Evangélikus Közéleti Blog

KötőSzó

Te kihez tartozol?

2019. június 16. - KötőSzó

De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet. (Zsolt 73,28)

Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket. (1Pt 2,9)

Szerző: Benkóczy Péter

joshua-earle-63441-unsplash.jpg

Lelki útravaló a mai napra
Elmondom hát: tartozom valahová! De nem klub ez, nem is sportszövetség, szakszervezet, nem is egy párt, nem egylet vagy egyesület. Nem a mobilszolgáltatónk közös. Nem is a zenei ízlésünk egyforma. Nem ugyanazt a sorozatot nézzük. Nem a márkahűségünk tesz csapattá.

Tartozom valahová, vagyis inkább Valakihez. Azt mondják, mutasd meg a barátod, megmondom, ki vagy. De ki vagyok én, ha az én barátom az életét értem is adta?

Őhozzá tartozom s ahhoz, akit ő küldött. Igen, igen, tanítványa, barátja, testvére s az apjának én is gyermeke vagyok. Tartozom a Szenthez, ahhoz, aki átjár, aki megtart, aki megvált engem. Őhozzá tartozom. A Pásztorhoz s nyájához tartozom.

Tartozom neki? Olyan sokkal tartozom, számomra kifizethetetlen. Tartozom gesztusokkal. De semmiképpen sem jelvénnyel a zakóm hajtókáján, nem csupán bibliaolvasással, nem csak keresztelővel, nem csak hittannal, nem csak mások gondviselésével. Nem a kereszt jelével a nyakláncomon. Szeretettel tartozom. Önátadással.

Neki papja vagyok és küldötte. Az ő országának helyi képviselete vagyok. És itt is, most is őt „testesítem” meg.

Nélküle minden csak mulandóság és hiábavalóság lenne. Vele azonban oltalom és védettség. Közelsége reménységet ad és távlatot.

Erről beszélek most neked. A hitemről, a meggyőződésemről... És rólad!

Te kihez tartozol?

Uram, Istenem! Te a keresztségben papoddá tettél engem az egyházban, de látod, mennyire alkalmatlan vagyok ilyen nagy és nehéz szolgálatra. Ha nem segítettél volna, már régen elrontottam volna mindent. Ezért Téged hívlak segítségül. Örömmel állítom szolgálatodba szívemet és számat. Taníts, hogy taníthassam népedet! Segíts, hogy segíthessek. Bocsáss meg, hogy megbocsássak. Add számba szavadat. Segíts, hogy igédet szüntelenül szívemben forgassam, és elmélkedjem rajta! Tégy követeddé, Uram, és semmiképpen el ne hagyj, mert ha magamra maradok, hamarosan elrontok mindent. Ámen.
(Luther Márton sekrestyeimádsága után)

 

 

Az áhítat eredetileg megjelent az Útmutató oldalán

A bejegyzés trackback címe:

https://kotoszo.blog.hu/api/trackback/id/tr8314896352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.