el tud igazodni abban az elképesztő tempóban változó világban, amelyet az ember nem képes lekövetni a lelkével. Meggyőződésem, hogy számos társadalmi problémának ez a folyamatosan nyíló olló a gyökere: lényében az ember nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a világ változásaihoz.

Ám vannak pozitív változások is: szerintem ilyen például, hogy létezik a podcast, a 21. század emberének tartalomfogyasztási szokásaihoz jól alkalmazkodó közlési forma. Nekem kifejezetten sokat tesznek hozzá az életemhez a podcastok. Például egy Kötőszó-podcastepizód számomra olyan, mint egy jó autópálya-pihenőhely: nyomjuk a gázt, a sebességmérő százharmincat, néha talán többet is mutat, mert menni kell, oda kell érni, és bár észleljük, hogy a száguldásban, a rohanásban el is fáradunk, mégsem állunk meg, mert azt gondoljuk, nincs rá idő rá.

Pedig de! Legyen rá idő! Néha húzódjunk le, lassítsunk, álljunk meg egy kicsit! Ahogyan az út menti pihenőhelyen a sofőr felfrissül egy kis sétától, jó kávétól, energiához jut egy szendvics, egy csoki formájában, úgy a Kötőszó-podcast egyes epizódjai is feltöltik az embert azáltal, hogy a meghívott lelkészek, közéleti szereplők beszélgetései támpontot adnak a gondolkodásához; és nemcsak teológiai, hitbéli, egyházi, hanem különböző társadalmi, közéleti kérdésekben is.

Otthon vagy éppen vonaton, metrón ülve (természetesen nem kihangosítva, hanem fülhallgatót használva) videón is nézhetjük a Magyarországi Evangélikus Egyház YouTube-csatornáján megjelenő, a Kötőszó evangélikus közéleti blogon és az Evangélikus.hu-n is közzétett adásokat, de a Spotifyra feltöltött tartalmaknak köszönhetően autóvezetés közben sem kell megvonnunk magunktól a lelket erősítő, értelmet építő tartalmakat. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr518755028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KötőSzó

Társadalom és egyház, kereszténység és közélet, Krisztus és a 21. század. A világ (nem csak) lutheránus szemmel. Kötőszó – rákérdez, következtet, összekapcsol.

Partnereink

277475082_307565714663340_7779758509309856492_n.png
kevelet_t_14.png

 

Közösségünk a Facebookon

süti beállítások módosítása